

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK
2017. június 27-én jelent meg a 23/2014. (VI. 30.) NGM rendelet módosításának tervezete, mely a számlázó programok adatszolgáltatását tartalmazza, és amely a köznyelvben a számlázó programok adóhivatali bekötéseként terjedt el. Cikkünk a tervezet alapján ismerteti a várható változásokat, amelyekre a szükséges informatikai fejlesztések miatt már most figyelemmel kell lenni.
Az új rendszer bevezetésének időpontjaként az NGM rendelet tervezet alapján, valamint a kapcsolódó jogszabályok alapján jelenleg a 2018. július 1-jei időpont tűnik valószínűnek.
A számlázó program bejelentési kötelezettségének megszűnése
A rendelet tervezet alapján a jelenlegi számlázó program bejelentési kötelezettség megszűnik. A számlázó programokkal szemben követelmény lesz a számla és a számlával egy tekintet alá eső okirat adattartalmának adóhatóság felé történő továbbítása. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem terjed majd ki a számlázó programból kiállított összes bizonylatra. Amennyiben a számlázó program egyéb számviteli bizonylatot vagy nyugtát is előállít, azoknak értékhatártól függetlenül nem kell szerepelniük az adatszolgáltatásban.
Az adatszolgáltatással érintett számlák
Az adózás rendjéről szóló törvény 31/B. §-a várhatóan 2018. július 1-től a következő bekezdéssel egészül ki: „Az általános forgalmi adó alanya külön jogszabályban meghatározott elektronikus módon adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére azon számlázási funkcióval rendelkező programmal kibocsátott számlák külön jogszabályban meghatározott adattartalmáról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra áthárított adó összege a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja. Az adóalany ezen számlákat érintő módosításról vagy érvénytelenítésről is külön jogszabályban meghatározott módon elektronikus adatszolgáltatást teljesít.”
A gyakorlatban a fentiek azt jelentik, hogy a számlázó programnak ki kell majd válogatnia az alábbi feltételeknek megfelelő bizonylatokat:
- A bizonylatnak számla vagy számlával egy tekintet alá eső bizonylatnak (pl. módosító számla, sztornó számla) kell lennie.
- A számlán szereplő vevőnek magyar adóalanynak kell lennie.
- Az áthárított adó összegének 100 ezer forintnak vagy annál magasabb összegűnek kell lennie.
- Az előző feltételtől függetlenül, amennyiben egy jelentés köteles számlának a módosításáról, érvénytelenítéséről szól a bizonylat, akkor a számla is jelentés kötelessé válik.
Az adatszolgáltatás technikája
A számlázó program adatszolgáltatásához mindenképp szükséges lesz egy előzetes regisztráció. A regisztrációt a képviseleti jogosultsággal rendelkező személy vagy az ő meghatalmazottja végezheti el. A regisztrációt követően a társaság számlázó programonként kap egy egyedi azonosítót, mely a számlázó programot azonosítja az adatszolgáltatás során.
Az adatszolgáltatást a számlázó programnak automatikusan kell majd elvégeznie, nem szükséges az emberi beavatkozás. Az adatszolgáltatást a fenti feltételeknek megfelelő számlákról kell elvégeznie a számlázó programnak akkor, amikor a számlát lezárta, amikor a számlán további módosításra nincs lehetőség. Tehát a kiállított számlákról szükséges az adatszolgáltatást teljesítenie a programnak, függetlenül attól, hogy az átadásra ténylegesen mikor kerül sor.
Az adatszolgáltatásnak a számla, számlával egy tekintet alá eső okirat kiállítását követően haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül kell megtörténnie. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a számla kiállítását követő 24 órán belül sem tud megtörténni az adatszolgáltatás, például internet hálózati problémák adódhatnak, az adóhivatali fogadó rendszernél is előfordulhatnak üzemzavarok, tervezett karbantartások, amikor a rendszer nem működik. Ezekben az esetekben a probléma elhárultát követően legfeljebb 24 órán belül szükséges az adatszolgáltatásnak megtörténnie. Ugyanez vonatkozik azon esetekre is, amikor a számlázó program hibája miatt nem történik meg az adatszolgáltatás.
A belföldi összesítő jelentés
A belföldi összesítő jelentést a számlázó programok adatszolgáltatása teljesen ki tudja váltani, hiszen a jelentéshez szükséges adatokat az adatszolgáltatás már tartalmazza. Amennyiben a társaság pénztárgéppel állít elő számlát, akkor abban az esetben sem keletkezik adatszolgáltatási kötelezettsége. Számla kiállítói oldalon egyedül a kézi számlatömb esetén szükséges az adatszolgáltatást megtenni, melyre külön adatszolgáltatási felület kerül kialakításra.
A jelenlegi jogszabályi tervezetek alapján számla befogadói oldalon ugyanakkor megmarad az adatszolgáltatási kötelezettség, tehát a belföldi összesítő jelentés nem fog teljesen eltűnni. Ugyanakkor ezen kötelezettség nem terjed majd ki a számla összes adatára, csupán a jelenlegi adatokra.
A 2018. július 1-jén hatályba lépő jogszabály alapján az adózóknak lehetőségük lesz lekérdezni a számla kiállítóként és számla befogadóként az adatszolgáltatással érintett számláikat. Így az adóhivatali rendszeren keresztül megnézhetik, hogy a partnereik milyen számlákról küldtek adatszolgáltatást, melyeknél ők voltak a vevők. Ez a felület lehetőséget fog adni az adózók részére, hogy a belföldi összesítő jelentésüket könnyebben előállítsák.
A cikk teljes terjedelmében olvasható az ÁFA Módszertani Szemle 2017. augusztusi számában, ahol a Szerző ismerteti az új rendszer bevezetésének ütemezését is.
Czöndör Szabolcs
főosztályvezető
NAV Informatikai Ellenőrzési Főosztály
További hírek
Megállapodtak az EU intézményei az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozásáról
Szűkült a fordított adózás esetköre a munkaerő kölcsönzésben
Júliustól vehető igénybe a gyermekvállalási támogatás és a kamattámogatott hitel használt lakásokra
Meddig kell a munkaügyi iratokat megőrizni?
Túlóratörvény: tények és tévhitek az Mt. módosításáról
Még több adózónak készít szja-bevallási tervezetet az adóhatóság
Az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettség betartását ellenőrzi a NAV
Közérdekű nyugdíjas szövetkezet tagjaként vagy munkaviszonyban érdemes foglalkoztatni a nyugdíjast?
NAV: változtak az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok