CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Módosul a versenyjogi törvény
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kártérítési irányelv magyar jogba ültetését, illetve a vállalatok fúziójával kapcsolatos szabályokat is tartalmaz a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény, valamint a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény módosítása, amelyet csütörtökön vitatott meg a Ház.

2016. november 10.

Kormány: a kártérítési keresetek hatékonyságának növelése a cél
    
    Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint a törvényjavaslat elfogadása szükséges ahhoz, hogy Magyarország eleget tegyen a versenyjogi kártérítési uniós irányelv átültetésére vonatkozó kötelezettségének. Hozzátette: emellett az előterjesztés a vállalkozások terheit csökkentő, így bürokráciacsökkentést elősegítő fúziós szabályokat is tartalmaz.
    Közölte, biztosítható az is, hogy a kártérítési keresetek a károsultak érdekeinek figyelembe vételével egy hatékony és mindenki számára elérhető igényérvényesítési eszközzé váljanak.
    Az államtitkár az egyik legjelentősebb versenyjogi jogsértésnek a versenykorlátozó megállapodást, vagyis a kartellezést nevezte, amely vonatkozhat például piacfelosztásra vagy ármegállapításra. A versenyjogi jogsértéssel kapcsolatos kártérítések uniós szabályozását az indokolta, hogy a nemzeti bíróságok lényeges szerepet játszanak a versenyjogi szabályok érvényesítésében, de a tagállami szabályok között jelentős különbségek voltak.
    Ezek a különbségek hátrányosan befolyásolták a versenyt – mutatott rá.
    Völner Pál a legfontosabb rendelkezések között említette, hogy a javaslat igen széles körben határozza meg a kártérítésre jogosultak körét, azaz mindenkit megillet ez a jog, akinek versenyjogi jogsértéssel kárt okoztak, legyen az közvetlen vagy közvetett vevő.
    Hozzátette: megerősítik, hogy a károsult teljes kárának megtérítésére jogosult.
    A felperesek igényérvényesítésének megkönnyítése érdekében lehetővé teszik a bíróságoknak, hogy elrendeljék saját, szigorú felügyeletük mellett, a felperes kérelmére, hogy az alperes köteles legyen meghatározott bizonyítékokat feltárni – mondta. Megjegyezte, ez a lehetőség az alperes számára is biztosított.
    Az államtitkár szólt az engedékenységi programról és az egyességi eljárásokról, amelyek szerinte hozzájárulnak a legsúlyosabb versenyjogi jogsértések felderítéséhez. A módosítás az ezzel összefüggő dokumentumokat kizárja a bizonyítékok közül, hogy ne veszélyeztessék ezen eljárások sikerességét – magyarázta.
    Közölte, alapvető jelentőségű elem, hogy biztosítani kívánják, csak a felperesek által ténylegesen elszenvedett kárt kelljen az alperesnek megtérítenie. Kifejtette: lehetővé válik, hogy a jogsértő arra hivatkozzon, hogy a vagyoni veszteséget a felperes továbbhárította a vevőire.
    Völner Pál szólt arról is, hogy megszüntetik a fúziós kérelmes eljárást, helyét átveszi az összefonódás-bejelentés. Ismertetése szerint a bejelentést a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) haladéktalanul meg kell vizsgálnia, és ha az alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódással nem csökken a verseny, akkor a hivatal nyolc napon belül elindítja a versenyfelügyeleti eljárást.
    Ha a nyolcnapos határidőn belül a versenyhivatal nem intézkedik, akkor a fúzió végrehajtható, a bejelentés díját vissza kell fizetni – mutatott rá.
    Hozzátette: az igazgatási szolgáltatási díjat a javaslat az összefonódás-bejelentésnél egymillió forintban határozza meg.
    Völner Pál kitért arra, a hatályos szabályozás szerint egy összefonódás a GVH engedélyéig nem hajtható végre, ha a vállalatok együttes nettó árbevétele a 15 milliárd forintot meghaladja, és van legalább két érintett, amelynek nettó árbevétele meghaladja az 500 millió forintot. Ez utóbbi küszöb a duplájára, egymilliárd forintra emelkedik a végrehajtási tilalommal is járó bejelentési kötelezettség esetében – mondta, megjegyezve, hogy ezzel az érintett vállalkozások adminisztratív terhei is csökkennek.
    A visszaélések kiküszöbölése végett a GVH új jogokat is kap: a küszöbszámokat el nem érő összefonódásokat is vizsgálhatja, ha az érintett vállalkozások nettó árbevétele együttesen meghaladja az ötmilliárd forintot és nem nyilvánvaló, a fúzió nem csökkenti a versenyt. Erre példaként a kisebb árbevételű startupok tőkeerős vállalat általi felvásárlását említette.
    Mint mondta, ezeket az összefonódásokat is be kell jelenteni, ugyanakkor a törvény nem tiltja a tranzakció végrehajtását, de nem zárja ki a versenyhivatal beavatkozását hat hónapon belül.
    Az igazságügyi államtitkár azt mondta, az engedékenységi és egyességi eljárások eredményessége érdekében a javaslat azon vállalkozásoknak, amelyek a GVH előtt elismerik a jogsértést és lemondanak a bírósági jogorvoslatról, a korábbi 10 százalék helyett 30 százalékos bírságcsökkentést biztosít. Viszonteladási árt tartalmazó, nem versenytársak közötti megállapodás esetén teljes bírságelengedésre is lesz lehetőség – közölte.

MTI


    

További hírek