//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A lakhatás munkáltatói támogatása 2017-től
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Számos munkáltató kényszerül a cég telephelyétől távoli településeken lakó olyan munkavállalók foglalkoztatására, akik esetében a vonzó fizetés mellett a munkahely közelében lévő lakhatást is biztosítania kell, és számolnia kell annak adózási következményeivel is.

2017. január 09.

A 2017. január 1-jét megelőző szabályok

 

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja-tv.) szerint a magánszemély minden jövedelme adóköteles, bármely jogcímen és bármely formában – pénzbeli vagy nem pénzbeli formában – szerezte meg. Így, ha a törvény másképpen nem rendelkezik, többek között a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes lakáshasználat is adóköteles.

 

A 2017. január 1-jét megelőzően hatályos Szja-tv. a lakásbérlet munkáltatói támogatását nem kedvezményezte. Mindössze a szolgálati lakásban vagy munkásszálláson történő ingyenes elszállásolás volt adómentes, miközben a törvény a szolgálati lakás fogalmát nem határozta meg, és munkásszállásnak a munkáltató tulajdonát képező vagy általa bérelt olyan szálláshelyet tekintett, amely lakóhelyiségenként egynél több, a munkahelyének településén lakóhellyel nem rendelkező munkavállaló, illetve annak hozzátartozója elhelyezésére szolgált. Nem minősült munkásszállásnak az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolta el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn (például a cégben többségi befolyással rendelkezik). Nyilvánvaló, hogy ilyen lakhatási körülmények ígéretével aligha lehetett eredményesen szakképzett munkavállalókat toborozni.

 

Ezen kívül lakhatási támogatást adómentesen csak a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól igényelhetett a munkavállaló, ha a 39/1998. (III. 4.) Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelt.

Természetesen nem volt akadálya, hogy a munkáltató albérleti támogatást fizessen a dolgozónak, ám az pontosan ugyanúgy adó- és járulékköteles volt, mint a munkabér.

Némileg enyhébb közteherfizetéssel volt megúszható a munkavállaló lakhatásának egyes meghatározott juttatásként történő biztosítása a cég költségére, mely esetben az Szja-tv. 70. § (1a) bekezdésének b) pontja alapján a munkáltatónak 1,19 x 15% személyi jövedelemadót és 1,19 x 27% egészségügyi hozzájárulást kellett fizetnie. Ez utóbbi megoldás akkor volt alkalmazható, ha volt a cégnél egy olyan – minden munkavállaló számára megismerhető – belső szabályzat, amely a juttatásra való jogosultságot nem egyénileg, hanem a munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő közös ismérv (például a munkahely és a lakóhely közötti nagy távolság) alapján határozta meg. Fontos volt, hogy bérelt lakás (esetleg szállodai elhelyezés) esetén a bérleti (szállás) díjról kiállított számla a cég nevére szóljon. Ha a szálláshely a cég tulajdonát képezte, jövedelemként a juttatás szokásos piaci értékét, illetve abból az a részt kellett figyelembe venni, amelyet a magánszemély nem volt köteles megfizetni.

 

A 2017. január 1-jétől hatályos szabályok

 

A 2017. január 1-jétől hatályos Szja-tv. szerint a munkáltatók a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltétellel biztosíthatnak adómentesen szálláshelyet, vagy akár lakhatási támogatást is fizethetnek adómentesen a munkavállalónak. A juttatás adómentességének nem feltétele, hogy minden munkavállalónak járjon, és a cafeterián kívül, illetve mellett is adható.

 

A munkásszállás fogalmának új meghatározása

 

A munkásszállás fogalmát 2017. január 1-jétől meghatározó új rendelkezés szerint a munkáltató tulajdonában lévő, vagy általa bérelt ingatlanban biztosított lakhatás adómentességének csak az egy lakóhelyiséggel rendelkező önálló ingatlan (egyszobás lakás, lakóház) esetében marad az a feltétele, hogy abban egynél több munkavállaló lakjon, míg a többszobás ingatlanban (lakásban, lakóházban vagy akár szállodában) elegendő lesz az is, ha szobánként csak egy-egy munkavállaló kerül elhelyezésre. A hozzátartozót viszont nem lehet figyelembe venni. Továbbra sem munkásszállás az a szálláshely, ahol a kifizető olyan magánszemélyt, illetve ennek hozzátartozóját szállásolja el, akivel a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő esetekben meghatározott kapcsolat áll fenn.

