CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Elkészült a Munkavédelem Nemzeti Politikája
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A Kormány megtárgyalta és a további munka alapjául elfogadta a munkavédelem nemzeti politikájáról szóló kormány-előterjesztést és elrendelte az előterjesztés tervezetnek a Kormány határozataként a Magyar Közlönyben történő közzétételét (megjelent: a Magyar Közlöny 2016/164. számában)

2016. december 12.

Jogszabályi háttér

A Munkavédelem Nemzeti Politikájáról szóló Kormányhatározat [a Kormány 1581/2016. (X. 25.) Korm. határozata a munkavédelem nemzeti politikájáról] elsődleges jogi hátterét képező Alaptörvény vonatkozó része szerint  „Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.” [XVII. cikk (3) bekezdés], illetve „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.” [XX. cikk (1) bekezdés]

A kapcsolódó jogszabály, a munkavédelmi törvény (Mvt.) 2. § és 14. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az állam - a munkavállalók és a munkáltatók érdekképviseleti szerveivel egyeztetve - meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint kialakítja az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját, amelynek megvalósulását időszakonként felülvizsgálja.”
„A munkavédelem irányításának keretében állami feladat a munkavédelem nemzeti politikájának kialakítása.”

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 155. számú egyezménye a 2000. évi LXXV. törvénnyel került kihirdetésre. A jogszabály értelmében:
 „1. Minden tagállam köteles az országos körülmények és gyakorlat tükrében, valamint a munkaadói és a munkavállalói legreprezentatívabb érdek-képviseleti szervezetekkel lefolytatott konzultáció után kialakítani, megvalósítani és időközönként felülvizsgálni a munkavállalók biztonságára, egészségére és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját.
2. Ennek a politikának az a célja, hogy megelőzze azokat a baleseteket és egészségi ártalmakat, amelyek a munkából erednek, a munkához kapcsolódnak, vagy a munka során következnek be azáltal, hogy minimumra csökkenti a munkakörnyezetből eredő kockázatok okait abban a mértékben, amelyben ez a gyakorlatban ésszerűen megvalósítható.”
(2000. évi LXXV. törvény, II. rész, 4. cikk)

Az uniós dokumentumok közül kiemelendő a Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020-as stratégiájáról, továbbá a WHO Globális Cselekvési Terve a Munkavállalók Egészségéért (2008-2017) program azokat az alapvető elveket és célokat fogalmazza meg, amelyek egy munkahelyen, a fizikai és mentális egészség megőrzéséhez szükségesek.
A Munkafelügyeleti Vezetők Bizottsága (SLIC) 2012-es ország-értékelő jelentése is külön hangsúlyozta a Nemzeti Munkavédelmi Politika, mint alapvető dokumentum fontosságát, amelyet az adott ország sajátos körülményei alapján alakítottak ki.
A különböző nemzetközi (pl.: ILO, Szociális Karta) jelentésekhez rendszeresen be kell számolni Magyarország munkavédelmi helyzetéről. A beszámolókban minden esetben szerepeltetni kellett, hogy nem rendelkezünk nemzeti politikával.
Az Mvt. alapelvei között az állam feladatává teszi, hogy határozza meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit, valamint alakítsa ki az egészség, a munkavégző képesség megóvására, a munkabiztonságra és a munkakörnyezetre vonatkozó nemzeti politikáját, amelynek megvalósulását időszakonként vizsgálja felül. [Mvt. 2. § (1)]

Előzmények

Az Európai Uniós Szerződések – mint az Alapszerződés, az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés és a Módosított Szociális Alapjogi Charta – 2010 óta egységes szerkezetbe foglalva a Szociálpolitika címszó alatti 151 - 156. cikkben határozzák meg a munkavédelemmel kapcsolatos főbb alapelveket.
A munkavédelem olyan általános, alapvető emberi (szociális) alapjognak minősül, ami a munkakörülmények javítása és a szociális párbeszéd (tájékoztatás, informálás, tanácsadás, tanácskozás és konzultáció) biztosítása révén segíti a munkavállalók egészségének és biztonságának védelmét.
Az EGK-EK-EU munkavédelmet érintő fejlődéstörténetében az 1987. évi Egységes Európai Okmány (vagy Akta) a belső piac (az ún. Single Market) kialakítása révén jelentett áttörést, amikor a gazdasági jogok mellé a szociális jogokat (közte a munkavédelmet,) is felzárkóztatta nemcsak a közösségi joganyagba, hanem szorgalmazta a tagállamok helyes munkahelyi munkavédelmi gyakorlatának bevezetését is.
Ennek alapján született meg a 89/391/EGK Tanácsi irányelv és a végrehajtására kiadott további 16 egyedi irányelv (jelenlegi számuk 24).
A munkavédelmi (munkabiztonsági és munkaegészségügyi) feladatokat meghatározó keret-irányelv és a végrehajtást szolgáló szabályok közös jellemzője, legfőbb alapelve, hogy
-   kiemelik a munkakörnyezet, a munkafeltételek meghatározó szerepét a műszaki biztonság, a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzése terén;
-    a munkavégzés, a munkakörülmények és a munkakörnyezeti tényezők esetén is a megelőzés módszereként bevezetett kötelező kockázatértékelést hangsúlyozzák;
-   minden szektorra – függetlenül a tulajdonlás formájától (állami vagy magán) és a gazdálkodó szervezet nagyságától (mikro-, kis-, közepes vagy nagy vállalkozás) –azonos minimum feltételeket, követelményeket (standardokat) határoznak meg;
-   a közös minimum feltételek teljesítése mellett megengedik a szigorúbb nemzeti szabályok fenntartását (amennyiben az nem okoz megoldhatatlan feladatot és elviselhetetlen anyagi és adminisztrációs terhet a kis- és közepes vállalkozásoknak);
-   a jogharmonizáció/jogközelítés teljesítésén túl előírják a munkahelyi kockázatoknak megfelelő (szükség szerint speciális) nemzeti megelőző egészségügyi szolgáltatás biztosítását is;
-  támogatják a tagállami kötelezettségbe utalt nemzeti politika szükségességét és az ezzel járó kötelezettségek teljesítését (kialakítás, monitoring, jelentések teljesítése) is.

Egy régi adósság megfizetése

Munkavédelmi nemzeti politika 2001. óta nem került kiadásra. Magyarországon egy alkalommal került korábban meghatározásra munkavédelmi politika, a munkavédelem országos programjáról szóló 20/2001. (III. 30.) OGY határozatban, de a program megvalósítására csak részben került sor.
A munkakörülmények fejlesztésére irányuló megfelelő munkáltatói ösztönző rendszer bevezetésére többszöri kezdeményezés után sem került sor. A társadalombiztosítás baleset-biztosítási ágának kialakítása több évtizedes szakmai igény. A társadalombiztosítás baleset-biztosítási ágának kialakításáról szóló 2084/2002. (III. 25.) Korm. határozat nem került végrehajtásra. Ezzel sorozatosan megsértette Magyarország a nemzetközi kötelezettségeit.
Az Európai Unió aktuális, a munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos 2014 – 2020 közötti stratégiája, is tartalmazta, hogy 27 tagállamnak van nemzeti politikája, a 28. tagállam Magyarország, akinek egyedüliként az EU-ban nincs. Az aktuális EU-s stratégia figyelembe vételével, széles körű szakmai és társadalmi egyeztetéssel került kidolgozásra a hazai politika. A médián keresztül az érdekképviseleti szervek és politikai célú kérdések a nemzeti politika hiányára vonatkozóan, az állami feladatellátás elmaradását hangsúlyozták.
A TÁMOP 2.4.8-12 kiemelt projekt keretében készült tanulmány (2015) szerint 2013-ban a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések költsége össztársadalmi szinten elérte a 214 milliárd Ft-t. A nemzeti politika azt a célt szolgálja, hogy alacsonyabb legyen a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések száma, ami össztársadalmi és gazdasági érdek. A munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések számának növekedése is alátámasztotta a nemzeti politika kiadásának indokoltságát.
A munkavédelmi politika prioritásai meghatározásának az volt a közvetlen célja, hogy az általuk elérhető eredmények járuljanak hozzá a munkavédelem fejlesztéséhez, valamint a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez, az egészség és a biztonság fenntartásához, az egészségben eltöltött életévek növeléséhez.
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok csökkentése a cél, mivel a munkából való kiesés, a gyógykezelés, a rehabilitáció kiadásai a munkavédelem fejlesztésébe történő befektetéseknél jóval magasabbak. A megelőzés az egyetlen olyan lehetőség, amellyel a munkabaleset vagy a foglalkozási megbetegedés kialakulása, ezáltal a munkából való időszakos vagy végleges kiesés elkerülhető.
A nemzeti politika egyik fő üzenete, hogy a kormányzat mindent megtesz a munkakörülmények javításáért is. A munkavédelmi nemzeti politika közzétételével az állam eleget tesz a törvényi (Mvt.) és nemzetközi kötelezettségeinek.

Teljesítés

A munkavédelmi politika teljesítése kapcsolódik a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése céljából a megvalósítás időszakában kiírt pályázatokhoz. A megvalósítandó feladatok közül az 1.1, 1.2, 4.1. és 4.3. pontok megvalósításában a munkavállalói és munkáltatói érdekképviseleti szervezetek is közreműködhetnek uniós források felhasználásával. [például GINOP 5.3.4 kódszámon megjelentetett tervezett pályázati felhívás - a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1006/2016. (I. 18.) Korm. határozat].
Az EU 28 tagállama közül 27 rendelkezik munkavédelmi stratégiával, Magyarországnak eddig nem volt elfogadott munkavédelmi politikája. Az Európai Bizottság 2014. június 6-án adta ki az Európai Unió munkahelyi biztonsággal és egészségvédelemmel kapcsolatos, 2014–2020-as stratégiáját, melynek figyelembe vételével készült a hazai munkavédelem nemzeti politikája.
A munkavédelem nemzeti politikájának elfogadásából adódó előny, hogy az általa elérhető eredmények hozzájárulnak a munkakörülmények fejlesztéséhez, valamint a munkavállalók munkavégző képességének megőrzéséhez, az egészség és a biztonság fenntartásához és az egészségben eltöltött életévek növeléséhez, ezáltal Magyarország versenyképességének erősítéséhez. A munkavédelem nemzeti politikájának megvalósítása lehetőséget biztosít új munkavégzési formák támogatására, bővítésére, illetve ezen munkavégzési formákból adódó kockázatok kiküszöbölésére.
 
(Felföldi Krisztina)

További hírek