Az iskolai kirándulásokkal kapcsolatos változások

A 2017. januári veronai buszbaleset kapcsán átfogó felülvizsgálatot rendelt el a kormány a vonatkozó köznevelési, közlekedésbiztonsági, műszaki és foglalkozás-egészségügyi jogszabályok körében. Ennek a felülvizsgálatnak a köznevelési vonatkozása jelenik meg a legújabb ágazati törvénymódosításban. A köznevelésről szóló törvény 4. §-ában található értelmező rendelkezések új 15 a) ponttal egészülnek ki. Az új pont a külföldi iskolai kirándulás fogalmát rögzíti. A meghatározás szerint ennek hat kritériuma van.

 

E szerint külföldi iskolai kirándulásnak minősül
– az azonos nevelési-oktatási intézménnyel
– tanulói jogviszonyban álló
– legalább hét tanuló részvételével,
– a nevelési-oktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban pedagógus- vagy nevelő- oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy felügyeletével megszervezett
– a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá nem tartozó állam területére irányuló
– térítésköteles kirándulás.

Mindez azt jelenti, hogy a külföldi kirándulásnak nem szükséges az iskola pedagógiai programjában szerepelnie, attól függetlenül is megszervezhető. Eleget kell tennie azonban annak a feltételnek, hogy egy iskolából legalább hét tanuló vegyen rajta részt, akik az utazás során az iskolával foglalkoztatási jogviszonyban álló személy (nem feltétlenül pedagógus!)  felügyelete alatt állnak. További kikötés, hogy a kirándulásért díjat kell fizetni, azaz térítésköteles, valamint az úti cél nem lehet a külön jogszabályban meghatározott szomszédos államok egyike sem – tehát Horvátország, Szerbia, Románia, Ukrajna, Szlovákia, Szlovénia –, Ausztria viszont igen.

Differenciált kártérítési szabályok

A törvénymódosítás érintette az iskolai kártérítési szabályokat is. A változásokat követően továbbra is főszabály maradt a vétkességre tekintet nélküli, úgynevezett objektív felelősség, amely alapján az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője a tanulónak
– a tanulói jogviszonnyal,
– a kollégiumi tagsági viszonnyal,
– a gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességre tekintet nélkül, teljes mértékben felel.

A kártérítésre a Polgári törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Az objektív felelősség („vétkességre tekintet nélkül”) lényege, hogy a kárfelelősség megállapításánál közömbös annak megítélése, hogy az iskolának, a kollégiumnak, a gyakorlati képzés szervezőjének gondatlan vagy szándékos magatartása vezetett-e a bekövetkezett kárhoz, elegendő az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője jogellenes magatartásának, a káreseménynek és a kettő közti okozati összefüggésnek a fennállta. Az objektív felelősségből adódóan a kimentési okok rendkívül szűkösek: az iskola, a kollégium, a gyakorlati képzés szervezője csak akkor mentesül a kártérítési felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok (lényegében vis maior, például természeti csapás) idézte elő. A károsult (a tanuló) kizárólagos önhibája a kártérítési kötelezettség alóli mentesülést eredményez. A bíróság az eljárásban vizsgálja a felek közrehatását a kár létrejöttében, ennek alapján állapítja meg az esetleges kármegosztás mértékét. Ez azt jelenti, hogy az iskolának a kárnak csak azt a részét nem kell megtérítenie, amelyet a károsult elháríthatatlan – és nem vétkes (szándékos vagy gondatlan) – magatartása okozott.

A törvénymódosítás eredményeként, új elemként a köznevelésről szóló törvény 59. §-a új (3a) bekezdéssel egészült ki, amely a tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében a főszabálytól eltérő kártérítési szabályt vezetett be. Ez alapján ilyen esetekben a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel. Ez azt jelenti, hogy a felelősség kérdésében vizsgálandó a vétkesség fennállása, valamint szélesebbek az iskola kimentési lehetőségei: mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható (szándékos vagy gondatlan). A szabályozás hátterében az a jogalkotói indok áll, hogy az iskola egy, az iskolaépületen kívüli tanulmányi kirándulás vagy egy külföldi kirándulás esetén sokkal kevesebb ráhatással bír az eseményekre, azok befolyásolására, sokkal több az előre nem tervezhető, nem látható körülmény, mint az iskola épületében történő felügyelet során, és mindez indokolja a kártérítési felelősség eltérő szabályának bevezetését.

Fontos változás, hogy az ágazati törvény kötelezően előírja a tanuló részére szóló felelősségbiztosítás kötését. A jogszabály új 59/A. §-a értelmében a többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében – külön jogszabályban meghatározott – felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló. A felelősségbiztosítás megkötése tehát nem a szülő, hanem az iskola vagy a szervező feladata.

Az iskolai kirándulásokkal kapcsolatos negyedik új elem az adatkezelési szabályok bővülése a határon túli kirándulásokkal kapcsolatosan. A módosítás nyomán a köznevelésről szóló törvény 41. § (4) bekezdése új g) ponttal egészült ki, amely alapján a köznevelési intézménynek a tanulói adatok körében nyilván kell tartania azt, hogy a tanuló hányadik évfolyamon, mely országban vett részt szervezett határon túli kiránduláson. Az ágazati törvény 9. § (4) bekezdése alapján ugyanis az általános és középfokú iskolák az iskolai Nemzeti Összetartozás Napja bevezetéséről, a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok közti kapcsolatok kialakításáról és erősítéséről a közoktatásban, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a hét–tizenkettedik évfolyamok valamelyikén kötelesek megszervezni a határon túli kirándulásokat. Ezeket a kirándulásokat a központi költségvetés támogatja. A költségvetési támogatás elbírálásakor előnyt élveznek a külhoni iskolával dokumentált cserekapcsolatban álló hazai iskolák. Az adatkezelési szabályok bővítése a kirándulásokkal összefüggő támogatások tervezése miatt szükséges. A bemutatott változások 2018. szeptember 1-jétől hatályosak.