CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Munkavállalás a gyermekgondozási díj folyósítása mellett
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A gyermekvállalással kapcsolatosan megállapítható ellátások melletti munkavégzés szabályai az elmúlt években több alkalommal is változtak. Sok kisgyermeket nevelő szülő joggal teszi fel a kérdést, hogy lehet-e, illetve mikortól lehet a gyermekgondozási díj folyósítása mellett munkát vállalni. Cikkünk ebben a kérdésben segít eligazodni.

2017. június 26.

A csecsemőgondozási díj, vagy az annak megfelelő időtartam lejártát követően a gyermek második életévének betöltéséig a szülő részére gyermekgondozási díjat állapíthatnak meg.

 

A 2014-ben bevezetett ún. „gyed extra” intézkedéscsomag kiterjesztése következtében 2016. január 1-jétől a gyermekgondozási díj folyósításának teljes időtartama alatt korlátlanul lehet keresőtevékenységet folytatni. Ennek megfelelően közvetlenül a csecsemőgondozási díj lejártát követően lehetősége van az anyának újra munkába állni.

Ha az anya visszamegy az eredeti munkahelyére dolgozni


A gyermekgondozási díj folyósításának teljes időtartama alatt bármikor lehetősége van az anyának akár teljes, akár részmunkaidőben az eredeti munkahelyére visszamenni dolgozni. Ilyenkor a fizetés nélküli szabadság megszüntetését kell kérni. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezése szerint a fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. Ebben az esetben gyermekgondozási díj folyósítása melletti munkavégzésről beszélünk.

Munkahelyváltás a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt


A gyermekgondozási díjban részesülő anya dönthet úgy is, hogy a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt megszünteti a korábbi biztosítási jogviszonyát, és egy új munkaviszonyt, vállalkozási jogviszonyt, ezzel egyidejűleg új biztosítási jogviszonyt létesít. Ebben az esetben is gyermekgondozási díj melletti keresőtevékenységről beszélhetünk.

Egyidejűleg fennálló többes jogviszony a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt


Dönthet úgy is az anya, hogy nem abban a jogviszonyában megy vissza dolgozni, amelyben gyermekgondozási díjra vált jogosulttá, hanem létesít egy új biztosítási jogviszonyt, vagy akár egyéni, társas vállalkozói jogviszonyt, ugyanakkor nem szünteti meg a fennálló jogviszonyát, abban továbbra is fizetés nélküli szabadságon marad. Így gyermekgondozási díj folyósítása mellett, egyidejűleg fennálló többes jogviszony jön létre.

Vállalkozás létesítése vagy folytatása a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt


A gyermekgondozási díjban részesülő személy dönthet úgy, hogy társas vállalkozást alapít vagy egyéni vállalkozói jogviszonyt létesít. Mindezt megteheti úgy, hogy a vállalkozói jogviszonya mellett nem szünteti meg azon jogviszonyát, melyből gyermekgondozási díjra vált jogosulttá. A gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt a már létező vállalkozást is lehet folytatni, és személyesen közreműködni a vállalkozásban.


Amennyiben a vállalkozó anya a gyermekgondozási díj folyósítása mellett tevékenykedik a vállalkozásban, akkor járulékfizetési „kedvezményben” is részesül. Az egyéni és a társas vállalkozó a járulékfizetési alsó határ után nem köteles nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül. A vállalkozók a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt mentesülnek a minimum járulékfizetési kötelezettségük alól, vagyis járulékokat csak a tényleges kivét vagy a tagi jövedelem után kell megfizetni.

A „hallgatói” vagy „diplomás” gyermekgondozási díj melletti keresőtevékenység


Az ún. „diplomás gyermekgondozási díj” a gyermek születésének napjától annak egyéves koráig folyósítható. Az a személy, aki ezen ellátásban részesül, keresőtevékenységet a gyermek születését követő 169. naptól végezhet, kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet, mely már a gyermek születésének kezdetétől nem gátolja a „diplomás gyermekgondozási díj” folyósítását.

Az apa, mint gyermekgondozási díj melletti keresőtevékenységet folytató szülő


Ahogyan a fentiekben már leírásra került, a csecsemőgondozási díj időtartama 168 nap, melynek lejártát követő naptól kerülhet sor legkorábban a gyermekgondozási díj megállapítására, így ettől a naptól már keresőtevékenység folytatására van lehetőség.
Amíg a csecsemőgondozási díjra főszabály szerint az anya jogosult, addig a gyermekgondozási díjra jogosultak köre bővebb, hiszen a vér szerinti vagy örökbefogadó apa, az örökbefogadó anya, valamint a családba fogadó gyám is kaphat gyermekgondozási díjat.

A családok jelentős részénél az apa keresete, jövedelme magasabb, mint az anya keresete, ezért döntenek sokan úgy, hogy a csecsemőgondozási díj lejártát követően a gyermekgondozási díjat már nem az anya igényli meg, hanem az apa. Amennyiben az apa is megfelel a gyermekgondozási díj jogosultsági feltételeinek, nincs akadálya a gyermekgondozási díj folyósításának, hiszen a munkavégzés már nem zárja ki a folyósítást. Bár a gyermekgondozási díjnak van maximum összege (nem lehet több havonta, mint a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka, ami 2017-ben 178.500 forint), sok esetben még így is jóval magasabb összegű ellátás illeti meg az apát, mint az anyát, tehát a család összes jövedelme szempontjából „megérheti”, hogy az apa vegye igénybe a gyermekgondozási díjat.

Ugyanakkor tisztán kell látni az anya biztosítási jogviszonyával kapcsolatos helyzetet is. Amennyiben az anya visszamegy az eredeti munkahelyére vagy elmegy más jogviszonyba dolgozni, akkor semmilyen hátrány nem éri, hiszen „élő” biztosítási jogviszonya van. Ha viszont úgy döntenek, hogy a néhány hónapos gyermekkel továbbra is otthon marad az anya, akkor több hátránnyal is szembesülniük kell.


•    Az Mt. 128. §-a alapján a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot a 3 évesnél fiatalabb gyermek gondozása címén, így munkajogi szempontból rendezett lesz az anya helyzete. Társadalombiztosítási szempontból azonban a Tbj. 8. §-a szerint szünetel a biztosítás, ha a fizetés nélküli szabadság idejére nem folyósítanak gyermekgondozási díjat. Ez azt jelenti, hogy a szünetelés ideje alatt meg kell fizetni a NAV felé a 7.110 Ft összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot, annak érdekében, hogy természetbeni ellátásokra jogosulttá váljon az anya, azaz, hogy „zöld lámpája” legyen az egészségügyi szolgáltatás igénybevételekor.


•    Amennyiben a biztosítási jogviszony szünetelésének ideje meghaladja a 30 napot, akkor megszakad a biztosítás folyamatossága, ami a későbbiekben igénybe vehető egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai tekintetében jár hátrányos jogkövetkezményekkel. Vagyis, ha az anya mégis úgy dönt, hogy a későbbiekben visszamegy, elmegy dolgozni, és a biztosítás szünetelése miatt megszakadt a biztosítási jogviszony folyamatossága, akkor, ha a saját vagy a gyermek betegsége miatt keresőképtelenné válik, a táppénz csak a szünetelést követően folyamatos biztosítási időnek megfelelő időre fog járni, és a mértéke is csak 50 százalék lesz.


•    Újabb gyermek születése esetén a biztosítási jogviszony szünetelésének ideje sem a csecsemőgondozási díjra, sem a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges 2 éven belüli előzetes biztosításban töltött időként nem vehető figyelembe, így akár az is előfordulhat, hogy a biztosított a következő gyermek születésekor sem csecsemőgondozási díjra, sem gyermekgondozási díjra nem szerez jogosultságot.

•    Amennyiben az anya nem veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, akkor egy újabb gyermek születése esetén, még ha jogosulttá is válik csecsemőgondozási díjra, nem lehet esetében alkalmazni a 2015. július 1-jétől bevezetett ún. „kedvezményszabályt”. A kedvezményszabály lényege ugyanis az, hogy ha az újabb gyermek még az előző gyermek után megállapított gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az anya még ugyanannál a foglalkoztatónál dolgozik, akkor az újabb gyermek után megállapított csecsemőgondozási díj, illetőleg gyermekgondozási díj összege nem lehet kevesebb, mint a korábban, azaz az előző gyermek után folyósított csecsemőgondozási díj összege. Miután anya nem részesült gyermekgondozási díjban, így az újabb gyermek „nem tud a gyermekgondozási díj folyósításának ideje alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül megszületni”, tehát a biztosítás szünetelése mind a csecsemőgondozási díj, mind a gyermekgondozási díj összegét kedvezőtlenül befolyásolhatja.


•    Az öregségi nyugdíj szempontjából is jelentőséggel bír a fizetés nélküli szabadság ideje, mert a biztosítás szünetelésének időtartama nem fog szolgálati időnek minősülni. Amennyiben több gyermek után egyszer sem az anya veszi igénybe a gyermekgondozási díjat, a biztosítási jogviszony több éves szünetelése több évi szolgálati időtől történő elesést is jelenthet.

 


dr. Bogdán Zsuzsanna
társadalombiztosítási szakértő

További hírek