//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A településkép védelméről szóló törvény szabályai
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Településeink megjelenése a helyi kultúra meghatározó része. A hely, ahol élünk, meghatározza életünk minden pillanatát. Ehhez azonban olyan szabályozásra van szükség, amely a településképi követelményeket tartalmazó önálló önkormányzati rendeletek (pl. a helyi építési szabályzat, az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet, „reklám” rendelet) nem egy esetben indokolatlanul vagy túlságosan általánosan megfogalmazott, vagy éppen egymásnak ellentmondó és így nehezen alkalmazható településképi elvárásainak alkalmazását kizárja, és helyette a településkép törvényi fogalmához illeszkedő, konkrét és mindenki számára megismerhető követelményeket támaszt.

2016. október 27.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi 78 törvény (a továbbiakban: Étv.) tartalmazza azon jogintézmények megnevezését, melyek a településrendezési feladatok megvalósítását biztosítják. Ilyen jogintézmény pl. az építésjogi követelmények, tilalmak, telekalakítás, az elővásárlási jog, a kisajátítás, a helyi közút céljára szolgáló lejegyzés, útépítési és közművesítési hozzájárulás, településrendezési kötelezések, továbbá a településképi véleményezési és bejelentési eljárás. Az Étv. egyrészt felhatalmazta a kormányt, hogy a településkép véleményezési és településképi bejelentési eljárásra határozza meg a vonatkozó jogszabályokat, másrészt a települési önkormányzatokat, hogy a szükséges önkormányzati rendeleteket alkossa meg.

 

E felhatalmazásra alkották meg a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) kormányrendeletet. E rendelet részletesen tartalmazza a két jogintézményhez kapcsolódó eljárási szabályokat, illetve azt, hogy milyen dokumentációt kell benyújtani.

 

Az önkormányzatok szintén megalkották a településképi véleményezési és bejelentési eljárás, a helyi kötelezés, továbbá az önkormányzatok településrendezési szabályait külön-külön  önkormányzati rendeletekben.

 

Az új településkép védelméről szóló 2016. évi 74. törvény (a továbbiakban: törvény) viszont már lehetővé teszi, hogy az önkormányzat egy helyi jogszabályban határozza meg mindazon követelményeket, amelyeket a településkép védelme érdekében támasztani kíván, ezzel több önálló önkormányzati rendelet és a helyi építési szabályzatra vonatkozó rendelkezések kerülhetnek egy településképi rendeletbe.

 

A törvény célja az építési beruházások minél jobb támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy

a) már ne külön-külön, hanem egy önkormányzati rendeletben legyenek egyértelműen megállapítva a településkép védelmének elemei,

b) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva,

c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

 

A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének (figyelembe véve az építészeti, táji érték és az örökségvédelem szempontjait) megőrzését vagy kialakítását jelenti.

 

A településkép védelmét a települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat (önkormányzat) önkormányzati (településképi) rendeletben

-  településképi követelmények meghatározásával,

-  településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

-  önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával biztosítja.

 

A törvény ki is jelenti, amit az Étv. nevesít is, hogy a településképi követelmények az Étv. településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye.

 

A településképi követelmények és azok meghatározása

Az önkormányzati településképi rendelet

-  az építési tevékenységgel érintett építmények (beleértve a sajátos építményfajtákat is) településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára,

-  a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból meghatározó területekre,

-  az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,

-  a reklámok, reklámberendezések, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó

településképi követelményt tartalmazhat.

 

A településképi rendelet követelményeinek részletes tartalmi kereteit – ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is – nem a törvény, hanem kormányrendet fogja meghatározni. 

 

Ahhoz, hogy a településképi rendelet szakmai megalapozása minél jobb legyen, az önkormányzatok részre úgynevezett településképi arculati kézikönyv (kézikönyv) készül. A kézikönyv a települések természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyvnek fel kell tárnia és ismertetetnie kell a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására. A kézikönyv tartalmi elemei szintén kormányrendeleti szinten lesznek meghatározva.

 

A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész vagy több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész (önkormányzati főépítész) közreműködésével készül.

 

A törvény azt mondja, hogy a kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet egyeztetése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni.

 

A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell – kormányrendeletben meghatározott módon – a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.

 

Az építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése az építtető, a tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége, tervező és kivitelező hiányában az építtető felelőssége.

 

A tervező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi követelményeket figyelembe vette. A kivitelező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a részére átadott kivitelezési dokumentációban foglaltak szerint járt el. Az építtető mentesül az egyetemleges felel ősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség a tervezőt vagy a kivitelezőt terheli.

 

A világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos terület esetében a világörökségi kezelési terv településképi követelményeit a településképi rendeletben megállapított településképi követelményektől függetlenül alkalmazni kell.

 

Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

 

Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat, amelynek részletes tartalmát az önkormányzat által majdan elfogadott településképi rendelet fogja meghatározni.

 

Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök

 

A településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását – a hatósági eljárásoktól független – önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik elő.

 

A településkép védelme érdekében

a) az önkormányzatnak tájékoztatást kell adnia és szakmai konzultációt biztosítania a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára,

b) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez (településképi véleményezési eljárás),

c) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében (településképi bejelentési eljárás),

d) az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki.

 

A b)-d) pontjában szereplő településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásának általános szabályait kormányrendelet, a részletes szabályait az egyes önkormányzatok településképi rendelete tartalmazza.

 

Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, településképi véleményezési eljárásban – a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban – véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

 

A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében a fővárosi önkormányzat főpolgármestere adhat véleményt.

 

A polgármester a véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha a polgármester a 15 napon belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

 

A településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében a polgármester – az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint – szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.  A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata a településképi követelmények érvényesítése, az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése. A tervtanácsokra vonatkozó szabályozást a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII. 7.) kormányrendelet tartalmazza.

 

Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi bejelentési eljárást folytathat le a településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon hatósági engedélyhez vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében. A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában a polgármesternél (főpolgármesternél) kezdeményezi. A tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester (főpolgármester) a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg. A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

 

A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén az alábbi jogkövetkezmények alkalmazhatók.

-  Az önkormányzat polgármestere (főpolgármester) településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

-  Az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletben a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben 1 000 000 forintig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (településképi bírság).

 

A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településképi érvényesítési eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.

 

A helyi építési szabályzat – a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat – településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámberendezések és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet (az előző bekezdésben foglaltak kivételével) 2017. december 31-ig lehet alkalmazni.

 

Fontos, hogy a törvény hatályba lépésétől új településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni. A törvény 2016. június 23-án lett kihirdetve és az azt követő 30. napon (2016. július 23-án) lépett hatályba. Az új törvény hatályon kívül helyezte az
Étv.-ben a településképi véleményezési és a településképi bejelentésre vonatkozó szabályozást, valamint az ehhez szükséges felhatalmazást is.

 

Ennek megfelelően már az új törvényben találhatóak meg azok a felhatalmazások, melyek a kormány és az önkormányzatok részére megadják a felhatalmazásokat.  Sajnos (a kézirat leadásakor) még e rendeletek az új részletszabályokról, az eljárásról és a kézikönyvről nem jelentek meg. A törvény átmeneti szabálya kimondja, hogy az önkormányzatok által hozott és jelenleg hatályos szabályokat – ha az új településképi rendeletüket megalkotják – már nem lehet alkalmazni.

 

Jelezzük, hogy nem tartozik a törvény hatálya alá az Étv. 33/A. §-ban foglalt egyszerű bejelentési eljárás. Az egyszerű bejelentésre vonatkozó részletszabályok a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) kormányrendeletben találhatóak meg.

dr. Papp Ferenc

az NFM szakértője

További hírek