//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A közlekedési eszközök bérbeadásának áfa kötelezettsége
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A közlekedési eszközök bérbeadásának az általános forgalmi adózásban történő megítélése függ attól, hogy rövid vagy hosszú távra, illetve adóalany vagy nem adóalany részére történik a bérbeadás. Cikkünkben a közlekedési eszközök bérbe adásának szabályait tekintjük át, tekintettel arra, hogy a vállalkozások jelentős része érintett lehet akár bérbeadóként, akár bérbevevőként.

2017. július 31.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 37. §-a határozza meg, hogy miként kell meghatározni adóalany, illetve nem adóalany részére történő szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés helyét. Ezen főszabály alól számos kivételes szabályt is megállapít az Áfa-tv., többek között a közlekedési eszközök bérbeadása esetére is.

A teljesítés helye rövid távú bérbeadás esetén

A teljesítési hely megállapítása szempontjából a közlekedési eszköz rövid távú bérbeadásának minősül a folyamatos, 30 napot – vízi közlekedési eszközök esetén 90 napot – meg nem haladó használat.

Az Áfa-tv. 44. § (1) bekezdése alapján közlekedési eszközök rövid távú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják.

A végrehajtási rendelet 40. cikke értelmében a rendelkezésre bocsátás nem jelképes rendelkezésre bocsátást jelent, hanem magának a közlekedési eszköznek a tényleges rendelkezésre bocsátását, azaz nem azon a helyen lesz teljesített a közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása, ahol pl. a kulcscsomót átadják a bérlőnek, hanem ahol a bérlő magát a közlekedési eszközt birtokba veszi.

Érdemes kiemelni, hogy a közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása esetén nincs jelentősége annak, hogy a bérbeadó vagy a bérbevevő hol rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel.

A teljesítés helye hosszú távú bérbeadás esetén

A teljesítési hely megállapítása szempontjából a közlekedési eszköz hosszú távú bérbeadásának minősül a folyamatos, 30 napot – vízi közlekedési eszközök esetén 90 napot – meghaladó használat.

Az Áfa-tv. 44. § (2) bekezdése alapján közlekedési eszköznek nem adóalany részére történő hosszú távú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a bérbevevő letelepedett, ennek hiányában, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Amennyiben a közlekedési eszköz ún. kedvtelési célú hajó, akkor a nem adóalany részére történő hosszú távú bérbeadás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja.

Amennyiben a közlekedési eszköz bérbevevője hosszú távú bérbeadás esetén adóalany, akkor – különös szabály hiányában – az általános szabály alapján kell megállapítani a teljesítés helyét. Ennek megfelelően az Áfa-tv. 37. § (1) bek. alapján közlekedési eszköznek adóalany részére történő hosszú távú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a bérbevevő gazdasági céllal letelepedett.

A tényleges igénybevétel, illetve a vagyoni előny szerzésének vizsgálata

A közlekedési eszközök – akár rövid, akár hosszú távú – bérbeadása esetén vizsgálni kell a tényleges igénybevétel, illetve a vagyoni előny szerzésének helyét.

Az Áfa-tv. 49. §-a alapján közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítés helye

a) belföld, feltéve, hogy a teljesítés helye – az általános szabály, valamint a rövid távú bérletre és a nem áfa alanyok által történő bérbevételre vonatkozó különleges szabályok alkalmazásával – a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van;

b) a Közösség területén kívüli terület, feltéve, hogy a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívüli területen van, függetlenül attól, hogy az általános szabályok alkalmazásával a teljesítés helye egyébként belföldre esne.

A cikket teljes terjedelmében – gyakorlati esettanulmánnyal kiegészítve – olvashatja az Adózási Módszertani Szemle 2017. augusztusi számában, ahol azt is megismerheti, hogy a közlekedési eszközök bérbeadásával kapcsolatban milyen további rendelkezéseket tartalmaz az Áfa irányelv végrehajtási rendelete.

 

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő 

 

 

További hírek