CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Kisokos az adómentes lakáscélú támogatásról
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználási lehetősége 2014-től kiegészült a lakáscélra felvett hitel törlesztésével, visszafizetésével, így megnyílt annak a lehetősége, hogy a munkáltatók szélesebb körben alkalmazzák ezt az adómentes juttatási formát. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az új lehetőséggel nem nagyon élnek a munkáltatók, melynek oka – nagy valószínűséggel – a juttatás adómentes elszámolásának feltételeként előírt számtalan adminisztrációs szabály. Cikkünkben a lakáscélú munkáltatói támogatás szabályait rendszerezzük azzal a céllal, hogy átláthatóbbá tegyük az előírásokat, megkönnyítve ezzel az adómentes juttatás lehetőségének kihasználását, különös tekintettel arra, hogy a 2016 júniusában elfogadott törvénymódosítások egyszerűsítették is és szigorították is a támogatás szabályait.

2016. szeptember 12.

KI JOGOSULT AZ ADÓMENTES LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSRA?

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást a munkáltató nyújthatja a munkavállaló részére. Nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben foglalkoztatott, határozatlan vagy határozott idejű a munkavállaló munkaviszonya.

MILYEN CÉLOKRA NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁS?

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra adható, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.
Az Szja-tv. rendelkezése alapján lakáscélú felhasználás:
•    a lakásvásárlás;
(Lakásvásárlásnak minősül a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is).
•    a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
•    a lakásbővítés;
(Lakásbővítésnek minősül a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése.)
•    a korszerűsítés;
(Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.  Figyelem! 2016. augusztus 1-jétől már nem feltétel, hogy a korszerűsítési munkákhoz kizárólag az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.)
•    az akadálymentesítés;
(Akadálymentesítésnek minősül a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson. )
•    a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése;
•    a lakáscélú hitel törlesztése, visszafizetése.
(Lakáscélú hitel törlesztésének, visszafizetésének minősül a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől  vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetése. Hitelhez kapcsolódó más kötelezettség lehet különösen a kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja.)

MIT JELENT A MÉLTÁNYOLHATÓ LAKÁSIGÉNY MINT TÁMOGATÁSI FELTÉTEL?

A méltányolható lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző vagy együttlakó családtagok számától, valamint a lakószobák számától függ.

Figyelem!
A lakáscélú munkáltatói támogatás szabályainak alkalmazásakor a méltányolható lakásigény meghatározását 2016. augusztus 1. napjától nem a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet, hanem az Szja-tv. 1. számú melléklete tartalmazza.

Az új szabályozás szerint a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költöző, együtt lakó családtagnak minősülnek – jövedelemtől és életkortól függetlenül – a támogatást igénylő munkavállaló Ptk. szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.

A méltányolható lakásigény mértéke:
•    egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
•    három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

A méltányolható lakásigény megállapításakor lakószobának minősül az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglevő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.

Fontos!
A 2016. augusztus 1-jétől hatályos rendelkezések szerint részben kedvezőbb, részben kedvezőtlenebb szabályok érvényesek a méltányolható lakásigény meghatározására. Kedvezőbb például azért, mert a méltányolható lakásigény három személy esetén korábban legfeljebb három és fél lakószoba volt, az új szabályozás szerint viszont legfeljebb négy lakószoba lehet. Viszont kedvezőtlenebb azért, mert például korábban a 6 négyzetmétert meghaladó, de 12 négyzetmétert meg nem haladó alapterületű szoba fél lakószobának minősült, az új szabályozás szerint a 8 négyzetmétert meghaladó szoba már egy lakószobának minősül. És kedvezőtlenebb az új szabályozás azért is, mert a kormányrendelet szerint a méltányolható lakásigény meghatározásánál együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba lehetett venni.

MEKKORA ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁS ADHATÓ ADÓMENTESEN?

A lakáscélú munkáltatói támogatás a vételár, a teljes építési költség, illetve a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, legfeljebb 5 millió forintig adható adómentesen. Az 5 millió forintos összeghatárba  bele kell számítani a folyósítás évét megelőző négy évben a támogatást nyújtó munkáltató, valamint a korábbi munkáltató(k) által nyújtott adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás összegét is.
A korábbi munkáltató(k)tól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz – a magánszemély nyilatkozata igazolja.

MILYEN IGAZOLÁSOK SZÜKSÉGESEK A TÁMOGATÁS ADÓMENTES ELSZÁMOLÁSÁHOZ?

A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentes elszámolásához – a tartalmi feltételek teljesítésén túl – szükséges az is, hogy a munkáltató rendelkezzen az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól szóló rendeletben  (a továbbiakban: rendelet) meghatározott igazolásokkal.


A szükséges igazolások:
1.    a támogatás folyósításáról szóló, a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban kincstár) által kiállított igazolás;
2.    a magánszemély saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok, melyek szükségesek
o    a méltányolható lakásigénynek való megfelelés igazolásához;
o    a támogatás összegszerűségének való megfelelés igazolásához;
o    a támogatás lakáscélú felhasználásának igazolásához;
3.    a korábbi munkáltató(k)tól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegéről szóló igazolás, melyet vagy a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy a munkavállaló nyilatkozata igazolhat.
A magánszemély saját lakásával összefüggő körülmények fennállását főszabály szerint a munkáltató vizsgálja. Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához a szükséges okiratokat, bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti. A munkáltató a hitelintézettel/kincstárral külön megállapodást köthet, mely szerint a saját lakással összefüggő körülmények vizsgálatát a hitelintézet/kincstár végzi. Ilyen esetben a magánszemély saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratok, bizonylatok helyett elegendő a hitelintézetnek/kincstárnak a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolása.
A munkáltatónak a saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.
A munkavállaló – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló okiratokat, bizonylatokat:
•    lakásvásárlás vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig (munkáltatói döntés alapján május 31-éig),
•    lakás építése, építtetése, bővítése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig (munkáltatói döntés alapján május 31-éig)
köteles átadni a munkáltatónak, illetve a munkáltató és a hitelintézet/kincstár közötti megállapodás esetén a hitelintézetnek/kincstárnak.
A támogatás adómentességének elbírálásához szükséges okiratoknak, bizonylatoknak
•    lakásvásárlás vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig,
•    lakás építése, építtetése, bővítése, korszerűsítése és akadálymentesítése esetén a folyósítás évét követő második év május 31-éig
kell a munkáltató rendelkezésére állnia.

 

dr. Teszéri-Rácz Ildikó

További hírek