 

Mobilitási célú lakhatási támogatás

 

Ha a munkáltató nem munkásszállásnak minősülő lakásban nyújt lakhatási lehetőséget, akkor az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2017. január 1-jétől hatályba lépő 2.11. és 9.7. pontja szerint adómentes lesz az ún. mobilitási célú lakhatási támogatás, azaz a munkahelyi településen lévő bármilyen lakás bérleti díjából vállalt munkáltatói hozzájárulás is.

Adómentes lesz az ugyanazon munkáltató által (ide értve a munkáltatónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozását is) nyújtott mobilitási célú lakhatási támogatás havi értékéből

 

       a foglalkoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát,

       a foglalkoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát,

       a foglalkoztatás 24. hónapját követő 12 hónapban a minimálbér 15 százalékát

meg nem haladó támogatás.

A hatálybalépést megelőzően elkezdődött foglalkoztatás esetén a foglalkoztatás első hónapjának a 2017. év január hónapját kell tekinteni.

 

A figyelembe vehető lakhatási támogatás havi értéke

 

       a munkavállaló által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkáltató által térített rész,

       a munkáltató által bérelt lakás bizonylattal igazolt havi bérleti díjából a munkavállaló által meg nem térített rész,

       a munkáltató tulajdonában álló lakásban biztosított lakhatás szokásos piaci értékéből a munkavállaló által meg nem térített rész.

A támogatás abban az esetben minősül mobilitási célú lakhatási támogatásnak, ha a munkáltató azt olyan munkavállalónak nyújtja

 

       akivel határozatlan időtartamra szóló és legalább heti 36 óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, és

       akinek az állandó lakóhelye és a munkavégzés helye legalább 60 km-re van egymástól, vagy a munkavégzés helye és az állandó lakóhelye közötti, naponta, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje a 3 órát meghaladja, és

       aki nem rendelkezett a munkaviszony létrejöttét megelőző 12 hónapban, és nem rendelkezik a támogatás nyújtásának időpontjában lakás tulajdonjogával, haszonélvezeti jogával a munkavégzés helyén, valamint olyan településen, amelynek a munkavégzés helyétől való távolsága nem éri el a 60 km-t, vagy amelytől a munkavégzési helyéig, tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás ideje nem éri el a 3 órát.

Amennyiben munkavállaló által bérelt ugyanazon lakás tekintetében több magánszemély is jogosult adómentes lakhatási támogatásra, azt közülük csak – a döntésük szerinti – egyikük veheti igénybe.

Nem tekinthető munkavállalónak az a magánszemély, akivel a munkáltató a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő eset szerinti kapcsolatban áll.

A munkavállalónak a feltételek teljesüléséről vagy azok megszűnéséről a munkáltató felé nyilatkoznia kell. Valótlan tartalmú nyilatkozat esetén vagy a nyilatkozat módosításának elmulasztása esetén az adókötelezettséget a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Ilyen esetben az adóhatóság határozatában a munkáltatót (foglalkoztatót) egyébként terhelő közterheket és azok teljesítése elmulasztásának jogkövetkezményeit a magánszemély terhére állapítja meg.

A munkáltatónak az adóévet követő év január 31-éig munkavállalónként adatot kell szolgáltatnia az adómentes támogatásban részesített magánszemélyek nevéről, adóazonosító jeléről, a munkavállaló által bérelt lakás címéről.

 

A lakhatási támogatás és a társasági adó

 

Kedvező változás 2017. január 1-jétől, hogy a vállalkozások adózás előtti eredményét csökkenti:

 

       a mobilitási célú lakhatási támogatás adóévben juttatott összege, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege;

       a munkásszállás kialakítására, fenntartására, üzemeltetésére tekintettel az adóévben elszámolt költség, ráfordítás, de legfeljebb az adózás előtti nyereség összege.

 

Surányi Imréné

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

15

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR