//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Változások a pedagógus-önértékelésben, a tanfelügyeletben és a minősítésben
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A pedagógus-önértékelések, a tanfelügyeleti ellenőrzések, valamint a minősítések tekintetében újabb változásokat hozott a 2016-os év. Az életpályamodell új színfoltjaként került kidolgozásra a Mesterpedagógus, illetve a Kutatótanár fokozat elérést célzó minősítési eljárás rendszere.

2016. október 10.

Az Oktatási Hivatal biztosítja továbbra is
− a szakmai anyagok kidolgozását,
− az elektronikus felület működtetését,
− az egységes feladatellátást.

Az Oktatási Hivatal területi szervei, a pedagógiai oktatási központok (POK) pedig folyamatosan gondoskodnak az ügyfélkapcsolati feladatok végzéséről. Mindkettőjük célja az átlátható és egyszerűsített, ugyanakkor a szakmai minőséget megőrző eljárásrend kialakítása és működtetése.

Az önértékelési és a tanfelügyeleti rendszer

A módosítások eredményeképpen az önértékelési és a tanfelügyeleti rendszer kevesebb terhet ró akár a pedagógusok, intézményvezetők, akár a mesterpedagógus szakértők számára.
Az intézményi önértékelés továbbra is az éves terv alapján történik. Pedagógusok tekintetében jelentős könnyítés, hogy az előzőleg kétévenkénti értékelést felváltotta egy hosszabb ciklus, az ötévenkénti értékelés.

Kérdőíveket figyelembe véve továbbra is el kell készítenie a pedagógusnak a saját önértékelését, amely jelenleg negyvenegy kérdésre adott választ tartalmaz. Kérdőívezés tekintetében változás azonban, hogy a pedagógus önértékeléséhez a munkatársak köréből már csak az intézményvezető és az értékelendő pedagógus által javasolt, azonos számú, legalább egy-egy kolléga által kitöltött kérdőív elkészítése kötelező. A pedagógus és a vezető önértékelésekor alapszabály, hogy csak abban az esetben kerül sor szülői kérdőív kitöltésére, ha a köznevelési intézmény szülői szervezete ezt igényli, és írásban kezdeményezi az adott intézmény vezetőjénél.

Interjúk készítésre vonatkozó változást jelent, hogy a vezetői interjú során az interjúkérdések akár a dokumentumelemzés, akár a kérdőívek tapasztalatai alapján megváltoztathatók, az interjúkérdések száma csökkenthető.

A tanfelügyeleti ellenőrzés rendszere úgy az intézmény, mint a tanfelügyelői munkát végzők számára is egyszerűbbé vált. Központilag módosították a 2016. évi tanfelügyeleti tervet is. Ez alapján nem látogatják azokat, akik
− 2014. és 2015. évben a tanfelügyeleti pedagógusminősítési szakértő képzésen, illetve a mesterpedagógusi próbaminősítési eljáráson vettek részt,
− 2015-ben sikeres Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítési eljáráson vettek részt,
− 2016. évben Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráson vesznek részt.

A törlés nem érinti azonban azokat
− a 2016. évi vezetői tanfelügyeletben érintett vezetői megbízással rendelkező pedagógusokat, akik 2015-ben vagy az idei évben minősültek/minősülnek,
− „A pedagógusminősítési-rendszer kiegészítés, kipróbálása és korrigálása” elnevezésű pilotprogramban a Pedagógus I. vagy ideiglenes Pedagógus II. fokozatból a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatot megszerezték, illetve azokat
− a pedagógusokat, akik szaktanácsadói képzésen és Mesterpedagógusi próbaminősítési eljárásban is sikeresen részt vettek.

Fontos tudnivaló, hogy azok a pedagógusok, akik 2014., 2015., 2016. évben a Pedagógus I. minősítővizsgán, a Pedagógus II. minősítő eljáráson vagy olyan minősítési eljáráson vettek/vesznek részt, amelynek része volt a Pedagógus II. fokozatot megcélzó minősítési eljárás, azok a minősítés naptári évében és az azt követő minimum három naptári évben pedagógusként mentesülnek a tanfelügyeleti ellenőrzés alól.

Az ellenőrzés során a tanfelügyelők által használt jegyzőkönyv átnevezésre került − most Adatgyűjtő lap −, amelynek használata nem kötelező, az a tanfelügyelő saját jegyzete, és már nem kell feltölteni az informatikai felületre, sőt azokat az eljárás lezárását követően öt napon belül a tanfelügyelőknek meg kell semmisíteniük. [A tanfelügyelők az adatgyűjtő lapon gyűjtik a tapasztalataikat a dokumentumelemzés, tevékenység/projekt (foglalkozás) látogatás és megbeszélés, valamint az interjúk alapján. Előre megadott szempontok szerinti vizsgálják az intézményi elvárások teljesülését.]

Az Adatgyűjtő lappal szemben a Tanfelügyeleti kézikönyv mellékletében található Jegyzőkönyvet továbbra is szükséges kitölteni, aláírni és PDF-formátumban feltölteni az informatikai felületre. Könnyítés azonban, hogy már nem kell mindkét tanfelügyelőnek a jegyzőkönyvet feltölteni, hanem ez csak a vezető tanfelügyelő feladatát képezi, de a másik tanfelügyelő részéről szükséges a jóváhagyás ahhoz, hogy a rendszer befogadja és véglegesnek tekintse. A jegyzőkönyvnek pedagógus ellenőrzése esetén tartalmaznia kell
− az óvodapedagógus nevét,
− oktatási azonosítóját,
− az intézmény nevét, OM-azonosítóját,
− az intézményvezető nevét,
− a vezető szakértő nevét,
− a szakértő nevét és
− a tanfelügyeleti ellenőrzés dátumát.

A jegyzőkönyv magában foglalja még az

− előkészítési szakaszt:
a kapcsolatfelvétel, kapcsolatfelvétel időpontja, módja, személye;
az önértékelés áttekintése, az intézményi önértékelés dokumentumai (az informatikai felületen elérhetőek voltak-e?);
amennyiben nem, milyen módon történt a hiánypótlás;
előzetes dokumentumelemzés, az e-portfólió szükséges elemei, a nevelési program és az intézményi elvárás-rendszer az informatikai felületen elérhetőek voltak-e;
amennyiben nem, milyen módon történt a hiánypótlás?), valamint a

− helyszíni ellenőrzés/látogatásra vonatkozó információkat, megállapításokat:
az óra/foglalkozáslátogatás, melyik osztályban/csoportban, milyen foglalkozást/tevékenységet látogattak;
kik vettek részt a foglalkozás/tevékenység látogatáson és az azt követő megbeszélésen; helyszíni dokumentumelemzés, milyen dokumentumok vizsgálatára került sor;
interjúk, kivel készült a vezetői interjú;
rendkívüli események, volt-e az ellenőrzést befolyásoló rendkívüli esemény;
amennyiben volt, annak leírása és az arra tett intézkedések;
az ellenőrzésben érintett pedagógus, és/vagy vezető megjegyzései (amennyiben a pedagógus és/vagy vezető az eljárással kapcsolatban megjegyzést kíván tenni);

− dátumot és aláírókat (vezető szakértő, szakértő, intézményvezető, pedagógus).

A Forgatókönyv (amit korábban az ellenőrzésben érintett minden résztvevő aláírt és feltöltésre is került), elvesztette a kötelezően elkészített és feltöltött jellegét, ám a vezető tanfelügyelőnek továbbra is megmaradt az érintett intézményvezetővel való napi látogatás ütemezésével kapcsolatos egyeztetési kötelezettsége, hiszen ez az érintettek számára biztonságot, kiszámíthatóságot nyújt.

A tanfelügyeleti ellenőrzés igaz, továbbra is figyelembe veszi az intézményi önértékelés során keletkezett kérdőíves felmérések eredményeit, ám a változások miatt egy pedagógus esetében − a szülői kérdőívektől eltekintve – a gyakorlatban ez az jelenti, hogy számszakilag mindösszesen három kérdőív adata fog rendelkezésre állni.

A tanfelügyeleti ellenőrzés keretén belül továbbra is sor kerül a pedagógussal és a vezetővel történő interjúkészítésére, de a kérdések feltételéről az óvodák esetében a foglalkozások/tevékenységek és az azt követő beszélgetés, valamint a dokumentumelemzés tapasztalatainak függvényében a tanfelügyelők döntenek.

A tanfelügyelők az ellenőrzés befejezése után, az egyeztetést követően – a látogatás lezárásaként – közösen kitöltik az értékelőlapot, amelyben a vizsgált nyolc területen erősségeket és/vagy fejleszthető területeket jelölnek meg az egyes elvárások teljesülésének mértékétől függően. Az értékelés az informatikai felületen történik. A vezető szakértő az óvodapedagógus-minősítésben az indikátorokra alkalmazott skálán elvárásonként rögzíti az adott elvárás teljesülésének mértékét. Az értékelés során minden esetben adatokkal, tényekkel alátámasztott megállapítások kerülnek a jelentésbe, vagyis azon elvárások esetében, amelyekre egy-egy kiemelkedő vagy fejleszthető terület meghatározásakor hivatkoznak a szakértők, meg kell jelölniük a jegyzőkönyvben vagy a kérdőíves felmérés eredményében rögzített, az értékelést alátámasztó adatokat, tapasztalatokat.

Az ellenőrzés akkor tekinthető lezártnak, ha a kitöltött értékelést az ellenőrzést követő tizenöt napon belül mindkét szakértő jóváhagyta.

A Mesterpedagógus fokozat minősítési eljárásáról


Az Oktatási Hivatal honlapján elérhetővé vált a mesterfokozat megszerzését segítő Útmutató.
Ebben a dokumentumban ismerhető meg a fokozatszerzés folyamata 2018-tól, valamint átmeneti rendelkezések, amelyek a 2016. és 2018. közötti időtartamra vonatkoznak. Az átmeneti szabályozás célja, hogy a felkészült, kiemelkedő munkát végző pedagógusok minél rövidebb idő alatt a számukra megfelelő fokozatba kerüljenek, továbbá a Mesterpedagógus minősítési eljárás felmenő rendszerben történő bevezetése.

Ki jelentkezhet mesterfokozatra?


A fokozatra jelentkezés választható, amelynek előzetes feltételei:[1]
− Pedagógus II. fokozatba történt besorolást követően hat év szakmai gyakorlat,
− pedagógus-szakvizsga.

Az átmeneti szabályozás által nyújtott könnyített lehetőségek:

− A már minősített Pedagógus II. fokozatú, elismert, jelentős eredményeket felmutató pedagógusok, akik rendelkeznek legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal, pedagógus-szakvizsgával vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal vagy neveléstudományi mesterszakos bölcsész végzettséggel az átmenetre kidolgozott eljárással léphetnek a Mesterpedagógus fokozatba.

− Összevont minősítési eljárásra jelentkezhetnek a Pedagógus I. vagy ideiglenes Pedagógus II. fokozatba sorolt, elismert, munkájukat mesterszinten végző, a köznevelés hatékonyságának növelésében eredményeket elért pedagógusok, akik rendelkeznek pedagógus-szakvizsgával vagy azzal egyenértékű tudományos fokozattal vagy neveléstudományi mesterszakos bölcsész végzettséggel és legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal.

A Mesterpedagógus fokozat négydimenziós tevékenységmodell alapján került meghatározásra:
− tudatos szakmai fejlődés,
− feltáró-elemző,
− fejlesztő-újító,
− tudásmegosztó-segítő tevékenységei.

A Mesterpedagógus fokozat jogszabályban meghatározott tevékenységei:
− fejlesztő innovátori,
− fejlesztő támogató,
− intézményvezetői,
− tanfelügyeleti és pedagógusminősítési szakértő,
− szaktanácsadó tevékenység.

A Mesterpedagógus minősítési eljárás folyamata:
− felkészülési szakasz, amely két részből áll
a felkészülési szakasz tevékenységeinek tervezése,
a felkészülési szakasz tevékenységeinek megvalósítása,
− Mesterpedagógus fokozat megszerzése,
− Mesterprogram megvalósítása,
− Mesterpedagógus pályázat megújítása,
− újabb mesterprogram megvalósítása.

Az átmeneti rendelkezés alapján a minősített Pedagógus II. fokozatú pedagógusok feladatai: Mesterpedagógus pályázat elkészítése, annak bemutatása és védése.
Az összevont minősítési eljárás azt jelenti, hogy a Pedagógus I. és az ideiglenes Pedagógus II. fokozatból jelentkező jelöltnek e-portfóliót és Mesterpedagógus pályázatot kell feltöltenie, bemutatnia és védenie. A 326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet alapján a pedagógus Mesterpedagógus pályázatot készít. A pályázat egy benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, továbbá ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Mesterprogram).

Mesterpedagógus pályázat dokumentumai:
− szakmai önéletrajz,
− szakmai életút bemutatása és elemzése,
− bemutatóportfólió,
− mesterprogram (az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói feladatokat ellátó, vagy pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógus kivételével),
− együttműködési megállapodás,
− eredetiségnyilatkozat.

A Mesterpedagógus pályázatot három- vagy négyfős minősítőbizottság értékeli, amelynek tagjai az:
− Oktatási Hivatal által delegált két fő mester- és kutatótanár-minősítési szakértő,
− intézményvezető vagy az általa delegált szakmai képviselő és
− a felkészülési szakasz külső szakmai partnerének delegált képviselője (ha ez releváns).

A minősítőbizottság értékelése során azt vizsgálja, hogy a jelölt alkalmas lesz-e a következő öt évben a mesterpedagógus tevékenységre. A Mesterpedagógus pályázat bemutatása és védése végén a minősítőbizottság elnöke a jelölt teljesítményét röviden szóban értékeli a négydimenziós tevékenységmodell kritériumai mentén.

A jelölt pályázatának értékelése a négydimenziós tevékenységmodell alapján (I. értékelőlap) és a részletesebb szempontrendszer első négy területe alapján (II. értékelőlap, 1–4. terület) történik.

Értékelés:

a pedagógus szakmai fejlődése a felkészülési szakasz során,
a mesterprogram,
a pedagógus szakmai tevékenységének hasznosulása,
a pedagógus önértékelése, reflexiója,
(Az első két dimenzió teljesülése esetén − ha a jelölt számítógépes rendszer alapján kiszámított pontszámainak értéke legalább eléri el a 75 százalékot −, a pedagógus bemutathatja és megvédheti Mesterpedagógus pályázatát.)

Amennyiben tehát a jelölt összpontszáma legalább 68 pont, azaz százalékos eredménye (számítógép rendszer) legalább 85 százalék, akkor a jelölt Mesterpedagógus pályázata sikeres, a jelölt Mesterpedagógus fokozatba sorolandó.
A Mesterpedagógus fokozat megszerzéséről a pedagógus tanúsítványt kap, illetve megkapja a minősítőbizottság szöveges értékelését is.
Sikertelen minősítés esetén két év múlva lehet ismét jelentkezni és benyújtani az újra átdolgozott pályázatot.

A Kutatótanár fokozat minősítési eljárásáról

Az Oktatási Hivatal honlapján szintén elérhetővé vált a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljárásról szóló Útmutató, amely tartalmazza a folyamat általános leírását, valamint az átmeneti időszakra (2016−2018) vonatkozó rendelkezéseket.
A Kutatótanár fokozat meghatározása a háromdimenziós tevékenységmodell segítségével történt. Ennek értelmében a Kutatótanár magas szintű fejlődést támogató, oktató, nevelő munkáját három fő dimenzió hatja át:
− a kutatás-innováció,
− a tudásmegosztó tevékenység és
− a tudatos szakmai fejlődés.

[1]326/2013. (VIII. 30.) kormányrendelet 4.§-a alapján.

További hírek