JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Ptk.- Az adásvétel sajátosságai ingatlanok esetén
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Közismert, hogy az ingatlanok adásvétele számos sajátosságot tartalmaz az adásvételi szerződésen belül. Elég csak a joghatás kiváltásához szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre, az ajánlattétel írásbeliségére vagy a tulajdonjog-fenntartás lehetőségére gondolnunk. A gyakorlatban számtalanszor előforduló probléma az is, hogy ez egyes aktusok a szerződés létrejöttéhez vagy a teljesítéséhez kapcsolódnak. A mellékelt, különös kellékeket tartalmazó ingatlan-adásvételi szerződésmintánk mellett szemezgessen az adásvételre és cserére vonatkozó iratmintáink között!

2017. augusztus 15.

Az adásvételi szerződés tárgyát forgalomképes ingó és ingatlan dolgok, jogok és követelések egyaránt képezhetik. Az ingók esetében a Ptk. nem tartalmaz a szerződés megkötése körében alaki érvényességi kellékeket, a felek döntési jogkörébe utalja, hogy a bizonyíthatóság, forgalom biztonsága érdekében írásba foglalásról döntenek-e, vagy sem. Az ingatlanok, mint általában egy személy vagyonában a legértékesebb vagyontárgyak adásvétele azonban írásbeli alakhoz kötött.

 

Az írásbeliségre a Ptk. 6:7. § rendelkezése alkalmazandó, a joghatás kiváltásához szükséges ingatlan-nyilvántartási bejegyzéshez az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó 1997. évi CXLI. törvény 32. § (2) bekezdésében foglalt alakiságok szerinti okirat szükséges.  A szerződés alaki érvényességi követelményei akkor is teljesülnek, ha a felek külön okiratba foglalták szerződéses nyilatkozataikat, feltéve, hogy a konszenzus a külön okiratok egybevetéséből nyilvánvaló. Az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó szerződés megkötésére csak írásban lehet ajánlatot tenni az ajánlati kötöttséget eredményező joghatállyal.

 

Ugyanígy csak írásban lehet ilyen értelmű ajánlatot elfogadni azzal a joghatállyal, hogy az a szerződés létrejöttét eredményezze. A szerződést tartalmazó okirat, ha azt az egyik fél írta alá, és másik félnek átadta vagy elküldte, csupán a szerződés megkötésére tett ajánlatnak minősül, a szerződés érvényes létrejötte tehát attól függ, hogy a másik fél az ajánlatot az okirat aláírásával és visszaküldésével, illetőleg külön írásba foglalt és az ajánlattevőhöz megküldött nyilatkozattal az erre megszabott időben elfogadja-e.

 

Az ingatlan adásvételéhez megkövetelt írásbeliség érvényességi kellékét azonban továbbra sem köti össze a jogalkotó az ingatlan-nyilvántartási törvényben (a továbbiakban: Inytv.) megkövetelt alaki kellékekkel. A vevőnek ugyanis már azáltal kötelmi jogi igénye keletkezik az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére és így az eladó oldaláról a bejegyzéshez – mint a dologi jogban az ingatlanok tulajdonjogának átruházással történő megszerzéséhez megkövetelt konstitutív hatályú aktushoz – való hozzájárulás megadására, hogy a szerződést egyszerű írásbeli alakba foglalták, eladói és vevői oldalon egyaránt aláírták.

 

A tulajdonjog megszerzésének feltételéül szabott bejegyzéshez az Inytv. ugyan közokirati formát vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát követel meg, azonban ez a minősített írásbeliség már nem a szerződési kötelezettség elvállalásához, a szerződés érvényes létrejöttéhez, hanem a teljesítés problémaköréhez kapcsolódik. Ha az eladó nem adja hozzájárulását a bejegyzéshez, vagy elzárkózik a szerződés bejegyzésre alkalmas alakban történő „újrakötésétől”, az ő oldalán ez szerződésszegésként értékelhető. Szintén az ilyen problémák kiküszöbölésére iktatta be a Ptk. az elbirtoklás szabályai közé új intézményként a jogcímes elbirtoklás lehetőségét (Ptk. 5:45. §).

Hangsúlyozzuk azonban, hogy az adásvételi szerződés konszenzuál szerződés jellegéből következően nem azáltal jön létre a szerződés, hogy a birtokátruházás is megtörténik – azaz a vevő valóban a dolog feletti hatalmat is megszerzi –, hanem az erre irányuló kötelezettségvállalás elegendő.
 
A 6:216. §-ban rendezett, tulajdonjog-fenntartással történő eladás gyakran a részletvétel biztosítékaként jelenik meg, hiszen a vételár maradéktalan megfizetésére szorítja a dolgon tulajdonjogot szerezni kívánó vevőt. A tulajdonjog-fenntartás szabályai csak kis mértékben módosultak a Ptk.-ban.

Tulajdonjog-fenntartást továbbra is csak írásban lehet kikötni, így az adásvétel tárgyától függetlenül a tulajdonjog-fenntartással történő eladás írásbeli szerződést kíván meg.

Mivel a tulajdonjog-fenntartás az eladó – a dolog tulajdonosa – számára biztosít jogosultságot, így a nyilvántartásba vétel kezdeményezésére ingatlanok esetében az eladó köteles. Az ingatlan-nyilvántartásban ilyenkor a tulajdonjog-fenntartás tényén felül a vevő személyének megjelölése is szükséges.

 

Az ingó dolgok adásvétele esetében kikötött tulajdonjog-fenntartás nyilvántartásba vétele annak függvénye, hogy az adásvétel tárgya, az ingó dolog szerepel-e valamely közhiteles nyilvántartásban vagy sem. Azon dolgok vonatkozásában, melyek lajstromozását jogszabály kötelezővé teszi (pl. vízi és légi járművek), ebben a közhiteles nyilvántartásban, lajstromban megjelenő módon kell a tulajdonjog-fenntartás tényét és a vevő személyét feljegyeztetni.

 

A Ptk. hatályba lépésével bevezetett hitelbiztosítéki nyilvántartás a nem lajstromozott ingó dolgok vonatkozásában alapított tulajdonjog-fenntartás nyilvántartására is szolgál, a zálogjog, faktoring és pénzügyi lízing nyilvántartása mellett. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba a felek – előzetes regisztráció birtokában – maguk tehetnek bejegyzéseket, és a nyilvántartás a világhálón keresztül bárki számára betekintési jogot biztosít, jogi érdekének valószínűsítése nélkül.

 

A tulajdonjog-fenntartás megfelelő nyilvántartásba vételének elmaradása nem teszi érvénytelenné a szerződés tulajdonjog-fenntartására vonatkozó kikötését. A Ptk. ugyanis úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vétel elmaradása csupán kiszolgáltatottabb pozícióba helyezi az eladót azáltal, hogy a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzővel szemben nem lesz hivatkozható a tulajdonjog-fenntartás.
 

(Jogkövető Szerkesztőség)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






A gomb megnyomásával elfogadja adatkezelési tájékoztatónkat, és önként kifejezetten hozzájárul ahhoz, hogy az abban foglaltaknak megfelelően a Menedzser Praxis Kft. visszavonásig kezelje és tárolja adatait. Hozzájárulása után tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen valamint bármikor kérheti adatainak helyesbítését,törlését, korlátozását.
Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

29

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR