//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A közlekedési eszközök bérbeadásának áfa kötelezettsége
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A közlekedési eszközök bérbeadásának az általános forgalmi adózásban történő megítélése függ attól, hogy rövid vagy hosszú távra, illetve adóalany vagy nem adóalany részére történik a bérbeadás. Cikkünkben a közlekedési eszközök bérbe adásának szabályait tekintjük át, tekintettel arra, hogy a vállalkozások jelentős része érintett lehet akár bérbeadóként, akár bérbevevőként.

2017. július 31.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa-tv.) 37. §-a határozza meg, hogy miként kell meghatározni adóalany, illetve nem adóalany részére történő szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítés helyét. Ezen főszabály alól számos kivételes szabályt is megállapít az Áfa-tv., többek között a közlekedési eszközök bérbeadása esetére is.

A teljesítés helye rövid távú bérbeadás esetén

A teljesítési hely megállapítása szempontjából a közlekedési eszköz rövid távú bérbeadásának minősül a folyamatos, 30 napot – vízi közlekedési eszközök esetén 90 napot – meg nem haladó használat.

Az Áfa-tv. 44. § (1) bekezdése alapján közlekedési eszközök rövid távú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják.

A végrehajtási rendelet 40. cikke értelmében a rendelkezésre bocsátás nem jelképes rendelkezésre bocsátást jelent, hanem magának a közlekedési eszköznek a tényleges rendelkezésre bocsátását, azaz nem azon a helyen lesz teljesített a közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása, ahol pl. a kulcscsomót átadják a bérlőnek, hanem ahol a bérlő magát a közlekedési eszközt birtokba veszi.

Érdemes kiemelni, hogy a közlekedési eszköz rövid távú bérbeadása esetén nincs jelentősége annak, hogy a bérbeadó vagy a bérbevevő hol rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel.

A teljesítés helye hosszú távú bérbeadás esetén

A teljesítési hely megállapítása szempontjából a közlekedési eszköz hosszú távú bérbeadásának minősül a folyamatos, 30 napot – vízi közlekedési eszközök esetén 90 napot – meghaladó használat.

Az Áfa-tv. 44. § (2) bekezdése alapján közlekedési eszköznek nem adóalany részére történő hosszú távú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a bérbevevő letelepedett, ennek hiányában, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.

Amennyiben a közlekedési eszköz ún. kedvtelési célú hajó, akkor a nem adóalany részére történő hosszú távú bérbeadás esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a kedvtelési célú hajót ténylegesen a bérbevevő birtokába adják, feltéve, hogy a szolgáltatást az adóalany ezen a helyen található székhelyéről vagy állandó telephelyéről nyújtja.

Amennyiben a közlekedési eszköz bérbevevője hosszú távú bérbeadás esetén adóalany, akkor – különös szabály hiányában – az általános szabály alapján kell megállapítani a teljesítés helyét. Ennek megfelelően az Áfa-tv. 37. § (1) bek. alapján közlekedési eszköznek adóalany részére történő hosszú távú bérbeadása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a bérbevevő gazdasági céllal letelepedett.

A tényleges igénybevétel, illetve a vagyoni előny szerzésének vizsgálata

A közlekedési eszközök – akár rövid, akár hosszú távú – bérbeadása esetén vizsgálni kell a tényleges igénybevétel, illetve a vagyoni előny szerzésének helyét.

Az Áfa-tv. 49. §-a alapján közlekedési eszközök bérbeadása esetében a teljesítés helye

a) belföld, feltéve, hogy a teljesítés helye – az általános szabály, valamint a rövid távú bérletre és a nem áfa alanyok által történő bérbevételre vonatkozó különleges szabályok alkalmazásával – a Közösség területén kívüli területre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése belföldön van;

b) a Közösség területén kívüli terület, feltéve, hogy a teljesítés helye belföldre esne, de a tényleges igénybevétel vagy egyébként a vagyoni előny szerzése a Közösség területén kívüli területen van, függetlenül attól, hogy az általános szabályok alkalmazásával a teljesítés helye egyébként belföldre esne.

A cikket teljes terjedelmében – gyakorlati esettanulmánnyal kiegészítve – olvashatja az Adózási Módszertani Szemle 2017. augusztusi számában, ahol azt is megismerheti, hogy a közlekedési eszközök bérbeadásával kapcsolatban milyen további rendelkezéseket tartalmaz az Áfa irányelv végrehajtási rendelete.

 

dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász, adószakértő 

 

 

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

17

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR