CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

A külföldről támogatott civilekre vonatkozó új szabályok
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Még idén tavasszal 2017. április 7-én került először az Országgyűlés elé a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvénytervezet. A törvényjavaslat kifejezetten csak az egyesületként vagy alapítványként nyilvántartott civil szervezetekre terjedt ki (sportegyesületekre, egyházakra nem) amelyek külföldről származó támogatásban részesültek. Hosszas törvényalkotási procedúra és nem kevés politikai visszhang kíséretében végül 2017. június 13-án fogadta el az Országgyűlés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló 2017. évi LXXVI törvényt, amely 2017. június 27-én lép hatályba.

2017. június 28.

Ki minősül külföldről támogatott szervezetnek?

Magyar Közlöny 93. számában, 2017. június 19. napján megjelent jogszabály értelmében külföldről támogatott szervezetnek minősül az az egyesület és alapítvány, amely a jogcímétől függetlenül közvetlenül vagy közvetve külföldről származó pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatásban részesül, és amely egy adóévben egyenként vagy összesítve eléri a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 6. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7 200 000 forintot.
Nem kell beszámítani támogatás összegébe az Európai Unótól kapott azon támogatásokat, melyeket a magyar költségvetésen keresztül kapnak, azonban közvetlenül Brüsszelből érkező támogatás az külföldről érkezőnek minősül.

A meghatározás fontosabb fogalmi elemeit külön is érdemes kiemelnünk.

Juttatás: sokféle juttatásban részesülhetnek a szervezetek, többféle jogcímen kaphatják. Ezek lehetnek egyszerű adományok vagy pályázati úton elnyert pénzösszegek is, pénzbeli juttatások vagy mások által ingyenesen átengedett vagyontárgyak, vagy akár ingyenesen nyújtott szolgáltatások is.

Közvetlenül vagy közvetve külföldről származó forrás: a törvény nem határozza meg, hogy mit kell közvetlenül vagy közvetve tekinteni. Vita esetén várhatóan a jövőben indított jogi eljárások során a bíróságok fogják eldönteni, hogy a gyakorlatban mit kell ezen a törvényi fogalmak alatt érteni.



Nem terjed ki a törvény hatálya:
- arra az egyesületre és alapítványra, amely nem minősül civil szervezetnek; (pl. párt, szakszervezet, közalapítvány)
- a sportegyesületekre (a sportról szóló 2004. évi I. törvény hatálya alá tartozó egyesületre)
- a vallási tevékenységet végző szervezetre.
- a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény szerinti nemzetiségi szervezetre és nemzetiségi egyesületre, valamint az alapító okirata szerint adott nemzetiség érdekvédelmét, érdekképviseletét, vagy a nemzetiségi kulturális autonómiával közvetlenül összefüggő tevékenységet ellátó alapítványra.


A külföldről támogatott szervezetek kötelezettsége

Azok az egyesületek vagy alapítványok, amelyek a törvény hatályba lépésekor külföldről támogatott szervezetnek minősülnek, a törvény hatályba lépését követő 15 napon belül (2017. július 12. napjáig) kötelesek a székhelyük szerint illetékes törvényszéknek (a továbbiakban: nyilvántartó bíróság) ez a tényt bejelenteni.

Azon szervezetek, melyek későbbiekben minősülnek külföldről támogatott szervezetté úgy ennek bekövetkezésétől számított 15 napon belül kötelesek bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válásukat bejelenteni.

A külföldről támogatott szervezetek az éves beszámolóval egyidejűleg kötelesek bejelentést tenni a nyilvántartó bíróság számára az előző évben kapott támogatásokról.

A bejelentést követően a szervezet haladéktalanul köteles közzétenni honlapján, valamint feltüntetni az általa kiadott sajtótermékekben és egyéb kiadványokban is, hogy e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül. E kötelezettség a külföldről támogatott szervezetet mindaddig terheli, amíg e törvény alapján külföldről támogatott szervezetnek minősül

A bejelentőlapot a törvény 1. sz. melléklete tartalmazza:

A szervezet külföldről támogatott szervezetté válásáról szóló bejelentés adattartalma
Tárgyév megjelölése:
I. A külföldről támogatott szervezetre vonatkozó adatok
A szervezet neve:
Székhelye:
Nyilvántartási száma:
II. A külföldről származó támogatás
A külföldről származó támogatás összesítve:
A) A 2. § (3) bekezdése szerinti összeghatárt el nem érő külföldről származó támogatások összesítése:
1. pénzbeli juttatások összesítve:
2. egyéb vagyoni jellegű juttatások:
3. az A) pont alá tartozó támogatók összlétszáma:
B) A 2. § (3) bekezdése szerinti összeghatárt elérő vagy meghaladó külföldről származó támogatások
összesítése:
A külföldről származó támogatás részletesen [összeg feltüntetése tranzakciónként a pontos forrás (természetes
személy esetében: név, ország, város; egyéb esetben: név, székhely) megjelölésével]:
1.
2.
3.

A bejelentésben az A) pontban összesítve kell benyújtani az éves összesítésben 500 000 forintos összeghatárt el nem érő külföldről származó támogatásokat. Az egy támogatótól éves összesítésben 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkezett támogatásokat a B) pontban részletesen, a támogató természetes személy adatainak feltüntetésével kell felsorolni.

A törvény rendelkezései szerint az adóévben kapott támogatásokat kell alapul venni, tehát idéntől, 2017-ben a január 1-től kapott támogatások számítanak.

Az Országos Bírósági Hivatal külön nyomtatványt nem rendszeresít a bejelentés megtételére. A PK. 32.es űrlapot, az "Egyéb kérelem" elnevezésűt kell használni, akár az űrlap szöveges mezőjének kitöltése révén, akár a törvényben foglalt adatlap űrlaphoz mellékletként csatolásával.

Az űrlap letölthető: http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-eljaras-nyomtatvanyok/032
A nyilvántartó bíróság a bejelentést a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásában (a továbbiakban: Nyilvántartás) az egyesület vagy alapítvány adataihoz csatolja, és az egyesületet vagy alapítványt külföldről támogatott szervezetként rögzíti.

A nyilvántartó bíróság feladat minden hónap 15. napjáig megküldeni azon egyesületek és alapítványok nevét, székhelyét és adószámát a Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszternek, amelyek tekintetében a megelőző hónapban a külföldről támogatott szervezetnek minősülés tényét a Nyilvántartásban rögzítette.

A Civil Információs Portál vezetéséért felelős miniszter az ily módon számára megküldött adatokat ingyenesen elérhető módon haladéktalanul közzéteszi az e célra kialakított elektronikus felületen.

Sajtótermék: 2010. évi CIV. törvény a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény értelmében megadott meghatározást követi. A napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében. Gazdasági szolgáltatás az önálló, üzletszerűen - rendszeresen, nyereség elérése érdekében, gazdasági kockázatvállalás mellett - végzett szolgáltatás.

A meghatározásból láthatjuk, hogy mivel a sajtótermék csak a gazdasági szolgáltatásként nyújtott újságokat és kiadványokat foglalja magában, a civil szervezetek jellemzően ilyeneket nem működtetnek.  Az “egyéb kiadványok” pontos fogalmát nem adja meg a törvény, így megint csak tisztázatlan, hogy ebbe a körbe mik tartoznak.  


A „mulasztó” civilekkel szembeni jogkövetkezmények

Ha az egyesület vagy alapítvány nem teljesíti az e törvény szerinti kötelezettségeit, a következő jogkövetkezményekkel számolhat.

Az ügyész az erről való tudomásszerzést követően felhívja az egyesületet vagy alapítványt arra, hogy a felhívás közlését követő 30 napon belül teljesítse az e törvény szerinti kötelezettségeit. (Erre akkor kerülhet sor, ha az ügyész hivatalos tudomást szerez arról, hogy a szervezet külföldről származó bevétele meghaladja a 7,2 millió forintot.

Ez legkorábban 2018. májust követően lehet, amikor a szervezet benyújtja a bírósághoz a 2017. évre vonatkozó beszámolóját, vagy esetleg akkor, ha az ügyész valamilyen soron kívüli eljárást kezdeményez a szervezettel szemben.)

Amennyiben a külföldről támogatott szervezet nem teljesíti az ügyészi felhívásban foglalt kötelezettségét, úgy az ügyész ismételten felhívja 15 napos póthatáridővel az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítésére.

E határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül az ügyész a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 37. § (2) bekezdése szerinti bírság kiszabását kezdeményezi a nyilvántartó bíróságnál. (10 000 forinttól 900 000 forintig terjedő pénzbírság lehet, egyesületet esetében magát a szervezetet, alapítvány esetében az alapítót kötelezik a birság megfizetésére. A bírságról szóló bírósági döntés ellen lehet fellebbezni.)

Az ügyész ismételt felhívást követően az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény szabályainak megfelelő alkalmazásával, az arányosság követelményének figyelembevételével jár el. Az ügyész kezdeményezhet a bíróságnál törvényességi felügyleti eljárást.

A törvényességi felügyeleti eljárást a bíróság hivatalból is megindíthatja, ha hivatalos eljárása során értesül róla, hogy a szervezet nem tett eleget törvényi kötelezettségének. Az ilyen eljárásban a bíróság először felhívja a szervezetet, hogy legfeljebb 30 napos határidőn belül nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e, hogy törvénysértően működik, illetve, ha nem vitatja, a törvénysértő helyzetet orvosolja.

Amennyiben a szervezet az ügyészi felszólításnak nem tesz eleget, a bíróság többféle döntést hozhat.
A szervezetet, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a szervezet képviselője adott okot, akkor a képviselőt 10 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtja.

Ha szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt és az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, (ezen feltételek együttes fennállása esetén) akkor bíróság legfeljebb kilencven napra felügyelőbiztost rendel ki. A felügyelőbiztos feladatait a bíróság jelöli ki. A jogszabályszövegből nem egyértelmű, de ez akár azt is jelentheti, hogy a felügyelőbiztos megcsinálja a szervezet helyett a "bejelentést és a közzétételt", amelyeknek a szervezet nem tett eleget.

A bíróság a szervezetet megszünteti. Ennek eredményeként a szervezet jogutód nélkül megszűnik. A megszűnő szervezet vagyona a törvény szerint a Nemzeti Együttműködési Alapot illeti meg. Ha azonban a szervezet alapító okirata vagy alapítvány esetében az alapító eltérően rendelkezik, a vagyon nem kerül ehhez a szervezethez. Azoknak az egyesületeknek, amelyek ilyen eshetőségtől féltik a vagyonukat, érdemes módosítaniuk az alapító okiratukat, és rendelkezniük a vagyonról a jogutód nélküli megszűnés esetére.

Ezen szankciókat természetesen, mint minden eljárásban, a bíróság csak az arányosság követelményének szem előtt tartásával alkalmazhatja. Az eljárás során alkotmányossági és európai jogi kifogások érvényesíthetők, amelyek alapján a bíróság az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság eljárását kezdeményezheti. Ennek az eljárásnak a megindítását a szervezet kérheti is kifejezetten a bíróságtól.

Minden esetben a bíróság dönt az ügyészi indítványról és a bíróság döntése ellen lehet fellebbezni. A jogerős döntéssel szemben, ha az alapvető jogot sért, az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni és a döntés miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságának eljárását is lehet kezdeményezni.

Ha a külföldről támogatott szervezet által kapott pénzbeli vagy egyéb vagyoni jellegű juttatás összege az adóévet követő évben nem éri el a 7.200.000 Ft-ot, akkor az egyesület vagy az alapítvány a továbbiakban nem minősül külföldről támogatott szervezetnek. Ezt a tényt be kell jelentenie és a nyilvántartó haladéktalanul törli a Nyilvántartásból az egyesület vagy alapítvány külföldről támogatott szervezetkénti feltüntetését és a Civil Információs Portál felületéről is törlik a bejegyzést.

dr. Gaál Nóra

 

 

 

További hírek