//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Ki jogosult családi adókedvezményre?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A családi kedvezményre való jogosultság, érvényesíthetőség előírásait három törvény tartalmazza. Ezek: – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 29.§ és 46-49.§; – a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 24/A.§ és 51.§; – a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) 7.-8.§.

2016. október 17.

A családi kedvezmény a magánszemély által fizetendő személyi jövedelemadót, valamint az egészségbiztosítási járulékot és nyugdíjjárulékot csökkentő olyan engedmény, amelyben – az egyéb feltételek fennállása mellett – csak azok részesülhetnek, akik munkával szerzett, vagy egyéb összevonandó adó- és járulékköteles jövedelemmel rendelkeznek. Két elemből áll:

 – az összevont adóalapból (adóelőleg-alapból) levonható adóalap-kedvezményből
 – a tb-járulékokat csökkentő járulékkedvezményből.


Ki számít kedvezményezett eltartottnak és eltartottnak?


A családi kedvezményt csak az ún. kedvezményezett eltartottak után lehet igénybe venni, a mértéke viszont a családban élő eltartottak számától függ.
A kedvezményezett eltartott fogalmába tartozik:

– az, akire tekintettel a kedvezményt igénybe vevő a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (Cst.) szerint családi pótlékra jogosult;

– a magzat a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig, azzal hogy ikerterhesség esetén minden születendő gyermeket kedvezményezett eltartottként kell figyelembe venni);

–    az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult; 

–    a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.
A Cst. szerint a családi pótlék nevelési ellátásként, illetve iskoláztatási támogatásként vehető igénybe.
Nevelési ellátás jár
–    a gyermek után a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig;
–    a tizenhatodik életévét betöltött, a sajátos nevelési igény tényét megállapító szakértői vélemény alapján középsúlyosan vagy súlyosan értelmi fogyatékos, illetve siketvak gyermekre tekintettel a tizennyolcadik életévének betöltéséig;
–    tizennyolcadik életévének betöltéséig azon tizenhatodik életévét betöltött gyermekre tekintettel, aki tankötelezettségét fejlesztő nevelés-oktatás, vagy fejlesztő iskolai oktatás keretében teljesítette.
Saját jogán jogosult nevelési ellátásra a tizennyolcadik életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megszűnésének időpontjától.


Iskoláztatási támogatás jár


–    a gyermek után a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára,
–    a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek (személy) a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló szülője a tankötelezettség teljesítésének formájától függetlenül a tankötelezettség teljesítésének végéig jogosult iskoláztatási támogatásra.


Saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató személy,
–    akinek mindkét szülője elhunyt,
–    akinek a vele egy háztartásban élő hajadon, nőtlen, elvált vagy házastársától különélő szülője elhunyt,
–    aki kikerült az átmeneti vagy tartós nevelésből,
–    akinek a gyámsága nagykorúvá válása miatt szűnt meg,
–    aki a Cst. 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti személlyel (szülő, örökbe fogadó szülő, e személy házastársa, nevelőszülő stb.) nem él egy háztartásban,
–    vagy ha az iskoláztatási támogatást – a gyámhatóságnak a szülői ház elhagyását engedélyező határozatában foglaltak szerint – a nagykorúságát megelőzően is a részére folyósították,
annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a huszadik – a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló esetében huszonharmadik – életévét betölti.
Rokkantsági járadékra az jogosult, aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, vagy 80 százalékos vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.


A kedvezményezett eltartott után érvényesíthető családi kedvezmény összegének meghatározása szempontjából eltartottnak számít elsősorban a kedvezményezett eltartott, továbbá az, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vehető. Az utóbbiak körébe a kedvezményezett eltartottnak nem minősülő olyan személy tartozik, aki közoktatási intézmény tanulója, vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres – legalább három egymást követő hónapban keletkezett – jövedelemmel nem rendelkezik. Jövedelemnek az a személyi jövedelemadóról szóló törvényben adóköteles jövedelemként meghatározott – belföldről vagy külföldről származó – vagyoni érték (bevétel) számít, amelynek havi összege meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.


Ki jogosult családi kedvezményre?


A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultak körébe fő szabályként az a magánszemély tartozik, aki családi pótlékra jogosult a Cst.szerint a saját háztartásában nevelt gyermek után. Ennek megfelelően családi kedvezményt vehet igénybe a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték. Az előzőek szerint jogosultnak minősülővel közös háztartásban élő házastárs akkor is jogosult családi kedvezményre, ha ő családi pótlékra nem jogosult (pl. a nevelőszülő házastársa).

Azonban nem jogosult családi kedvezményre az, aki a családi pótlékot vagyonkezelői joggal felruházott gyámként vagy eseti vagyonkezelő gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel, valamint szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja.


Családi pótlékra, és így családi kedvezményre jogosult lehet a szülővel együtt élő élettárs is. Ennek feltétele, hogy az élettársaknak és az ellátással érintett gyermeknek közös legyen a lakó- vagy tartózkodási helye. További feltétel, hogy az élettársak legalább egy éve szerepeljenek az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában (ENYER), vagy a szülővel fennálló élettársi kapcsolatot az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirat igazolja. Azok az élettársak, akik az előző feltételnek megfelelnek, azonos elbírálás alá esnek a házasságban élőkkel.


Családi kedvezményre jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa. A jogosultságot a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig terjedő időszakban a várandós állapotról kiállított orvosi igazolás alapozza meg, amelyet kizárólag az adóhatóság ellenőrizhet. Fontos hangsúlyozni, hogy magzat esetében az élettárs akkor sem jogosult, ha igazoltan vér szerinti apa, míg a házastárs akkor is jogosult, ha a magzat nem tőle származik.
A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), illetve a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély esetében az említett személy és a vele közös háztartásban élő magánszemélyek közül egy – a döntésük szerinti – minősül jogosultnak.


Ha jogerős bírósági döntés, egyezség alapján az elvált szülők egyenlő időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, és ezért a családi pótlékra 50-50 százalékos arányban jogosultak, a felváltva gondozott gyermek után a családi kedvezményt is 50-50 százalékban érvényesíthetik. Ebben az esetben az új házastárs nem számít jogosultnak.
A jogosult arra a hónapra tekintettel veheti igénybe a családi kedvezményt, amely számára jogosultsági hónapnak minősül, azaz
–    amelyre tekintettel a családi pótlékra való jogosultsága fennáll,
–    amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják,
–    amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik.


A családi kedvezmény összege


Az összevont adóalapból levonható kedvezmény összege – az eltartottak számától függően – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként 

–    egy fő esetén 66 670 forint,

–    két fő esetén
–    2016-ban 83 330 forint,
–    2017-ben 100 000 forint,
–    2018-ban 116 670 forint,
–    2019-ben és az azt követő években 133 330 forint,     – három és minden további fő esetén 220 000 forint.
Ez 15%-os adókulcsot figyelembe véve

    – egy fő esetén 10 ezer,

   – kettő fő esetén

–    2016-ban 25 ezer,

–    2017-ben 30 ezer,

    – 2018-ban 35 ezer,

    – 2019-ben és az azt követő években 40 ezer,

–    három fő esetén 99 ezer és minden további fő esetén további 33-33 ezer
forint többletbevételt jelenthet havonta a család számára, feltéve hogy az érvényesítéshez van elegendő adó- és járulékalapja a jogosultaknak.


Családi járulékkedvezményként a szja-tv. szerinti családi adóalap kedvezménynek azt a részét, amelyre a szja nem nyújt fedezetet, a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból és a 10 százalékos nyugdíjjárulékból lehet érvényesíteni.
A biztosított egyéni vállalkozó által érvényesíthető családi járulékkedvezmény havi összege egyenlő a családi adóalap-kedvezmény havi összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított egyéni vállalkozóra jutó összegéből) annak a résznek a 15 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a havi vállalkozói kivét, illetve a havi átalányban megállapított jövedelem) havi összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék és nyugdíjjárulék összegével. Ha az egyéni vállalkozó családi járulékkedvezményt kíván igénybe venni, akkor – saját döntése alapján a negyedéves adóelőleg-fizetéstől eltérően – a vállalkozói kivét vagy az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét havonta kell megállapítania és bevallania.


A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege egyenlő a családi kedvezmény negyedévre eső összegéből (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összegéből) annak a résznek a 15 százalékával, amely az adóelőleg-alap (a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem) negyedéves összegét meghaladja, de legfeljebb a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási járulék, és nyugdíjjárulék összegével.


A családi járulékkedvezmény nem csökkenti azt a járulékkötelezettséget, amelyet az szja-tv. szerint adómentes vagy bevételnek nem minősülő járulékalap után kell megfizetni (tehát pl. egyéni és társas vállalkozó esetén a kötelezően fizetendő járulékminimumból nem vonható le a kedvezmény).


A családi kedvezmény érvényesítése


A családi kedvezmény ugyanazon kedvezményezett eltartott után egyszeresen jár, de az adott jogosultsági hónap után járó kedvezményt a jogosultak közösen is igénybe vehetik, vagy a jogosult azt a házastársával, élettársával az adóbevallásban (munkáltatói adómegállapításban) megoszthatja. Elegendő adóelőleg-, illetve adóalap hiányában az adóalap-kedvezményként a le nem vonható rész adójának megfelelő összeg járulék-kedvezményként szintén érvényesíthető közösen vagy megosztva.


Fontos, hogy a közös igénybevétel csak akkor jöhet szóba, ha az együttes igénybevétel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményre jogosult személyek között történik. A megosztás pedig azt jelenti, hogy a jogosult az őt megillető kedvezményt (felváltva gondozott gyermek esetében is) jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal együtt megosztva érvényesíti. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy az olyan jogosultsági hónapokra eső családi kedvezményre, amelyre vonatkozóan a jogosult a gyermeket nevelő egyedülállók családi pótlékát igénybe veszi, a megosztás nem alkalmazható.


A nem regisztrált élettársak – azon túl, hogy az eltartottak/kedvezményezett eltartottak száma, illetve a kedvezmény mértéke is különböző lehet – a nem közös gyermek után járó kedvezményt csak az adóbevallásukban/munkáltatói adómegállapításukban oszthatják meg, közös igénybevételre tehát nem jogosultak.
A felváltva gondozott gyermek után járó 50-50 százalékos családi kedvezményre jogosult elvált szülők között a kedvezmény nem érvényesíthető közösen és nem osztható meg.


A jogosultnak nem minősülő házastárssal, élettárssal történő megosztás nem alkalmazható azokra a hónapokra, amelyekre a családi kedvezményt a jogosult másik jogosulttal közösen érvényesítette az adóelőleg-megállapításnál. Ez azt jelenti, hogy közös érvényesítést követően létesített új kapcsolatban a megosztás nem vonatkozhat azoknak a hónapoknak megfelelő családi kedvezményre, amelyekre nézve a korábbi kapcsolatban közös érvényesítés történt.


A családi kedvezményt havonta a rendszeres jövedelem adóelőlegéből, járulékaiból, illetve az év egészére megállapított összegben az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) az összevont adóalap adójából és a járulékalapot képező jövedelem járulékaiból lehet igénybe venni. Az ugyanazon kedvezményezett eltartott után közösen jogosultak havonta már az adóelőlegnél is közösen vehetik igénybe a kedvezményt, illetve ettől függetlenül az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazhatják annak megosztását. Ez a lehetőség arra az esetre is vonatkozik, amikor a családi kedvezményt a jogosult egyáltalán nem tudja érvényesíteni.


Közös jogosultság hiányában a havi közös érvényesítésre nincs lehetőség, csak az adóbevallásban (a munkáltatói elszámolásban) alkalmazható a megosztás.
A kedvezmény érvényesítése a jogosult magánszemély nyilatkozata alapján történik. Több jogosult esetén (akkor is, ha nem osztják meg) az érintett magánszemélyeknek közös nyilatkozatot kell tenniük, amelynek a jogosultság (magzat esetében a várandósság) tényének közlése mellett tartalmaznia kell, hogy a kedvezményt melyikük veszi igénybe. A nyilatkozatban egymás adóazonosító jelét, valamint az eltartottakra vonatkozó adatokat is (2017-től az eltartottak adóazonosító jelét is kötelezően) fel kell tüntetni. Közös igénybevétel/megosztás esetén a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a kedvezmény összegének az összeg vagy a kedvezményezett eltartottak számának felosztására vonatkozó döntést is. Jelölni kell azt is, hogy az eltartottak (ideértve a magzatot is) az adóév mely hónapjaiban minősültek eltartottnak, kedvezményezett eltartottnak, továbbá azt is, hogy hány jogosultsági hónap tekintetében történik közös érvényesítés, vagy a kedvezmény megosztásával érintett házastársak, élettársak hány jogosultsági hónap tekintetében osztják meg a kedvezményt.
Fontos, hogy járulékkedvezmény érvényesítésére vonatkozó előleg-nyilatkozatot csak a családi adóalap-kedvezményre jogosult biztosított magánszemély tehet.


Családi kedvezmény érvényesítésére vonatkozó nyilatkozat az adóelőleget megállapító munkáltató számára adható. Ilyennek minősül a kifizető akkor, ha
–    a magánszemély vele munkaviszonyban (ide értve az adózás szempontjából azonosnak tekintett hasonló, például köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyokat is) áll, vagy
–    a magánszemély részére rendszeresen munkadíjat, tiszteletdíjat, személyes közreműködés ellenértékét, egyéb juttatást fizet.


A nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén haladéktalanul új nyilatkozatot kell adni.
Fontos szabály, hogy ha a magánszemély az adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére a családi kedvezmény vagy más adókedvezmény érvényesítését jogalap nélkül kérte, aminek következtében utóbb 10 ezer forintot meghaladó szja befizetési különbözet mutatkozik, annak 12 százalékát különbözeti-bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyi jövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie. Emellett ha a biztosított a családi járulékkedvezmény havi vagy negyedéves összegét úgy érvényesítette, hogy a családi járulékkedvezményre nem volt jogosult, az igénybe vett családi járulékkedvezményt az adóbevallás benyújtására előírt határidőig vissza kell fizetnie, továbbá ha a befizetési kötelezettség a 10 ezer forintot meghaladja, annak szintén 12 százalékát különbözeti bírságként meg kell fizetnie.

 

dr. Surányi Imréné

További hírek