CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Katás vállalkozó többes jogviszonyban
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Esetünkben egy olyan vállalkozó járulékkötelezettségét állapítjuk meg, aki egy KATA hatálya alá tartozó betéti társaság személyesen közreműködő beltagja, és egyidejűleg egy társasági adó hatálya alá tartozó korlátolt felelősségű társaság ügyvezetője és személyesen közreműködő tagja.

2017. június 08.

A vállalkozóban az a kérdés merült fel, hogy amennyiben a betéti társaság megfizeti a havi 50.000 Ft tételes adót, akkor a korlátolt felelősségű társaságban lehet-e a járulékok és a szociális hozzájárulási adó alapja nulla, arra tekintettel, hogy ebben a gazdasági társaságban sem az ügyvezetésért, sem a személyes közreműködésért nem vesz fel jövedelmet. A vállalkozó egyéb jogviszonyban, munkaviszonyban nem áll, és nem nyugdíjas.

A válasz az, hogy ez a megoldás nem jöhet szóba. Nézzük, miért nem.

Egy korlátolt felelősségű társaság a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerint nem lehet KATA adóalany. A korlátolt felelősségű társaság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. § c) 3. pontja szerinti társas vállalkozás, a személyesen közreműködő vagy ügyvezető tag pedig a 4. § d) 1., illetve 5. pontja szerinti társas vállalkozó. Korlátolt felelősségű társaság esetében társas vállalkozónak minősül a tag


a)    ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
b)    ha a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az a) pont szerint (személyes közreműködésre tekintettel) minősül társas vállalkozónak.


A tag tehát lényegében az a) pont szerint, mint személyesen közreműködő tag minősül társas vállalkozónak. Mivel azonban a tag egy olyan betéti társaság beltagja, amely nem a Tbj., hanem a KATA hatálya alá tartozik, és a tagnak nincs munkaviszonya, iskolai tanulmányokat nem folytat, és nem nyugdíjas, így egy biztosított főfoglalkozású társas vállalkozóról beszélünk. Ebben az esetben – ha nincs is ténylegesen felvett jövedelem – egy minimum járulék és adóalap után meg kell fizetni havonta a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a 8,5 százalékos egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot (amelyből 4 százalék a természetbeni és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5 százalék a munkaerő-piaci járulék), valamint a 22 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót.

E közterhek alapját a társadalombiztosítási minimálbérből kiindulva kell meghatározni. A biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában társadalombiztosítási minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ha azonban a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel, akkor a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege [Tbj. 4. § s) pont]. Ezt szokás ún. társadalombiztosítási minimálbérnek nevezni. A minimálbér összege 2017-ben havi 127.500 Ft, a garantált bérminimum összege pedig 161.000 Ft.


Ehhez igazodóan:
–    a 10 százalékos nyugdíjjárulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér,
–    a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot legalább a társadalombiztosítási minimálbér 150 százaléka,
–    a 22 százalékos szociális hozzájárulási adót pedig a társadalombiztosítási minimálbér 112,5 százaléka
után kell megfizetni.

Ezt a jogi helyzetet a KATA hatálya alá tartozó betéti társaságban fennálló beltagság semmilyen vonatkozásban nem érinti. Fordítva azonban igen. A korlátolt felelősségű társaságban a fennálló társas vállalkozói minőség a kisadózói jogviszonyt nagymértékben befolyásolja!

A Katv. 2. § 8. g) pontja szerint nem főállású az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is. Ezért a betéti társaságban nem a havi 50.000 Ft, hanem a főállásúnak nem minősülő kisadózóra vonatkozó havi 25.000 Ft tételes adót kell megfizetni!


Dr. Futó Gábor

TB szakértő

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

13

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR