CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Új adókedvezmény a szociális hozzájárulási adóból – kutatás-fejlesztési tevékenység esetén
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulás adót az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.) tartalmazza. Ezzel az adóval szemben eddig is számos adókedvezmény volt érvényesíthető:

2016. szeptember 12.

-    a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
-    a Karrier Híd Program megvalósítását célzó adókedvezmény
-    a megváltozott munkaképességű vállalkozók után érvényesíthető adókedvezmény
-    a huszonöt év alatti és az ötvenöt év feletti foglalkoztatott munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
-    a tartósan álláskereső személyek után érvényesíthető adókedvezmény
-    a gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermeknevelési támogatásban részesülő munkavállaló után érvényesíthető adókedvezmény
-    a szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye
-    kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény
-    a mezőgazdasági munkakörben foglalkoztatott munkavállalók után érvényesíthető adókedvezmény
2016. június 16-ától tovább bővül a kedvezmények köre, az Eat. 462/H. §-a bevezette a kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt.
Ezek szerint az a kifizető, amelynek a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségére tekintettel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: tao-törvény) 7. § (1) bekezdés t) pontja* alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként negatív adóalapja keletkezik, a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyekre tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe.
* Tao. 7. § (1) Az adózás előtti eredményt csökkenti: t) a (17)-(18) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel az adózó saját tevékenységi körében végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége (ide nem értve a belföldi illetőségű adózótól, a külföldi vállalkozó belföldi telephelyétől vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozótól közvetlenül vagy közvetve igénybe vett kutatási és kísérleti fejlesztési szolgáltatás ellenértéke alapján elszámolt közvetlen költséget) a felmerülés adóévében, vagy – az adózó választása szerint, ha a költséget kísérleti fejlesztés aktivált értékeként (szellemi termékként) állományba veszi – legfeljebb az elszámolt értékcsökkenés összegéig az értékcsökkenés elszámolásának adóévében; az adózó nem csökkentheti az adózás előtti eredményt az említett költségből (ráfordításból) a fejlesztés céljára vagy a tevékenység költségei (ráfordításai) ellentételezésére a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól igényelt, vagy az adóévben – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott támogatás, juttatás összegével, illetve – ha él a választási lehetőséggel – a támogatás, juttatás alapján az adóévi adózás előtti eredménye javára elszámolt bevétellel.

Az adókedvezmény egyenlő a tao-törvény 7. § (1) bekezdés t) pontja alapján érvényesített adóalap-csökkentés eredményeként keletkező negatív adóalap 50 százalékának 19 százalékos adókulccsal számított összegével, de havonta legfeljebb a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségei között megjelenő, munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek vonatkozásában, az Eat. alapján érvényesített kedvezmények után fennmaradó, az e szabály szerinti adókedvezmény nélkül számított adókötelezettség összegével.


Az adókedvezmény az érvényesítésének első hónapjától számított 12 hónapig vehető igénybe. Az adókedvezmény az alábbi feltételek együttes fennállása esetén érvényesíthető:
a)    a kifizető tao-törvény szerinti összes bevételének 40 százaléka a negatív adózás előtti eredmény keletkezésének adóévében (a továbbiakban e szabály alkalmazásában: kedvezményezett adóév) kutatás-fejlesztési tevékenységből származik;
b)    a kifizető külső gyakorlóhelyként – kis- és középvállalkozás legalább egy fő, nagyvállalkozás legalább öt fő – a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló személyt legalább egybefüggő három hónap időtartamra fogad a kedvezményezett adóévben;
c)    a kifizető által foglalkoztatott, az Innovációs tv. szerinti kutató-fejlesztők átlagos statisztikai állományi létszáma a kedvezményezett adóévben az ezen adóévet közvetlenül megelőző adóévhez képest legfeljebb 10 százalékos mértékben csökken.
Amennyiben az előző feltételek a kifizető tekintetében nem állnak fenn és a kedvezményezett adóévben átalakulásra (egyesülésre, szétválásra) került sor, akkor e feltételek teljesítése szempontjából a jogelőd teljesítményét is figyelembe lehet venni.
Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adó- és vámhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik naptári év végéig legalább egyszer ellenőrzi.
E szabály alkalmazásában kutatás-fejlesztési tevékenység az Innovációs törvény szerinti kutatás-fejlesztési tevékenység.
Az ilyen adókedvezmény érvényesítése nem zárja ki az Eat-ban szabályozott más kedvezmények igénybevételét.
Bizonyos feltételekkel tehát lehetővé vált, hogy a kifizető saját tevékenységi körében végzett K+F tevékenység közvetlen költségének levonására tekintettel keletkező negatív társasági adóalap 50 százaléka alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt vegyen igénybe. A kedvezményt a társasági adóbevallás benyújtását követő hónaptól lehet igénybe venni 12 hónapon keresztül. A kedvezmény érvényesítése nem zárja ki a szociális hozzájárulási adóból más jogcímen érvényesíthető kedvezmények igénybevételét.
A kutatás-fejlesztési tevékenység után érvényesíthető adókedvezményt 2016. július 1-jétől lehet érvényesíteni (Eat. 467/F. §.)

Főállásúnak nem minősülő kisadózó tételes adófizetési kötelezettsége keresőképtelenséget okozó betegsége idején

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (kata) hatálya alá tartozó betéti társaság tagja öregségi nyugdíjban részesül, így a kata szerint főállásúnak nem minősülő kisadózónak számít, a fizetendő közteher számára havi 25.000 forint. 2016. június elején azonban elkapott egy súlyos betegséget, jelenleg is kórházi ápolásra szorul, felgyógyulása még hosszú hónapokat is igénybe vehet. Kérdésként merült fel, hogy esetében meg kell-e fizetni a havi 25 000 forintos összegű tételes adót, hiszen munkavégzésre teljesen alkalmatlan.
A kata-tv. 8. § (9) bekezdése szerint nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó
a)    táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
b)    katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
c)    fogvatartott,
d)    egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,
kivéve, ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.
A szabályozásból kiderül, hogy mentességre akkor van lehetőség, ha a kisadózó ténylegesen táppénzben részesül. Csakhogy a kata-tv. 10. § (2) bekezdése szerint a nem főállású kisadózó – e jogviszonya alapján – biztosítottnak nem minősül, társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot nem szerez. Így bizony táppénz sem állapítható meg részére! Ugyanakkor egy igen méltánytalan helyzet áll elő ilyen esetben, hiszen a kata alany a kórházi ágyat nyomja (esetleg később otthon lábadozik), bármilyen keresőtevékenység folytatására fizikailag képtelen. Ennek ellenére mégis meg kell fizetni havonta a tételes adót! A problémát a jogalkotó is észlelte, de álláspontunk szerint lassan és igen csak megkésve. 2017. január 1-jétől a kata-tv. 8. §-ának (9) bekezdése kiegészül egy új e) ponttal, miszerint nem kell megfizetni a kisadózó után a tételes adót azon hónapokra vonatkozóan sem, amelyek egészében a Tbj. szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő kisadózó keresőképtelen. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (ez a Tbj.) szerint az a betéti társasági tag, aki öregségi nyugdíjas, kiegészítő tevékenységet folytató. A jogszabály erről ugyan nem szól, de a keresőképtelenség tényét orvosi igazolással (kórházi igazolás, háziorvosi igazolás) bizonyítani is szükséges.


További hírek