CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület egyszerű bejelentésének szabályai
A hír több mint 30 napja nem frissült!

2016. január 1-jétől vezették be a lakóépület építésének egyszerű bejelentésének új jogintézményét. A bejelentéssel kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok alapján a bejelentés eljárási szabályait felülvizsgálták és ennek alapján átdolgozták a szabályokat. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi 78. törvény (a továbbiakban: Étv.) szabályai alapvetően nem változtak.

2016. november 21.

Az Étv. 33/A. § (1) bekezdése eredetileg is azt mondta, hogy a legfeljebb 300 négyzetméter összes hasznos alapterületű új lakóépület építése esetén


•    az építtető az építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal a nevének és lakcímének, szervezet esetén a megnevezésének és székhelyének megjelölésével bejelenti az építésügyi hatóságnak,
•    ha a tervező a tervezés során a közműellátás és az égéstermék-elvezető megvalósítása érdekében az arra jogosult szolgáltató hozzájárulását vagy jóváhagyását kéri, és arra nyolc napon belül nem kap érdemi választ, a hozzájárulást vagy jóváhagyást megadottnak kell tekinteni,
•    a bejelentéshez kormányrendeletben meghatározott tartalmú kivitelezési dokumentációt kell mellékelni,
•    a kivitelezési dokumentációtól kormányrendeletben meghatározott eltérést be kell jelenteni.
Az épületet a bejelentéstől számított tíz éven belül fel kell építeni és a felépítés megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványt kell kérni. Ha a bejelentéstől számított tíz éven belül nem építették fel az épületet, az elkészült építményt le kell bontani.

A bejelentés benyújtása

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) azt írja elő, hogy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló (a továbbiakban: e-napló) készenlétbe helyezésével valósul meg. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kiviteli Kódex) szerint az e-naplót mindig az építtető (vagy a meghatalmazottja) helyezi készenlétbe, tehát ő teszi meg a bejelentést az e-napló készenlétbe helyezésével.

A bejelentést a következőképpen kell megtenni:


•    Az építtetőnek (vagy meghatalmazottjának) a www.e-epites.hu honlapon a saját ügyfélkapus kódjával be kell lépni az építési napló alkalmazásba, az első lépés a saját adatok kitöltése, e nélkül nem tudunk tovább haladni.
•    Ha ezzel megvagyunk, akkor ki kell választanunk a készenlétbe helyezések fület, majd ezt követően kattintsunk az „új e-napló egyszerű bejelentés kérelem benyújtása” fülre.
•    Az első, amit ki kell tölteni, hogy a saját nevünkben, vagy mint meghatalmazott más nevében (természetes vagy jogi személy) járunk el. Ez azért fontos, mert ha nem a saját nevünkben tesszük meg, fel kell tölteni a meghatalmazást, jogi személy esetében pedig az aláírást igazoló iratot is.
•    Ha ezen túlvagyunk, az alkalmazásban kitöltjük azokat a mezőket, melyeket nem az alkalmazás tölt fel. Ilyen pl. az e-napló neve, melyet érdemes jól és egyértelműen kiírni, pláne akkor, ha valakinek több ilyen jellegű építkezése van, meg tudja jól különböztetni.

•    Ki kell tölteni az alapterületet, valamint azt, hogy hány lakás épül.
•    A következő fontos lépés, hogy meg kell adni az építész tervező Naplóügyfél Jelét (NÜJ szám). Természetesen ez azt feltételezi, hogy az építész is már aktív e-napló felhasználó. Ha ezt beírtuk (és persze az építész is már használja az e-naplót) megjelenik az építész névjegyzéki száma, melyet nekünk kell hozzárendelni a NÜJ számhoz. Ha több is megjelenik, akkor azt, amelyik szerepben mi igénybe vesszük.
•    Amikor napló alapadatoknál az építtető vagy meghatalmazottja megadja az építész tervező NÜJ számát és a kamarai adatait, a rendszer automatikusan megjeleníti az előkészítés alatt lévő naplót a tervező felületén (vagyis nem szükséges neki szerepkört osztani) is a „Készenlétbe helyezések” lapon.
•    Ezután a tervező már a tervdokumentáció feltöltéséhez a megfelelő napló sorára kattintva tudja szerkeszteni az „Egyszerű bejelentés mellékleteit”. (Az építtető itt nem tud dokumentumokat feltölteni, kizárólag a napló alapadatoknál megadott építész tervező.)
•    Végül pedig adjuk meg a számított építményértéket, hogy az alkalmazás ki tudja számolni a rendszerhasználati díjat és az egészet mentsük el.
•    Ha továbblépünk, megjelenik az egyszerű bejelentés melléklete, de ezzel mint építtetőnek nincs dolgunk, mivel az építész fogja majd feltölteni.
•    Tekintettel arra, hogy az egyszerű bejelentésnél nem keletkeznek engedélyadatok, az Engedélyek mezőt nem kell kitölteni.
•    Ezt követően kattintunk az „új építési helyszín felvitele” fülre és kitöltjük a kért adatmezőket.
•    Amennyiben szükséges, az „Új tervező felvitele” fülnél további tervezőt adhatunk meg, aki egyben lehet a tervezői művezető is. Ha van szakági tervező, úgy azt is fel kell vinni.
•    A „Közös gyűjtőnapló” mappának kötelező eleme most nincs, ide bárki tud feltölteni, aki szerepkört kap az e-naplóban.
•    Végül pedig a „Készenléti tárhely dokumentumai” mappa következik, ahová fel kell tölteni – ha szükséges – a meghatalmazást és az aláírást igazoló iratot.
•    Ha mindent kitöltöttünk és feltöltöttünk, kattintsunk a „Készenlétbe helyezés megrendelése” fülre.
•    Ezen az oldalon ki kell tölteni a „Számlázási adatokat”. Ha papír alapú számlát kérünk, akkor azt egy e-mailben kell jeleznie a Helpdesk részére. A készenlétbe helyezés megrendelésben megadott adatok alapján a rendszer díjbekérőt bocsát ki, amely tartalmazza a díj fizetéséhez szükséges adatokat.
•    Az általános építményfajtákra vonatkozóan az e-napló készenlétbe helyezéséért a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete alapján meghatározott alábbi rendszerhasználati díjat kell fizetni.
A benyújtott kérelem megjelenik a „Készenlétbe helyezések” menüpont alatti táblázatban, állapota a megrendelést követően „Benyújtva”lesz. A rendszerhasználati díj beérkezését követően az e-napló állapota „Készenléti állapot”-ra változik, és a napló megjelenik a főoldalon is.
Fontos és felhívjuk a figyelmet, hogy az egyszerű bejelentés – amennyiben arról jogszabály külön nem rendelkezik – nem ad felmentést az építési munkákra vonatkozó általános jogszabályok betartása alól.  


Ezért az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek tervezése, kivitelezése során is érvényre kell juttatatni az Étv.-ben és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (OTÉK), a helyi építési szabályzatban, továbbá Kivitelezési Kódexben meghatározott alapvető követelményeket.

Ki az eljáró hatóság?


Az eljáró építésügyi hatóságokat az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

Milyen dokumentációt kell benyújtani?


Mint azt már említettük, a bejelentés az e-napló készenlétbe helyezésével valósul meg, melyet az építtető fog kezdeményezni. Ez azonban még nem elég, mert a Kivitelezési Kódexben meghatározottakon túlmenően a készenlétbe helyezés további feltétele, hogy  a bejelentés mellékleteként az építész/tervezőnek fel kell tölteni az e-naplóba legalább a Rendelet 1. melléklet szerinti alábbi munkarészekből álló kivitelezési dokumentáció PDF/A formátumban. A Rendelet 1. melléklet szerint a kivitelezési dokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia: aláírólap a tervjegyzékkel, helyszínrajz, kitűzési helyszínrajz, utcakép, eltérő szintek alaprajzai, metszetek, homlokzatok, tartószerkezeti tervek, épület műszaki berendezéseinek rendszerterve, műszaki leírás, tervezői költségvetési kiírás.

A munkarészek elkészítéséhez a Kivitelezési Kódex keretei között a kivitelezési dokumentáció tartalmi követelménye tekintetében a dokumentáció egyes munkarészeinek kidolgozottságára, a Magyar Építész Kamara, illetve a Magyar Mérnöki Kamara által kidolgozott szakmai követelményeket megállapító, a két kamara együttes szabályzatát kell figyelembe venni, amelyet mind a két kamarának a honlapján is közzé kell tennie. Ez már meg is történt, a szabályzat a http://www.mmk.hu/tudastar/szabalyzatok címen elérhető.   

Hogyan jut el a bejelentés az építésügyi hatósághoz?

Az e-napló készenlétbe helyezését követően a bejelentésről az első fokú építésügyi hatósági feladatokat ellátó, a telek fekvése szerinti általános építésügyi hatóság a készenlétbe helyezett e-naplóból értesül.

Mit kell tartalmaznia az építésügyi hatóság kötelező tájékoztatásának?

Az építésügyi hatóság a bejelentésről és a bejelentés módosításáról tizenöt napon belül tájékoztatja a telek fekvése szerinti területi szakmai kamarát, a telek fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzőjét, valamint a telek tulajdonosát, amennyiben nem az építtető a tulajdonosa vagy az építtetőn kívül más személy is tulajdonjoggal rendelkezik.  A tájékoztatás azért fontos, mert előfordulhat az az eset, hogy nem a település szerinti jegyző az illetékes elsőfokú építésügyi hatóság és nem árt, ha a jegyző tudja, hogy ilyen építkezés folyik a településen. A tájékoztatás tartalmazza az építési tevékenység tárgyát, az építtető adatait, az érintett telek címét, helyrajzi számát, valamint az építészeti-műszaki tervező nevét, névjegyzéki jelölését.

A kötelező tervezői művezetéssel kapcsolatos szabályozás

Új rendelkezés 2016. július 1-étől az Étv.-ben, hogy az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.
Az építtetőnek és az építész tervezőnek a kötelező tervezői művezetés feltételeit a tervezési szerződésben kell rögzíteni. A tervezői művezető – a Magyar Építész Kamara szabályzata szerint – az építési folyamatot a helyszínen legalább hat alkalommal figyelemmel kíséri és az e-naplóban eseti bejegyzést tesz. A jogszabály arról nem szól, hogy ezt a hat alkalmat milyen időközönként kell megtenni. A jogszabály a hat alkalmat minimálisan határozza meg, ettől az építtető és a tervező között kötendő szerződésben el lehet térni, de a hat alkalomnál kevesebb nem lehet. A tervezői művezetőnek az épület megvalósulását követően az utolsó helyszíni művezetés alkalmával az e-naplóba eseti bejegyzést kell tennie a kivitelezési dokumentáció szerinti megvalósulásról.

A tervezői művezetés hat alkalomra szóló számított munkadíja – ide nem értve a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti, a szabad szolgáltatás nyújtás jogával rendelkező szolgáltatót – a szerződés megkötésekor hatályos jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb munkabér másfélszeresét meg nem haladó összeg. A Kivitelezési Kódex azt mondja, hogy az építtető, illetve erre irányuló megállapodás esetén a fővállalkozó kivitelező a jogosultsággal rendelkező tervezővel a kivitelezési dokumentáció elkészítésére írásbeli tervezési szerződést kell kötnie.

Felhívjuk a figyelmet arra az új szabályra, hogy a szerződő tervező köteles az építtetőt tájékoztatni a szakági tervezési feladatokról. Ha a szakági tervező bevonását a szerződő tervező javaslata ellenére az építtető nem veszi igénybe, úgy az ennek hiányából fakadó jogosulatlan vagy szakszerűtlen tevékenységért a szerződő tervezőt nem terheli felelősség.

Jó tudni, hogy az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet 1. melléklete bevezeti a kötelező tervezői művezetéshez kapcsolódó bírságszabályokat.   Ennek megfelelően ha
•    a tervezői művezető nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal, úgy mind az építtető, mind pedig a tervezői művezető 100 ezer forint bírsággal sújtható,
•    írásbeli tervezői művezetői szerződés hiánya miatt szintén 100 ezer forint bírsággal sújtható az építtető és a tervezői művezető,  
•    ha az egyszerű bejelentés esetén a tervezői művezető legalább hat alkalommal nem teljesíti az e-naplóban az eseti bejegyzési kötelezettségét, úgy 80 ezer forint bírságot kaphat.

Mikor kezdheti meg az építtető az építési tevékenységet?


Az építtető az építési tevékenységet a bejelentés benyújtását követő naptól számított tizenöt nap elteltével a 16. napon kezdheti meg és folytathatja az Étv., a Kivitelezési Kódex, és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint.

Mi a teendő, ha a kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják megvalósítani?


Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni, akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző tizenöt nappal be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak, ha a változás az épület alaprajzi méretét, az épület beépítési magasságát, a lakások, önálló rendeltetési egységek számát, az épület telken belüli elhelyezkedését, vagy az épület homlokzati geometriáját, anyaghasználatát, színét érinti. A változás bejelentése az e-naplón keresztül történik oly módon, hogy a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentációt a tervező az e-naplóba feltölti. A feltöltéssel egyidejűleg eseti bejegyzést kell tenni.  

A szabálytalan megvalósítás következményei


Ha a lakóépületet bejelentés vagy a változás bejelentése nélkül valósították meg, és az Étv. 48/A. § (1) bekezdésében foglaltak teljesülnek, az építtető az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szerint fennmaradási engedély iránti kérelmet terjeszthet elő.
Az Étv. 48/A. § (1) bekezdése szerint, ha az építményt, építményrészt jogszerűtlenül vagy szakszerűtlenül valósították meg, az építésügyi hatóság arra az építtető vagy a tulajdonos kérelme alapján – ha az építmény, építményrész fennmaradása nem eredményez az életet, egészséget veszélyeztető használatot vagy állapotot – fennmaradási engedélyt ad, ha az Étv.-ben, az egyéb jogszabályban meghatározott műszaki és egyéb feltételek teljesülnek, vagy az építményt, építményrészt építési vagy más tevékenységgel szabályossá teszi, ha az műemlékvédelmi érdeket nem sért.

Kinek kell gondoskodnia az energetikai tanúsítvány beszerzéséről?


Az energetikai tanúsítvány beszerzéséről az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint az Étv.-ben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően az építtetőnek kell gondoskodnia.

Kitől és hogyan kell kérni a hatósági bizonyítványt?


A bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtéről szóló hatósági bizonyítványt kérelemre az építésügyi hatóság állítja ki és tölti fel az e-naplóba. A kiállított hatósági bizonyítványról az építésügyi hatóság elektronikusan értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét. Itt is ugyanaz a helyzet, mint a bejelentésnél, hogy az építésügyi hatóság értesíti a települési önkormányzat jegyzőjét. A kérelmet az ÉTDR felületen ügyfélkapus belépéssel lehet benyújtani, vagy lehetőség van a benyújtásra személyesen az illetékes építésügyi hatóság ügyfélszolgálatán, kormányablaknál, az Építésügyi Szolgáltató Pont feladatait ellátó települési önkormányzatnál, illetve postai úton is.

A hatósági bizonyítvány iránti kérelemhez mellékelni kell
    az e-napló összesítő lapját (melyet az e-naplóból egy pdf file-ban történő generálás után ki lehet nyomtatni),
    az épületre elkészített energetikai tanúsítványt (erről az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén az építtetőnek még a megvalósulást igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelem benyújtását megelőzően gondoskodnia kell),
    ha az Étv. alapján a hatósági bizonyítványért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, az Étv.-ben meghatározott díj megfizetésének igazolását, valamint
    az Eljárási Kódex 4. melléklete szerinti statisztikai adatlapot.

Azt tudni kell, hogy az Étv.-ben foglalt hatósági bizonyítványért fizetendő díj „ösztönzi” az építtetőt, hogy minél előbb kész legyen, tekintettel az alábbi táblázatra, amely az Étv. 1. melléklete.
 
A bejelentéstől számított évek száma   – Fizetendő igazgatási szolgáltatási díj
0–3    díjmentes
3–4    200 000 forint
4–5    400 000 forint
5–6    600 000 forint
6–7    800 000 forint
7–8    1 000 000 forint
8–9    1 200 000 forint
9–10    1 400 000 forint
    
Amint látható, érdemes három éven belül befejezni, ha nem akarunk mindjárt 200 ezer forint díjfizetéssel kezdeni.  A hatósági bizonyítvány a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza az építtető elérhetőségét, az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, az épület megvalósításának tényét, valamint az e-napló azonosítószámát. A hatósági bizonyítványt a kiállítója a kiállítással egyidejűleg feltölti az e-naplóba.  

 dr. Papp Ferenc

NFM, szakértő

További hírek