CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Adóelőnyök a munkáltatói egészségügyben
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A béren kívüli juttatások és a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege után a munkáltatót, a kifizetőt – a személyi jövedelemadón kívül – százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás is terheli. Tehát – egyéb tényezők mellett – az egészségügyi hozzájárulás nagysága jelentősen befolyásolja az ún. „cafeteria-szorzó”, vagy közteher-szorzó mértékét, mely 2016-ban az egyes meghatározott juttatások vonatkozásában 1,4998 volt. A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás mértékét 2017. január 1-jétől 27 százalékról 22 százalékra csökkentette az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény.

2017. január 03.

A csökkentés révén az Szja-tv. 70. § szerinti, béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közteher szorzója – egy korábbi törvénymódosítás révén 1,18-as vetítési alappal számolhatóan – 1,4366[1].

Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi CXXV. törvény az Szja-tv. 71. § szerinti béren kívüli juttatások közteher szorzóját is lecsökkentette 2017. január 1-jétől a 2016. évi 1,3451 értékről 1,3422-re[2]. A csökkentéssel egyidejűleg azonban az Szja-tv. 71. § szerinti legnépszerűbb béren kívüli juttatások – a Széchenyi Pihenő Kártya kivételével – átsorolódtak az Szja-tv. 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közé. Átsorolódott – egyebek között – az önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás is, melynek következtében a 9,15%-os (1,4366 - 1,3451 = 0,0915) közteher-növekedés miatt a munkavállalók egészségvédelmével és gyógyulásával kapcsolatos vállalati forrásból származó munkavállalói nettó pozíció 4,74%-kal csökkent. A juttatási forrásaik hatékonyságának megőrzésén fáradozó, gondoskodó munkáltatóknak tehát érdemes megvizsgálniuk, hogy milyen ajánlásokkal éljenek a munkavállalók irányába, abból a célból, hogy az egészség védelme megfelelő közteher-hatékonysággal, lehetőleg adóelőnnyel megvalósulhasson 2017-ben is.

 

Újdonságként 2017. január 1-jétől a juttatási palettában megjelenik a felhasználási kötöttség nélküli, kedvező adózású pénzjövedelem juttatás (készpénz-cafeteria). Az Szja-tv. szerint béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben juttatott pénzösszegnek az éves keretösszeget meg nem haladó része. Az egyéb rendelkezések figyelembevételével megállapítható, hogy béren kívüli juttatásként pénz jelentős adóelőnnyel legfeljebb évi 100 ezer forint összegben juttatható.

 

A kedvezményes adózású béren kívüli juttatásként adható pénz nem számít bele a társadalombiztosítási ellátások alapjába, a munkáltató nem vonhatja bele a juttatást a kötelező minimálbér és a garantált bérminimum teljesítésébe sem. És igaz ugyan, hogy a készpénz-cafeteria a munkavállaló bankszámlájára utalva vagy a házipénztárból bankjegyekkel kifizetve teljesen likvid és kötöttségek nélküli munkavállalói pénzforrássá lesz, de nem hordozza a juttató munkáltató semmilyen, a juttatással megjeleníteni kívánt szempontját sem: alkoholra, cigarettára, szélsőséges szórakozásra éppúgy elkölthető az évi 100 ezer Ft, mint élelmiszerre, gyerekruhára, orvosi szolgáltatásra vagy kultúrára. Ha a munkáltató élni kíván a béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos alapvető jogával, miszerint valamilyen munkáltató által támogatandó érték védelmére, elérésére nyújtja a juttatást a munkáltató, akkor érdemes a készpénz-cafeteria elemet feltételtől függően bevezetni. Például az elem akkor legyen választható a dolgozó részéről, ha a munkavállaló – az adójóváírás személyes előnyét is kihasználva – visszaforgatja a béren kívüli juttatásként kapott pénzjövedelmet önkéntes nyugdíj- vagy egészségpénztárba. A cafeteria rendszerek hajnalán, 1993 és 2002 között számos nagy munkáltató hasonlóan feltételekhez kötve biztosította a munkáltatói hozzájárulást. Annak a munkavállalónak járt az önkéntes egészségpénztári és/vagy nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás, aki a saját nettó fizetése terhére önrészként saját pénztári befizetést is vállalt. A munkáltató ugyanis nem köteles a pénzjuttatást nyújtani, választhatóvá tenni a juttatási rendszerben, és mivel nem kötelező elem a készpénz-cafeteria folyósítása, a munkáltató e jövedelemjuttatást a saját juttatási szabályzatában feltételhez is kötheti, pl. a munkavállaló saját hozzájárulásához


[1] Az összetevők: (1,18-szoros vetítési alapra) 15%-os személyi jövedelemadó (0,1770 közteher), valamint 22%-os egészségügyi hozzájárulás (0,2596), ami – a nyújtott juttatás névértékét 1-gyel szerepeltetve - 1,4366 közteherszorzót ad.

[2] Az összetevők: (1,18-szoros vetítési alapra) 15%-os személyi jövedelemadó (0,1770 közteher), valamint 14%-os egészségügyi hozzájárulás (0,1652), ami – a nyújtott juttatás névértékét 1-gyel szerepeltetve - 1,3422 közteherszorzót ad.

 

Miért lehet előnyös a munkavállalónak a készpénz visszaforgatása egészség- vagy nyugdíjpénztárba saját befizetésként?

 

Ha a munkáltató a dolgozó számára bruttó cafeteria keretet biztosít, azaz a rendelkezésre bocsátott juttatáskeret terhére kerül levonásra a dolgozó által választott elemekkel kapcsolatos kifizetői közteher is, akkor 100 egységnyi juttatásnál, pl. készpénz-cafeteriánál 134,22 egység lesz levonva a juttatási keretből, a dolgozó nettó pozíciója a munkáltatói ráfordításból csak 74,5%, míg az adóhányad 24,5%. A munkavállaló tehát még a legkedvezményesebben adóztatott, ú.n. béren kívüli juttatás esetében is „elveszít” 34,22% közterhet, ami a juttatási forrás egynegyede (25,5%). Ezen a ponton érdemes a munkáltatóknak rámutatni az Szja-tv. szerinti pénztári rendelkezés lehetőségére.

 

Az Szja-tv. 44/A § (1) bek. szerint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár magánszemély tagja rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények levonása után fennmaradó részéből a következő összegek átutalásáról:

a) az önkéntes kölcsönös pénztár(ak)ba az adóévben a munkavállaló által a tagi jogviszonyára tekintettel befizetett összeg 20 százaléka,

b) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár, önsegélyező pénztár, egészség- és önsegélyező pénztár tagjaként - az a) pontban foglaltaktól függetlenül –

ba) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből a rendelkezése alapján elkülönített és az adóévben a lekötéstől számítva legalább 24 hónapra lekötött - az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott - összeg 10 százaléka a lekötés adóévében,

bb) az egyéni számláján fennálló számlaköveteléséből megbízása alapján a külön törvényben meghatározott prevenciós szolgáltatás ellenértékeként az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által az adóévben kifizetett összeg 10 százaléka,

de legfeljebb az adóévben - az a)-b) pontok vonatkozásában együttesen - 150 ezer forint.

 

Ezzel a rendelkezéssel a munkavállaló gyakorlatilag adót konvertál önkéntes pénztári megtakarítássá. Ha tehát a munkavállaló készpénz-cafeteria elemet igényel, de azt saját befizetésként valamely önkéntes pénztárba „beforgatja”, akkor a pénztárba befizetett, készpénz-cafeteriából származó pénzek után 20%, egészségpénztári prevenció, de főleg lekötés esetén pedig további 10% nettó pozíció növekedés érhető el. Ha tehát a munkavállaló az évi 100 ezer Ft pénzjövedelemben juttatott készpénz-cafeteria elemet saját befizetésként a munkáltatójával közvetlenül az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztárába utaltatja, 20% adójóváírást ér el. Ha pedig egészségpénztárba utaltatva az összeget a munkavállaló a készpénz-cafeteriát saját pénztári befizetéssé alakítva le is köti 24 hónapra, további 10% adójóváírással összesen 30% adóelőnyt ér el. Mivel majd minden magánszemély esetén felmerül havonta 5-9 ezer forintnyi egészségügyi költség, gyógyszer, patikaszer kiadás, stb., ezek a pénztárból adómentesen költhetők, a költés forrása a „készpénz-cafeteria”, és így több marad a háztartásban, ami akár élelemre, vagy bármilyen, tetszés szerinti fogyasztási cikkre költhető. Ha a készpénz-cafeteria juttatást közvetlenül élelemre, vagy más fogyasztásra költi a dolgozó, akkor elveszít a juttatási forrásból 34,22% adót. Ha a pénzt a dolgozó saját pénztári befizetéssel átforgatja, és az egészségügyi, beiskolázási, idősgondozási, orvosi, patikaszer stb. kiadást a család egészségpénztárból fedezi, akkor 20% + 10% közteher pénztári egyéni számlás adójóváírásban visszanyerhető.

 

Mivel a béren kívüli juttatásban adható pénzt a munkáltató praktikusan a munkabér fizetésére bejelentett dolgozói bankszámlára utalja, a közvetlen pénztári saját befizetés teljesítéséhez a munkáltatónak írásbeli utalási megbízást kell adnia a munkáltatója felé. Ebben a dolgozó megbízza a munkáltatót arra, hogy a választott készpénz-cafeteria (havi) összegét a munkáltató a dolgozó által megjelölt önkéntes pénztárba „egyéni befizetés” jogcímén utalja át közvetlenül, megjelölve egyben a közlemény rovatban a dolgozó adóazonosító jelét.

 

A készpénz-cafeteria elem fenti átforgatásának nem csak a 30%-os adóelőny a haszna, hanem az is, hogy ezzel az okos eljárással a munkáltató – közvetve – változatlanul támogatni tudja a juttatások révén a munkavállalók és családjuk egészségügyi célú kiegészítő megtakarításainak gyarapodását, összességében így forrást allokálva a betegségmegelőzésre, a gyógyulásra, az egészségben töltött napok, évek növekedésére, az egészség-biztonság társadalmi erősítésére.

 

Mint tudjuk, a társadalombiztosítási ellátórendszerek terheinek csökkentése és az össztársadalmi egészségügyi-népjóléti célok elérése érdekében a jogalkotó számos közvetlen kedvezményt is biztosít az Szja-tv-ben, arra ösztönözve a munkáltatókat és a dolgozókat, hogy az adóelőnyök megfontolása alapján egészségügyi célokat szolgáló öngondoskodást valósítsanak meg. A munkáltatóknak az Szja-tv. alapján számos lehetőségük van arra, hogy a munkavállalók egészségvédelméről, betegellátásáról, egészségügyi kockázatuk kezeléséről adókedvezményes finanszírozással gondoskodhassanak, a fenti konstrukción kívül is.

 

A munkavállalók egészségállapotának megőrzéséhez, az egészségügyi és gyógyító források felhalmozásához a vonatkozó szabályok szerint a munkáltatók számára a következő főbb lehetőségek adottak:

 

1.     foglalkozás-egészségügyi ellátás és szolgáltatás, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a foglalkozás-egészségügyről szóló kormányrendelet szerint;

2.     menedzserszűrés;

3.     védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök juttatása, az Szja-tv 1. számú melléklet 8.8. pontja alapján (pl. szemüveg biztosítása)

4.     egészségbiztosítási, illetve betegbiztosítási díjfizetés juttatása;

5.     önkéntes egészségpénztári munkáltatói hozzájárulás juttatása. 

 

 dr. Renneczéder Éva

 

 

Szakértőnk cikkét teljes terjedelmében, Humán Tanácsadó  kiadványunk januári lapszámában olvashatják. 

 

További hírek