CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

2017: már az italautomata is online?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A mondás szerint a sors gyakran úgy büntet meg, hogy teljesíti a kérésedet. Úgy tűnik, hogy az étel- és ital-automaták üzemeltetői is így jártak. A Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség mintegy tizenöt éve lobbizik – nem mellesleg joggal – azért a mindenkori kormánynál, hogy fordítson nagyobb figyelmet a tisztességtelen üzemeltetőkre. Ez most megtörtént: az automaták forgalmi adatait „élesben” megkapja a NAV.

2016. november 21.

Az eredetileg 2016 őszére tervezett változás – az élelmiszer-értékesítő automatáknak az online pénztárgépek mintájára való „bekötése” a NAV-hoz –, nem marad el, csak az érintettek kaptak még egy kis időt a felkészülésre. A kérdést szabályozó – és idegesítően hosszú című – jogszabály, az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló, 31/2016. (IX. 2.) NGM-rendelet 71.§- a szerint ugyanis „Ez a rendelet 2017. január 1-jén lép hatályba.”
Lássuk, miről is van szó, és milyen feladatokat ró ez az érintettekre!

Technikai feltételek, intéznivalók, szerződések és határidők

Jövő január 1-jétől – azaz a fenti rendelet életbelépésével – automata kizárólag egy ún. automata felügyeleti egységgel (AFE-val) felszerelve helyezhető üzembe. Az „AFE” egy olyan, az automatába szerelt elektronikus adattároló és adatkommunikációs egység, mely az előírások szerint meghatározott adattartalmú elektronikus nyilvántartásokat tartalmazza, és biztosítja és ellátja az automata és a NAV közötti titkosított adatkommunikációt.


Az, hogy milyen költségekkel jár ez majd az automatákat üzemeltető cégeknek, még nem tudni, de egyes hírek szerint egy AFE akár 150 ezer forintba is kerülhet, és gépenként kell számolni ezzel a tétellel.

Annak érdekében, hogy a rendelet elvárásainak megfeleljen, minden üzemeltetőnek szerződést kell kötnie egy ún. felügyeleti szolgáltatóval. Ez a szolgáltató végzi majd el feladat technikai részét: az AFE-automatákba történő beszerelését, biztosítja a műszaki feltételeit a rögzített adatok adóhatóság felé továbbításának, illetve az automata működése során az AFE folyamatos működtetését.
Fontos, hogy az említett szolgáltatói tevékenységet nem láthatja el „akárki”, csak akinek erre engedélye van és a vonatkozó nyilvántartásban is szerepel.


Az engedély megszerzésének feltételeit is a már említett NGM-rendelet írja elő, az ügyben eljáró hatóságként a Budapest Főváros Kormányhivatalának metrológiai hatóságát megjelölve.
Az automata-tulajdonosoknak nem kell e kérdésben a sötétben tapogatózniuk, ugyanis az érvényes engedéllyel rendelkező felügyeleti szolgáltatók listáját a hivatkozott hatóságnak közzé kell tennie a honlapján.


A rendelet egyébként a felügyeleti szolgáltatói szerződések általános szerződési feltételeire vonatkozóan is tartalmaz rendelkezéseket, melyektől ún. kiemelt üzemeltető (azon üzleti üzemeltető, amelynek foglalkoztatotti létszáma legalább 10 fő és éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legalább 1 milliárd forint) esetében a felek egyező akarattal eltérhetnek.
A minimális szolgáltatások esetében (ez gyakorlatilag a NAV-val az adatkapcsolatot biztosító és az adattovábbítást megvalósító szolgáltatást és az azt lehetővé tévő kapcsolódó szolgáltatások együttesét jelenti) hatósági ár érvényesül, az ezen felül nyújtott minden felügyeleti szolgáltatás díja a felek közti szabad megállapodás tárgya.


A hatósági árként meghatározott összeg – AFÉ-nként – legfeljebb nettó (azaz áfa nélkül) 5.000 Ft/hó lehet.
Most még – úgy tűnik – messze az év vége és a tárgyalt szabályok hatályba lépése, de az automata-ügyben érintett vállalkozók jól teszik, ha már most megkezdik a felkészülést erre, és időben megkötik a szerződést a választott szolgáltatóval. Ezt az „időben” kitételt ajánlatos komolyan venni, ugyanis téved az, aki azt hiszi, majd december utolsó hetében gyorsan „lezavarja” az egész szerződés dolgot.
Ha a megfelelő felügyeleti szolgáltató jelöltek kiválasztása nem is, de a felügyeleti szolgáltatói szerződések megkötése időigényes folyamat lehet.


Ugyanis a rendelet szerint az érintett felügyeleti szolgáltató, ha szerződéskötési szándékkal megkeresik, 30 napon belül köteles nyilatkozni arról, hogy az igényt tudja-e teljesíteni, illetve milyen időponttól kezdődően.
Ráadásul, ha a szerződés létrejön, a szolgáltató csak a szerződés megkötésének időpontjától számított 30 napon belül köteles szolgáltatásának nyújtását megkezdeni.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az automatát üzemeltető vállalkozónak szerencséje van, és elsőre megtalálja az ő „emberét” – pontosabban felügyeleti szolgáltatóját –, akkor is mintegy két hónapi „átfutási idővel” kell számolnia.

Sinka Júlia


Cikkünket teljes terjedelmében az októberi Kereskedelmi KKV Tanácsadóban olvashatják.

További hírek