CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

ÖSSZEFOGLALÓK

Off-shore amnesztia - Hozzon haza pénzt, hozzon haza céget!
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az Országgyűlés óévbúcsúztató törvényalkotási rohamának része volt a sajtóba új adóamnesztiaként bevonult korlátozott ideig élő jogszabály. A 2011-es költségvetést megalapozó salátatörvényhez benyújtott szóban forgó törvénymódosítás Lázár János Fidesz frakcióvezetőhöz és Rogán Antalhoz, a Parlament Gazdasági és informatikai bizottságának elnökéhez köthető. A jogalkotó szándéka ez esetben a külföldön – kiemelten az off-shore központokban – realizálódó és az APEH (jelenleg Nemzeti Adó- és Vámhivatal) elől többnyire rejtve maradó jövedelmek megadóztatása. Mivel a gyakran változó és bonyolult magyar adótörvényekről a puszta paragrafusok ismételgetésén kívül a piaci szereplők néha meglepően kevés tájékoztatást kapnak, nem haszontalan, ha kissé egyszerűbb formában megvizsgáljuk az adóamnesztia fontosabb vonásait. Az újabb „megbocsátási hullámnak” két ága van. Az állam múlhatatlan megbecsülését közvetlenül pénz hazautalásával vagy pedig belföldi cégek magyar tulajdonba adásával vívhatjuk ki. Az amnesztia mindkét ágon 2011. december 31-éig tart és a 2010. és 2011. adóévre vonatkozik.

2011. január 06.

Hozzon haza pénzt!                    

Magánszemélyként számos külföldi jövedelemforrásunk terén érvényesíthetjük a kedvezményt, ha azokat belföldi bankszámlánkra utaljuk. Ide tartoznak az értékpapír-kölcsönzésből, a csereügyletből (nem a barterüzlet, hanem a deviza-, tőke-, kamatcsere ügyletek), az osztalékból, az árfolyamnyereségből származó jövedelmek, valamint összességében az ellenőrzött külföldi társaságoktól származó egyéb jövedelemnek minősülő különböző jövedelemformák. Az egyszerűség jegyében amnesztiaképes a saját vagy közeli hozzátartozónk külföldi bankszámlájáról és az általunk vagy közeli hozzátartozónk által ellenőrzött külföldi társaságoktól hozzánk, mint magánszemély részére érkező, gyakorlatilag tetszőleges jogcímű átutalás és a szintén „családi” érdekeltségű külföldi vagyonkezelő szervtől vagy a vagyonkezelő tulajdonában lévő külföldi társaságtól érkező pénz. Ilyen vagyonkezelő szerv az angolszász jogrendszerű országokban elterjedt tröszt (trust) vagy alapítvány amelyet gyakran családi vagyon, örökség kezelésére hoznak létre.                   

Az amnesztia lényege, hogy a felsorolt jövedelmek után kedvezményes egyszeri adó megfizetésével mentesülünk az egyéb adó és illetékfizetéssel, valamint számvitellel kapcsolatos büntetőjogi következmények és a kellemetlen utólagos adómegállapítás alól. Az adó mértéke 10 és nem 16 százalék, ahogyan az a magyar sajtóban (index.hu, Napi Gazdaság) korábban tévesen elterjedt. Pozitívum, hogy a döntéshozók okultak a korábbi kormányzati ciklus hibájából és a bevallás során bankunk közbeiktatásával már anonim módon vehetjük igénybe a kedvezményes adókulcsot.    Mindemellett – ahogyan a történelmi egyházak gyakorlata is mutatja – a bűnbocsánatnak feltételei vannak. Az átutalandó jövedelemnek legkésőbb 2010. október 31-ével szerepelnie kell azon a bankszámlán, ahonnan megérkezik az amnesztiával élő magánszemély részére és ha külföldi cég az átutaló, akkor az összeget legkésőbb 2010 október 31-ig bevételként kell elszámolnia. Természetesen bűncselekményekből származó összegeket a törvény szerint nem lehet legalizálni, valamint a pénzt juttató szervezet/társaság székhelye nem lehet az OECD-vel (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, székhelye Párizs) együtt nem működő államban.

Hozzon haza céget!
   
Az amnesztia második ága azt kívánja ösztönözni, hogy az adóoptimalizálási okokból ellenőrzött külföldi társaságok és egyéb, adómenedékekben bejegyzett cégek/szervezetek által tulajdonolt magyar cégeket ezúttal belföldi magánszemélyek nevére írják.  Amennyiben a cég az általunk vagy közeli hozzátartozónk külföldi társaságától/szervezetétől a mi tulajdonunkba kerül, az átruházással kapcsolatban utólagos adómegállapítás nem tehető és mentesülünk az egyéb jogkövetkezmények alól is sőt, az átruházás „ellenértéke” sem számít, mert az ügylet nem tekinthető színlelt szerződésnek. További gesztus, hogy az átruházásért a tulajdonosnak fizetendő összeget akár külföldről –adómentesen – is kaphatjuk. A tulajdonszerzés tényét azonban 2011. december 31-ig űrlapon kell bejelentenünk a NAV-nak.

  
Néhány megjegyzés

Anélkül, hogy bárkinek tanácsot adnék, felhívnám a figyelmet néhány gondolatra és kérdésre, amely a jogszabályt olvasgatva eszünkbe juthat.                            
A jogszabály nem említi, hogy az OECD-vel együtt nem működő állam alatt az OECD Pénzügyi Bizottsága által megbélyegzett országokat vagy pedig az adószabályokban világszerte szintén használt FATF (Financial Action Task Force on Money Laundering - az OECD épületében működő pénzmosás ellen küzdő szervezet) feketelistáján szereplő államokat érti. Érdekes tény, hogy az FATF és az OECD tájékoztatása szerint az utolsó ország is lekerült már 2006-ban (FATF), illetve 2009-ben (OECD) a nevezetes listáról.  A jogszabály nem szól arról az esetről, amikor a kérdéses ország 2010. október 31. után kerülne fel a listára. Ráadásul a feketelistás kitételről szóló paragrafusból kimaradt az a lehetőség, amikor magánszemély külföldi számlájáról érkezne Magyarországra az átutalás, így betű szerint értelmezve az ilyen átutalás feketelistán lévő országból is származhatna. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy - szigorúan az amnesztiatörvényt nézve – mindenféleképpen haza lehet hozni pénzünket a tiltólistán szereplő országokból is. Továbbfűzve ártatlan gondolatkísérletünket észrevehetjük, hogy a törvény a feketelista kapcsán csak a külföldi társaság székhelyét veszi figyelembe és nem a külföldi számlát vezető bank honosságát, ennek minden következtetésével együtt.                                                   
Mivel a törvényalkotók el kívánták kerülni, hogy legális hazai jövedelmeit mindenki külföldre mentse és az amnesztia keretében kedvezményesen adózza le, csak a 2010. október 31-ig külföldön feltűnt jövedelmek vehetnek részt a programban. Ezt a kormány úgy kívánja elérni, hogy magyar pénzintézetünknek meg kell győződnie arról, hogy a kérdéses pénzösszeg valóban a külföldi számlán (folyószámla, értékpapírszámla, biztosítási számla, befektetési számla) volt-e a megadott dátum előtt. Igazolásként a számlakivonat vagy a banki igazolás eredeti példányát használhatjuk. Ezzel az ellenőrzési kötelezettséggel csak az a gond, hogy valójában életszerűtlen különösen, ha figyelembe vesszük, hogy miféle bankokból érkezhetnek átutalások egy kimondottan off-shore forrásokat célzó amnesztia jeles alkalmából. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy néhány éve még minden Naurun bejegyzett banknak ugyanaz volt a postacíme. Nem csoda, hogy az orosz szervezett bűnözés jelentős összegekkel szerencséltette az ottani mérlegfőösszegeket. Ilyen viszonyok között mindenkinek a fantáziájára bízom az „eredeti” dokumentumok manifesztálódását. Különösebb jelentőséget azonban nem kell tulajdonítanunk az ellenőrzési kötelezettségnek, mivel a kormányzat számára sem az ellenőrzés az elsődleges cél hanem, hogy a külföldre mentett pénz hazatérjen.    

Egy kis gazdaságpolitika  
                                     

Nem kívánok a túl gyakori adóamnesztia morális kérdéseivel foglalkozni, megtették előttem sokan mások. Egyébként is úgy tűnik, hogy az utóbbi időben minden kormánynak saját, külön bejáratú adóamnesztiája van. Ne feledjük, hogy számos fejlett ország nyúlt ehhez az eszközhöz előttünk is. 2000 óta például az USA államainak több mint fele hirdette meg saját programját. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy általában kiterjedt válság idején, kövér költségvetési deficittel rendelkező országok hirdetnek amnesztiát.                           
Magyarországon ugyanakkor jellemző, hogy az adóalanyok nem túlságosan bíznak az államban, ezért anonimitás nélkül az amnesztia eredményei nem hozhatnak megfelelő extra adóbevételt. A jelenlegi adóamnesztia első ága anonimnek tekinthető, mert magyar számlavezetőnk adatainkat nem, csak névtelenül adónkat továbbítja az államnak és az adó megfizetéséről szóló igazolást csak nekünk adja ki. A második ágban azonban már természetszerűleg nincs anonimitás és a NAV kiindulhat abból, hogy aki off-shore konstrukciókat használt az valószínűleg egyéb trükköket is bevet, ez pedig növelheti az egyéb ellenőrzés valószínűségét.      
                
Mindemellett a magyar adóamnesztia nagylelkű ugyanis nem vet ki extra bírságot azokra, akikről később kiderül, hogy nem használták ki a lehetőséget (lásd Kalifornia 2004-es példáját) és lemond a korábbi évek alapján az elmaradt adó után járó kamatról is, amely nemzetközi összehasonlításban igen szimpatikus. Ugyanígy a magyar kedvezményes időszak is hosszúnak mondható. Ráadásul a kedvezményes kulcs 10 %, az egyébként érvényes 25 % illetve 16 % és az esetleges járulékok helyett. Természetesen a korábbi magyar (2009) tapasztalatok alapján a kedvezményes kulcsot olyanok is ki fogják használni, akik egyébként is bevallanák a külföldi jövedelmet. Eközben nem tudom nem észrevenni, hogy akinek van egy hazai cége, kis gyakorlattal minden amnesztia nélkül akkor hozhatja haza tisztán ugyanennyiért a pénzt, amikor akarja, csupán a helyi iparűzési adót kell még optimalizálnunk.                              
Jellemző, hogy az adóamnesztia ott sikeres igazán, ahol egy időben az adóhivatal részéről szabályos ellenőrzési hadjárat indul vagy információk szivárognak ki egy-egy lopott banki adatokat tartalmazó CD megvásárlásáról.

Kifejezetten Magyarországra koncentrálva azonban a fő probléma az állami működés megítélésének az a szintje, ahová az államigazgatás évek alatt küzdötte le magát. Bármilyen amnesztiának akkor van értelme, ha az adóalanyok úgy látják, hogy a trükközés túl drága és érdemes a hazai a gazdasági környezetben, helyben adózva fialtatni a pénzt. Ehhez a 10 százalékos társasági adó jó kezdetet jelent, de nem elég. A döntéshozóknak pedig meg kell értenie azt, hogy vannak olyan ügyletek, amelyeket a 21. században egyszerűen soha nem lesz érdemes hazahozni. A helyhez nem kötött 24 órás világszintű Forex piac devizaügyleteit például továbbra is legolcsóbb off-shore cégek nevén bonyolítani. Ne feledjük azt sem, hogy az off-shore konstrukciók oka nem minden esetben az állam előli menekülés, hanem a rokonság, a hitelezők és hasonló felebarátok biztos távolságban tartása a vagyontól. Egy dühös válóperes ex-feleség ugyanis a legritkább esetben ad amnesztiát.

Szebeni Dávid
david.szebeni@uni-corvinus.hu

A szerző közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem (Gazdaságpolitika, Világgazdasági tanszék) óraadója, valamint önkormányzati cég ügyvezetője. Fő területe az adózás, a nemzetközi pénzmosás, valamint az uniós támogatások és projektek.

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

13

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR