ÖSSZEFOGLALÓK

A kisadózó vállalkozások társadalombiztosítással összefüggő kérdései
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Kata tv.) tartalmazza a kisadózó vállalkozások tételes adójára vonatkozó szabályokat. A szabályokkal kapcsolatban a gyakorlatban igen sok társadalombiztosítással összefüggő kérdés merül fel. Az alábbiakban ezeket szedjük csokorba.

2018. február 20.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya
-    az egyéni vállalkozó,
-    az egyéni cég,
-    a kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
-    a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és
-    2018. január 1-jétől az ügyvédi iroda
lehet.

Ez utóbbival kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az egyéni vállalkozónak minősülő ügyvéd korábban is lehetett adóalany. Most az olyan ügyvédi irodákkal bővült a kör, ahol egy irodában több ügyvéd tevékenykedik.

A Kata tv. szerint megkülönböztetünk
-    főállású kisadózót és
-    főállásúnak nem minősülő kisadózót.

 

Főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a)    legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani;
b)    a Tbj.  szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül;
c)    a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül;
d)    a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül;
e)    olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32–33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül;
f)    rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;
g)    a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
h)    a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll.

 

A főállású kisadózó után a tételes adó havi 50.000 forint, de lehet választani a havi 75.000 forint összegű tételes adót is.
A főállásúnak nem minősülő kisadózó esetén a tételes adó havi 25.000 forint.

 

A tételes adó megfizetése a következő közterheket váltja ki:
-    vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó;
-    társasági adó, egészségügyi hozzájárulás, személyi jövedelemadó;
-    szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás;
-    járulékok (ezen a Tbj-ben szabályozott valamennyi járulékot érteni kell).

A főállású kisadózó biztosított, a Tbj-ben szabályozott minden ellátásra jogosult. A pénzellátások (nyugdíj, táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, baleseti táppénz) alapja 2018. január 1-jétől havi 94.400 forint. Abban az esetben, ha a havi 75.000 forintos tételes adó megfizetését vállalják, akkor az előbbi ellátások alapja 2018. január 1-jétől havi 158.400 forint, így magasabb összegű társadalombiztosítási ellátásra lehet szert tenni.

 

Az adóhatósághoz történő bejelentésben nyilatkozni kell arról, hogy a kisadózó főállású kisadózónak minősül-e, és ebben nyilatkozni lehet arról is, hogy a kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után magasabb összegű tételes adó megfizetését választja. A magasabb összegű tételes adó a bejelentést követően is választható. A magasabb összegű fizetési kötelezettséget a választásról szóló nyilatkozat megtételének hónapjától kell teljesíteni. A magasabb összegű tételes adót a választás visszavonása hónapjáig, a kisadózó vállalkozó főállású jogállásának megszűnése hónapjáig, vagy a kisadózó vállalkozás adóalanyiságának megszűnése hónapjáig kell teljesíteni. Az e választás alapján fizetendő adó minden megkezdett naptári hónapra 75.000 forint.

 

Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Az állami adóhatóság az adóalany-bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészségbiztosítási és a nyugdíjbiztosítási feladatokat ellátó szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

 

A Kata tv. szerint a nem főállású kisadózó nem biztosított, semmilyen társadalombiztosítási ellátásra nem szerez jogot (baleseti ellátásra sem).

Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó:
-    táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
-    katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
-    fogvatartott,
-    egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
-    a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként keresőképtelen,
kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

 

 

A főállásúnak nem minősülő kisadózó után kell-e a havi 25.000 forintos tételes adót fizetni, ha betegsége miatt ténylegesen nem tud semmilyen munkát végezni?

 

A fentiekben láttuk, hogy a főállásúnak nem minősülő kisadózó nem biztosított, ezért például táppénzre sem jogosult.
2017. január 1-jétől hatályos az a szabály, miszerint, ha a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatóként a kisadózó a hónap egész tartama alatt  keresőképtelen, a tételes adót nem kell megfizetni.
A szöveg nem túl szerencsés, mert a kisadózó vállalkozások tételes adója (a továbbiakban: kata) hatálya alá tartozó adóalany nem tud a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytató lenni, hiszen nem tartozik a Tbj. hatálya alá. De, azért mi tudjuk kikre gondolt a jogalkotó. Azokra, akik saját jogon nyugdíjasok, vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülők, akik betöltötték a reájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A problémát 2017. január 1. előtt az okozta, hogy az érintett személyek nem jogosultak táppénzre, ezért keresőképtelenségük ideje alatt is kötelesek voltak a 25.000 forint tételes adó fizetésére. Az új szabály keresőképtelenség idejére is biztosítja a mentességet. Ezt a keresőképtelenséget ugyanúgy kell orvosilag igazolni, mint a munkajogi betegszabadsághoz vagy táppénzhez.
Nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyben a keresőképtelenségi állapot megszűnik akkor, ha ez az állapot legalább 30 napig fennállt. A 30 nap számítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az időszakot, amelyre vonatkozóan a kisadózó után az adót nem kell megfizetni. Egy teljes hónapig nem tartó keresőképtelenség esetén tehát a tételes adót meg kell fizetni. A keresőképessé válás hónapjára pedig akkor nem, ha ebben a hónapban és a keresőképtelenség kezdő hónapjában a keresőképtelenségi napok száma együttesen elérte a 30 napot.

 

Példa


Az adóalany keresőképtelenné válik január 15-én, folyamatosan beteg, a háziorvos május 11. napjával nyilvánítja keresőképessé. Január hónapra meg kell fizetni a 25.000 forintos tételes adót, hiszen a naptári hónap teljes tartamán át nem állt fenn a keresőképtelenség. Február, március, április hónapra nem kell fizetni tételes adót. Viszont május hónapra a teljes összeget meg kell fizetni, mivel a január és május havi keresőképtelenségi idő együttvéve nem éri el a 30 napot.

 

Folytatjuk.

(dr. Futó Gábor)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

29

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR