//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A vámhatóság előtti képviselet
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Bizonyára sokan jártak már úgy, hogy a NAV-tól kaptak egy számukra szinte teljesen értelmezhetetlen levelet. Mit tehetünk ebben az esetben? Vagy felvesszük a kapcsolatot az ügyintézővel (ez azért bonyolult, mert ehhez elektronikusan azonosíthatónak kell lennünk a NAV felé), vagy megkérdezünk egy olyan személyt, aki esetleg látott már hasonlót. Abban az esetben szerencsénk van, ha az illető még érti is, hogy a NAV miről küldött értesítést. (Sajnos Magyarországon általános dolog, hogy bármely hatóság vagy hivatal által levelezésben alkalmazott nyelvezet idegen lehet számunkra.) Ekkor eldönthetjük, hogy csak abban kérünk segítséget az illetőtől, hogy a választ megírjuk a NAV felé (ha szükséges), vagy esetleg a hatósági ügyintézés személyes részvételt kíván meg. Abban az esetben, ha a szakember – akár a jelenlétünk nélkül is – intézi helyettünk az ügyeket, beszélhetünk a képviseletről.

2016. október 27.

A vámhatóság előtti képviseletnek két különböző elméleti formája lehetséges. Az egyik típusa az, amely nem függ szerződéses jogviszonytól, míg a másik esetben csak szerződéses formában lehet ellátni a képviseletet. A legalapvetőbb képviseletet akkor látja el valaki a másik helyett, ha olyan személy helyett jár el, aki korlátozottan cselekvőképes, vagy cselekvőképtelen, ebben az esetben nincs szükség szerződésre. Erre a legáltalánosabb példa az, amikor valaki a saját gyermekének ügyében mint törvényes képviselő jár el. A képviselet másik formáját viszont már szerződés meglétéhez köti a jogszabály.


A vámjogi képviselet jogi formái


Ha vámügyeink intézéséhez szakembert szeretnénk alkalmazni, két módon tehetjük meg. Vagy alkalmazottként felveszünk valakit, vagy külső segítséget veszünk igénybe. Saját alkalmazott esetében a vámhatóság felé a személyt mint képviselőt nem kell külön bejelenteni, elektronikus ügyintézés esetében elegendő az „ügyfélkapu” létesítésére feljogosított szerveknél regisztráltatnia magát, míg személyes ügyintézéshez elég lehet a cégjegyzésre jogosult által aláírt eseti meghatalmazás vagy munkaszerződés.


Másik lehetőségünk az, ha nem saját erőforrás igénybevételével kívánjuk a problémát orvosolni, ekkor valamilyen szervezeten kívüli személy közbenjárását kérjük. Vámjogilag két lehetőség közül választhatunk. A képviselőnk eljárhat közvetlen vagy közvetett vámjogi képviselőként. Természetesen ebben az esetben szükséges a vámhatóság előtti képviseletet megfelelő módon, meghatalmazással igazolni. Továbbá a vámhatósági képviseletet el lehet látni időszakilag, egyedi ügyekre szerződve, valamit ún. állandó jelleggel. Az állandó képviseletet lehet „a meghatalmazó képviseletének ellátására határozatlan ideig, illetőleg visszavonásig, vagy a meghatalmazáson feltüntetett időpontig, illetőleg időtartamon belül az ügyek, kötelezettségek, jogosultságok meghatározott csoportjára vonatkozóan, illetőleg teljes körű eljárási jogosultsággal hatalmazza fel a meghatalmazottat”.


Képviselet bejelentése az EGYKE adatlapon


Az adatlap szolgál arra, hogy a NAV felé a vámjogi képviseletet bejelentsük, illetve változásokról tájékoztassuk a vámhatóságot. Ennek segítségével a következőket jelenthetjük be a vám szakterületre vonatkozóan:
1.    a törvényes képviselő adó- és vámügyek elektronikus intézésére vonatkozó jogosultságának bejelentése
2.    a szervezeti képviselő adó- és vámügyek elektronikus intézésére, vagy papír alapon, személyesen történő intézésére vonatkozó jogosultságának bejelentése
3.    személyes és papíron történő ügyintézésre vonatkozó állandó meghatalmazás bejelentése az állami adó és vámhatóság előtt intézhető ügyekben
4.    állandó meghatalmazás bejelentése az állami adó- és vámhatóság előtt elektronikus úton intézhető ügyekben.
A bejelentéshez szükséges adatlap kódmagyarázata
Az adatlapot papír alapon és elektronikus úton is be lehet nyújtani az első regisztráció esetében. Amennyiben elektronikusan kívánunk bejelentéssel élni, akkor azt a ’T201INT jelű adatlapon, mint változás bejelentés tehetjük meg. Az alábbiakban csak azokkal a rovatokkal kívánok foglalkozni, amelyek a vám szakterületet érintik, illetve amelyekkel kapcsolatban kérdések merülhetnek fel.
Az adatlap „A” részének 5. rovatában jogcímkód segítségével kell kiválasztani az ügyintézési jogosultságot. Itt képviseletként a 31 (közvetett vámjogi képviselő), a 32 (közvetlen vámjogi képviselő), illetve a 33 (más nagykorú személy – kizárólag vámszakmai ügyekben) és 35 (közvetlen és egyben közvetett vámjogi képviselő, valamint vámügynökség) kódok közül választhatunk. A „C” adatsorban a változásokat kell bejelenteni, mind a képviseletet ellátó, mind pedig a képviseletet igénybevevő részéről indítványt lehet itt tenni. Az adatlap „D” részében az állandó képviseletre vonatkozó adatokat kell bejelenteni. Az „E” adatsorban az elektronikusan intézhető ügytípusokat kell jelölni, mégpedig a 2. pontban a telefonon intézhető ügyeket, a 3. pontban pedig az egységes folyószámla lekérdezése, valamint a pótléklevezetés adatainak megjelenítésére lehet jogosultságot bejegyezni. A „H” részben a 17. rovatban az összes vámügy intézését kell bejelenteni, ha jövedéki, valamint rendészeti igazgatással kapcsolatos ügyekre is kaptunk felhatalmazást. Azonban csak a vámügyeket érintő megbízás esetében a 25-28. pontig kell értelemszerűen kitölteni az adatlapot. A 26. pontban akkor kell bejegyzést tenni, ha csak az áru kiadásáig/átengedéséig kapunk meghatalmazást a képviseletre. A 28. pont pedig már e cselekményt követő vámjogi képviseletet hivatott jelezni. Az „L” rész pedig a fenti ügyek szervezeti képviseletének bejelentésére szolgál.


Képzettségi követelmények


2016. május 1-ig a vámjogszabály nem határozott meg semmilyen konkrét végzettséget azon személyekre vonatkozóan, akik vámügyeket intéznek mások részére. Ez az anomália azért alakult ki, mert az Európai Unióhoz 2004. május 1-én történt csatlakozásunk idején az uniós joganyag nem tartalmazta a képzettségi követelményeket. A magyar vámigazgatás sokat töprengett azon, hogy valamilyen előírást mégis alkalmazni kellene az ügyféli oldalon a vám szakterületen dolgozókra vonatkozóan, azonban arra az álláspontra jutott, hogy a vámjogszabályok esetében fennálló joghierarchia végett erre akkor nem kerülhetett sor. Az UVK bevezetésével azonban ez is megváltozik a szabályozásban.
A jelenlegi szabályozás szerint azon gazdálkodóknak, akik engedélyezett gazdálkodói státusszal (AEO) rendelkeznek, olyan személy(eke)t kell alkalmazniuk, aki(k) „a végzett tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, gyakorlati jellegű” szakértelemmel vagy szakmai képesítéssel bír(nak).


Mivel egyebet az uniós rendelkezések nem tartalmaznak, ezért a fentiek pontosítására a Nemzetgazdasági Minisztérium rendelettervezetet készített elő. Ennek lényege, hogy a szakértelmet/szakmai képesítést hatósági képzéssel és sikeres hatósági vizsgával lehet igazolni. Aki sikeresen teljesíti a vizsgát, az kérheti felvételét a Vámtv. 114. §-ban foglalt „Vámszakértői” nyilvántartásba. Ennek birtokában pedig az AEO-s gazdálkodó megfelel a jogszabályi előírásoknak, amely cég pedig nem rendelkezik ilyen státusszal, az teljesíti annak megszerzéséhez szükséges egyik követelményt.


A Vámtv. 117. §-ban foglalt vámügynöki tevékenységet a hatósági vizsgával rendelkező ugyanúgy végezheti, de ehhez a tevékenységhez elegendő a 3 éves szakmai ismeret igazolása is.
Mind a vámtanácsadó, mind pedig a vámügynök tevékenysége tehát hatósági nyilvántartáshoz kötött tevékenységgé válik. Azért nem jelen időben fogalmaztam, mert bár a jogszabályok 2016. május 1-től hatályba léptek, a képzettségi követelményeket 2019. május 1-től kell csak teljesíteni.

Zoltay Gergely

vámszakértő

További hírek