//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Integritásirányítási rendszer bevezetése a költségvetési szerveknél
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az egyes kormányrendeleteknek a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztésével összefüggő módosításáról szóló 187/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet módosította a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Bkr.). A módosítás hatálybalépését követően, 2016. október 1-től minden költségvetési szerv köteles lesz integrált kockázatkezelési rendszert működtetni.

2017. január 04.

Az integrált kockázatkezelési rendszer keretében rendszerezni kell a költségvetési szerv folyamatait, ki kell jelölni a folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, a folyamatért általános felelősséget viselő vezető beosztású személyt és az integrált kockázatkezelési rendszer koordinálását végző szervezeti felelőst.

A költségvetési szerveknek el kell készíteniük a szervezeti integritást sértő események kezelésének eljárásrendjét is. Integritásirányítási rendszert az 50/2013. (II. 25.) Korm. rendelet alapján eddig kizárólag a Kormány irányítása vagy felügyelete alatt álló államigazgatási szerveknek kellett működtetnie, de a rendeletmódosítással a jogalkotó ezt a kötelezettséget kiterjeszti a teljes közigazgatásra. Az alábbiakban a Bkr. integritással kapcsolatos új szabályait és a 2017. január 1-től hatályos egyéb változásait ismertetjük.

A szervezeti integritással kapcsolatos új szabályok

Az integritás szó a latin in tangere kifejezésből ered, melynek jelentése érintetlen, egységes, osztatlan, tiszta. Az igazgatási szervek vonatkozásában pártatlanságot, az elvek, értékek, cselekvések és intézkedések összhangját fejezi ki. Arra utal, hogy a közigazgatási szerv rendeltetésének megfelelően látja el feladatait, működése átlátható, munkatársai elszámoltathatók, feladataikat tisztességesen és etikusan a jogszabályok méltányos betartásával látják el. A szervezet működése megfelel társadalmi rendeltetésének, a tevékenységét érintő jogszabályokban meghatározott közérdekű céloknak.

Bár az integritás kifejezés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben nem szerepel, a törvénynek több olyan szabálya is van, amelyek a települési önkormányzatok integritását hivatottak biztosítani. Személyi szinten ilyenek a polgármesterekre és a képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi és méltatlansági szabályok, vagy például annak az előírása, hogy az önkormányzati tisztségviselőknek kötelező kérelmeznie az állami adóhatóságnál a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételüket. Szervezeti szinten ilyen szabály a képviselő-testület működésének nyilvánosságára, és a közérdekű adatok elektronikus közzétételére vonatkozó előírás. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) nyilvánosságra vonatkozó előírásai is az integritást erősítik. Az Infotv. alapján a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben – így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan – köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

A Bkr. már a módosítás hatályba lépése előtt is tartalmazott szervezeti integritás erősítését célzó szabályokat. A Bkr. 6. § (5) bekezdése például előírta, hogy a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége érvényre juttatni a költségvetési szerv működésében a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi feddhetetlenség értékeit, valamint biztosítani a közérdekek előtérbe helyezését az egyéni érdekekkel szemben. A Bkr. fenti szakasza 2016. október 1-től még jobban hangsúlyozza az integritási szempontok érvényesülését. A szakasz új szövege szerint a költségvetési szerv vezetőjének felelőssége olyan belső kontrollrendszer kialakítása, amely minden tevékenységi kör esetében alkalmas az etikai értékek és az integritás érvényesítésének biztosítására. Kiemelésre kerül, hogy a belső kontrollrendszer a szervezet „minden tevékenységi körére” kiterjed (vagyis az nem csupán pénzügyi, gazdasági ellenőrzésre irányul), és bekerül a szövegbe az integritás kifejezés, ami eddig tartalmának körülírásával szerepelt a rendeletben.

A módosítás bevezeti költségvetési szerveknél az integritásmenedzsment működtetésének kötelezettségét. Az integritásmenedzsment egy olyan szervezeti tevékenység, melynek célja az integritás központú szervezeti működés biztosítása, az ehhez szükséges erőforrások megteremtése és a vezetés értékek mellett történő elköteleződése. Az integritási rendszer kialakítása során a hangsúly a megtorlás és a fenyegetés helyett a megelőzésen, a munkatársak meggyőzésén, értékek és elvek követésén van. Célja a szervezet iránti elkötelezettség, a szervezeti célokkal, értékekkel és elvekkel való azonosulás előmozdítása.

A jogalkotó az integritásirányítási rendszerre vonatkozó szabályokat azért a Bkr-ben helyezte el, mert ez a tevékenység szorosan kapcsolódik a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréhez, mintegy kiegészítve ezt. A belső kontrollrendszer a szervezeti célok elérését veszélyeztető események, kockázatok kezelésére kialakított folyamatrendszer, melynek célja a működés és a gazdálkodás szabályszerűségének biztosítása, az integritásirányítási rendszer pedig a belső kontrollrendszer kiegészítője, és célja az, hogy a szervezet a tevékenységét szabályosan és hatékonyan végezze, a szervezeti célok, értékek és elvek érvényre tudjanak jutni a működés során.

A rendeletmódosítás összehangolja a belső kontrollrendszert és a korrupció-megelőzést szolgáló intézkedéseket. A rendeletmódosítás új fogalomként rögzíti a Bkr-be a szervezeti integritást sértő esemény kifejezést, amely körbe tartozik minden olyan esemény, amely a szervezetre vonatkozó szabályoktól, valamint a jogszabályi keretek között a költségvetési szerv vezetője és az irányító szerv által meghatározott szervezeti célkitűzéseknek, értékeknek és elveknek megfelelő működéstől eltér. A fogalom így lefedi a korábbi szabálytalanságok fogalmi körét, az íratlan és írott értékalapú szabályok megsértésének eseteit, azaz átfogja az integritás legszélesebb értelemben vett definícióját.

A rendeletmódosítás a korábbinál hangsúlyosabbá teszi a folyamatalapú megközelítést a szervezet irányításában. A Bkr. alapján a költségvetési szerv folyamatainak kialakítása és működtetése során tekintettel kell lenni a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználására. A költségvetési szervnél ellenőrzési nyomvonal kialakítása is kötelező, mely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges, táblázatokkal vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása.

Ezek a szabályok 2016. október 1-től kiegészülnek azzal, hogy a jövőben nem csupán az ellenőrzési folyamatok meghatározása kötelező, hanem rendszerezni kell a költségvetési szerv folyamatait, ki kell jelölni a folyamatok működésében részt vevő szervezeti egységeket, valamint a folyamatért általános felelősséget viselő vezető beosztású személyt, akit a Bkr. folyamatgazdának nevez. A folyamatalapú megközelítés azért is fontos, mert a folyamatok felmérése és rendszerezése adja az alapját a kockázatmenedzsmentnek és a monitoring rendszernek, amelyek a megfelelő belső kontrollrendszer kialakításának elsődleges feltételei. Nem lehet továbbá hangsúlyozni annak a gyakorlati jelentőségét sem, hogy a szervezet működése jóval hatékonyabb lehet, ha a munkatársak nem csupán a saját feladataikkal vannak tisztában, hanem látják azt is, hogy a szervezet mely folyamataiban játszanak szerepet, és az adott folyamatban mely munkatársaiknak milyen szerep jut.

dr. Balás Endre 

Szakértőnk cikkét teljes terjedelmében, Önkormányzati Tanácsadó című kiadványunk januári lapszámában olvashatják.

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

17

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR