CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A nyugdíj szüneteltetése kérelemre, illetve hivatalból
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az öregségi nyugdíj folyósítását önkéntes elhatározással szüneteltetni is lehet, de bizonyos esetekben a saját jogú nyugdíj folyósításának szüneteltetése kötelező a korhatár betöltése előtt, nyugdíj melletti, jogszabályban meghatározott összeget meghaladó kereset esetén, illetőleg a 2013. évtől közszférában, illetve állami szférában fennálló jogviszony esetén.

2017. március 09.

A nyugdíj önkéntes alapon történő szüneteltetése

Az öregségi nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra) járó folyósítását a jogosult kérelmére mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak újbóli folyósítását nem kéri. Erre korábban csak akkor volt lehetőség, ha a nyugdíjas biztosítással járó jogviszonyban állt. Most már ez a feltétel nem szükséges! A nyugellátás szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül. Ennek megfelelően megilletik például az utazási kedvezmények is.

A nyugdíj kötelező szüneteltetése a civil szférában folytatott keresőtevékenység esetén


Korhatár előtti nyugdíj 2012. január 1-jétől már csak a nők 40 évi jogosultsági idejére alapozott öregségi nyugdíj lehet.


Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött öregségi teljes nyugdíjban részesülő ilyen nő, továbbá korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján továbbfolyósított öregségi teljes nyugdíjban részesülő személy a tárgyévben biztosítással járó jogviszonyban áll, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíj folyósítását szüneteltetni kell.

Ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást – a jogalap nélkül felvett ellátásokra vonatkozó szabály alkalmazásával – vissza kell fizetni.


Ez a keretösszeg 2017. évben: 127.500 Ft (minimálbér) x 18 = 2.295.000 Ft.


E szabály alkalmazása során a fizetendő nyugdíjjárulék alapjába nem számít bele az alább tárgyalt (közszférában létesített) jogviszonyból származó, a szünetelés időtartama alatt szerzett kereset, jövedelem.
A nyugellátásban részesülő személy tizenöt napon belül köteles bejelenteni a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek minden olyan tényt, adatot, körülményt, amely a nyugellátásra jogosultságát vagy a nyugellátás folyósítását érinti.


A foglalkoztatók (társas vállalkozások, egyéni vállalkozók) a járulékalapot képező jövedelem összegéről elektronikus úton bevallást tesznek az adóhatósághoz. E bevallásban szerepel többek között a nyugdíjjárulék alapját képező jövedelem, valamint a magánszemély nyugdíjas státusza is. Az adóhatóság a nyugdíjas státusszal rendelkező magánszemélyt illetően, a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapjára vonatkozó tárgyévi adatokat összesíti, és amennyiben a magánszemély által fizetendő nyugdíjjárulék alapja a tárgyévben meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) havi összegének tizennyolc hónapra számított összegét (éves keretösszeg) a nyugdíjfolyósító szerv részére – a bevallásra előírt határidőt követő hónap utolsó napjáig – adatszolgáltatást teljesít.


A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személy által tett bejelentés, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – hivatalból dönt.

A nyugdíj szünetelése közszférában végzett tevékenység esetén

Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig – szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas:


1.    közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati jogviszonyban, állami vezetői szolgálati jogviszonyban,
2.    köztisztviselőként vagy közszolgálati ügykezelőként közszolgálati jogviszonyban,
3.    bírói szolgálati viszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati viszonyban,
4.    a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel szerződéses vagy hivatásos szolgálati viszonyban áll.


A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugdíj folyósításának szüneteltetéséről, újbóli folyósításáról, valamint a jogalap nélkül felvett nyugellátás visszafizettetéséről – a nyugellátásban részesülő személy által tett bejelentés, illetve az állami adóhatóság által közölt éves keretösszegre vonatkozó összesített adatok alapján – ez esetben is hivatalból dönt.


Az öregségi nyugdíj szüneteltetésének időtartama alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
Az öregségi nyugdíj a nyugdíjas kérelmére akkor folyósítható újból, ha a jogosult igazolja, hogy a jogviszonya megszűnt.

dr. Futó Gábor
ügyvéd, TB szakértő

További hírek