CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Osztalék kifizetése a KATA hatálya alatt
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Cégünk a Menedzser Praxis Kft. prémium tanácsadási szolgáltatást nyújt ügyfeleinek, szakértőink telefonon valamint írásban válaszolnak ügyfeleink szakmai kérdéseire.

2017. szeptember 05.

Ügyfelünk egy KATA alá tartozó bt. tulajdonosa. A bt.kettős könyvelést vezet és úgy tudja, hogy ha a kültag nem tartozik a KATA alá, akkor osztalékot kell fizetni a részesedés arányában. Év közben a bankból felvett összegeket nem a pénztárba, hanem felvett osztalékként kezeli, a beltag tulajdonosi arányában. A kültag osztalékát bent hagyja és most, májusban szeretné kifizetni, természetesen adózva. Ügyfelünk azt szeretné tudni, hogy helyesen jár -e el? Ilyenkor szükséges beszámolót adni? Esetleg van egy egyszerűbb mód ennek kezelésére?

Sinka Júlia okleveles adószakértőnk válasza szerint az ügyfelünk által leírt eljárás jogszerű.

A Katv. 12. §-ában előírtak szerint a katás bt. bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, de nincs törvényi tilalom arra nézve, hogy a társaság továbbra is a kettős könyvvitel szabályai szerint vezesse könyveit.

A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásoknak – jelen esetben a Katv. hatálya alatt adózó bt.-nek – nem kell mérlegbeszámolót készíteniük és azt közzétenniük, függetlenül attól, hogy a társaság (szerintem okosan döntve) továbbra is kettős könyvvitelt vezet.

A Katv. hatálya alatt – ahogyan arra Ön is utalt kérdésében – a kisadózó tagok után fizetett tételes adóval az osztalék közterhei is megfizetettnek minősülnek, míg a társaság tevékenységében személyesen közre nem működő – és így nem kisadózó - kültagnak járó osztalékra ez nem érvényes.

Adójogi szempontból, a személyi jövedelemadó törvény jelenleg hatályos szabályait vizsgálva, osztaléknak számít a társas vállalkozás magánszemély tagja számára a társas vállalkozás által felosztani rendelt, a számviteli törvény szerint meghatározott adóévi adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített adóévi adózott eredmény terhére jóváhagyott részesedés, valamint a kisadózó vállalkozás kisadózóként be nem jelentett tagja részére, a társaság nyereségéből való részesedésként kifizetett összeg (Szja-tv. 66. §).

Sajnos sem az Szja-törvény, sem a Katv. nem határozza meg, hogy mit is kell a kisadózó vállalkozás nyeresége alatt értenünk.

A Ktv. által elvárt bevételi nyilvántartásra alapozva a „nyereség” fogalma sem számvitelileg, sem adójogilag nem értelmezhető.

Ugyanakkor a kérdésben szereplő bt. kettős könyvelést vezet, így nyilvántartásaiból a társaságnak nem csak bevételei, de kiadásai is megállapíthatóak, azaz az ezek összevonásával fennmaradó eredmény (nyereség) is, függetlenül attól, hogy egyébként a Katv. hatálya alatt nem ez nem képezi az adóalapot.

A fentiek szerint számított nyereségnek a tagok üzleti részesedése arányában történő felosztása – és a beltagnak év közben kifizetett összegek osztalékelőlegként való kezelésével fennmaradó-, és a kültagnak járó összeg osztalékként való kifizetésének nincs akadálya (Szja-tv. 66. § (1) bekezdése af) pont).

Figyelemmel arra, hogy a nem kisadózó tulajdonosnak az előzőek szerint kifizetett összeget az Szja-tv. is osztalékként nevesíti, ennek adózására is az osztalékra irányadó szabályok vonatkoznak.

Azaz: a Katv. 9. §-a alapján a kisadózó tagnak kifizetett „osztalékot” nem terheli szja és járulék – annak közterhei a Ktav. szerinti tételes adóval megfizetettek-, míg a kisadózóként be nem  jelentett tag osztalékként kapott jövedelemét szja és egészségügyi hozzájárulás terheli.

A fenti jövedelmek kifizetése történhet készpénzben és banki átutalással is. Törvény a kifizetés módját nem szabályozza. Azonban akkor, ha adóköteles kifizetés történik a nem kisadózó tag részére, arról a kifizetőnek az Art.-ban meghatározott adóigazolást kell kiállítania.

Fentiekhez – az osztalék kifizetését megalapozó nyereség megállapításához – szükség van a kettős könyvvitel által biztosított adatokra, az így összeállított eredmény-kimutatásra, mérlegre, illetve annak megfelelő adattartalmú elszámolásokra, de azokat közzétenniük nem kell.

 

Nem rendelkezik nálunk még előfizetéssel, de szeretne kérdésére szakértőinktől azonnal választ kapni?

Próbálja ki 10 napig díjmentesen Jogkövető Prémium tudásbázisunkat és kérdezzen tanácsadóinktól adózási, számviteli vagy munkaügyi témakörben személyesen is!  KATTINTSON IDE >>>>>>>>>

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

25

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR