CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Hatékonyabb és gyorsabb ítélkezést ígér az új polgári perrendtartás
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A javaslat – a Polgári Törvénykönyvhöz hasonlóan – az egyes jogintézmények és szakaszok keresését megkönnyítő címeket tartalmaz. Szerkezete jól áttekinthető, nyelvezete közérthetőbb. Értelmező rendelkezéseiben – a jelenlegi törvénytől eltérően – meghatározza az ellenkérelem-változtatás, a személyi állapot, valamint a vagyonjogi per fogalmát.

2016. szeptember 09.

Figyelemmel arra, hogy a kormány önálló közigazgatási bíróságok létrehozására és ezek eljárási szabályait tartalmazó közigazgatási perrendtartás elfogadására vonatkozó törvényjavaslattal él, a javaslat a közigazgatási perek szabályait nem tartalmazza. Ugyanakkor a közigazgatási és „polgári” ügyekben eljáró bíróságok viszonyát több szabályban rendezi. A bírósági útra tartozó ügyekben – eltérő szabályok hiányában – főszabályként írja elő a polgári perrendtartás alkalmazását, ami nem zárja ki, hogy a törvényalkotó egyes speciális esetekre (például választott bíráskodás, közigazgatási jogviták) külön eljárási szabályokat alkosson. Ha közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a saját hatáskörét állapítja meg, döntése a „polgári” bíróságot köti. Ha közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az ügy folyamatban van és a közigazgatási ügyben eljáró bíróság a saját hatáskörének hiányát nem állapítja meg, a polgári peres eljárást meg kell szüntetni. A közhatalom gyakorlásával okozott kárigény elbírálása a polgári ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik, ugyanakkor a polgári ügyben eljáró bíróságot nem csupán köti a közigazgatási ügyben eljáró bíróság döntése, hanem a közigazgatási ügyben eljáró bíróság közigazgatási tevékenység jogszerűségének kérdésében hozott döntése előfeltétele a kárigény érvényesíthetőségének.

Koncepcionális változás, hogy a javaslat az elsőfokú eljárás szabályait főszabályként a törvényszékekre állapítja meg és ehhez képest a speciális szabályokat a járásbíróságokra vonatkozó előírások tartalmazzák. Változatlanul a járásbíróság hatáskörébe tartoznak azok a vagyonjogi perek, amelyek pertárgyértéke nem határozható meg, vagy a harmincmillió forintot nem haladja meg. Ugyanakkor több, jelenleg törvényszéki hatáskörbe tartozó per járásbírósági hatáskörbe kerül. A kizárólag a sérelemdíj és a személyiségi jogok megsértéséből eredő kártérítési igény jelenleg törvényszéki hatáskörbe tartozik, a javaslat ezeket a pereket értékhatártól függően telepíti a járásbíróság, illetve törvényszék hatáskörébe. A jelenleg értékhatártól függetlenül törvényszéki hatáskörbe telepített nemzetközi árufuvarozással és szállítmányozással kapcsolatos perek a javaslat szerint a belföldi fuvarozással kapcsolatos perekkel azonos elbírálásban részesülnek, ezért értékhatártól függően kerülhetnek a járásbíróság, illetve törvényszék hatáskörébe. A tisztességtelen kikötésekkel kapcsolatos kifogás járásbírósági, vagy törvényszéki elbírálása az érvénytelenségi perekkel azonos elbírálás szerint ugyancsak értékhatártól függ.

A vállalkozás és fogyasztó közötti szerződésből eredő perek illetékességi szabályait a javaslat a fogyasztó javára változtatja meg. Amennyiben vállalkozás kíván fogyasztóval szembeni igényt érvényesíteni, az alperes lakóhelye szerinti bíróság a kizárólagosan illetékes. A fogyasztónak a vállalkozással szemben fennálló, szerződéses jogviszonyból származó igénye érvényesítése iránti per tekintetében a Pp. vagylagos illetékességi okot vezet be, azaz a fogyasztó a saját, vagy az alperes vállalkozás lakóhelye (székhelye) szerint illetékes bíróságot választhatja.

Jogi képviselet a járásbíróság előtti eljárásban nem minden esetben kötelező. Ennek ellensúlyozásaként a javaslat a jogi képviselő nélkül eljáró fél részére az alapiratok – keresetlevél, viszontkereset-levél, beszámítást tartalmazó irat és írásbeli ellenkérelem – benyújtásához formanyomtatvány alkalmazását teszi kötelezővé. Az alapiratok tartalma, valamint egyéb kérelmek az illetékes bíróságon szóban is előadhatóak.

A javaslat legfőbb újítása az osztott perszerkezet bevezetése, amely a per elhúzására alkalmas beadványok – keresetváltoztatás, előkészítő iratok, bizonyítási indítványok – előterjesztésének gátat szab. Az eljárás két – perfelvételi valamint tárgyalási – szakban zajlik. A perfelvételi szakban kerül sor a jogvita tartalmának meghatározására: kötelező a kérelem írásbeli előterjesztése, amely szigorú határidők megtartása mellett keresetlevél, ellenkérelem, válaszirat, viszontválasz beadására korlátozódik. Az írásbeli kérelem elmulasztása bírósági meghagyás kibocsátásával jár. Az írásbeli előkészítést követően kerül sor a perfelvételi tárgyalásra, amelyen rögzülnek a felek tényállításai, bizonyítási indítványai. A perfelvételi tárgyaláson a felek jelenléte – szankciók terhe mellett – kötelező. A perfelvételi szak lezárását követően főszabály szerint előterjesztés nem tehető, a késedelmesen előterjesztés hivatalból nem vehető figyelembe. Beavatkozásra, perbehívásra ugyancsak a perfelvételi szakban kerülhet sor, ezt követően csak abban az esetben, ha a beavatkozó vagy a perbehívott igazolja, hogy a perről önhibáján kívül értesült késve. A perfelvételi szak lezárását követően kerül sor az érdemi tárgyalásra, amelynek időpontját a bíróság kitűzi, vagy az adott ügy elbírálhatóságától függően nyomban megtart.

A pertársaság mellett két új jogintézmény segíti a kollektív igényérvényesítést. A közérdekű pert azok a személyek vagy szervezetek kezdeményezhetik, akiket az adott jogviszonyra vonatkozó anyagi jogszabály (például egy általános szerződési feltételeket megtámadó személyek köre) jogosít fel a perindításra, vagy a perindítás joga az adott szervezet közhatalmi jogosítványából következik (például ügyészség, közigazgatási szerv). Legalább tíz felperes egy vagy több olyan jogát, amely tartalmában azonos valamennyi felperes vonatkozásában (reprezentatív jog), társult per formájában érvényesítheti, ha a reprezentatív jogot megalapozó tények érdemben valamennyi felperes vonatkozásában azonosak és a társult pert a bíróság engedélyezi. Társult per csak fogyasztói szerződésből eredő követelés érvényesítése céljából vagy munkaügyi perben indítható. A társult per megindítása előtt a jogosultaknak írásban társult perlési szerződést kell kötniük, mely szerződés tartalmi követelményeit a javaslat részletesen tartalmazza.

A bizonyítás szabályai közül a legszembetűnőbb módon a szakértői bizonyítás szabályai újulnak meg: a szakértő – jelenlegi törvényben szabályozott – kirendelése mellett a bizonyító fél megbízása alapján, magánszakértőként is igénybe vehető. A bizonyítás más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményével is megtörténhet. Ugyanakkor a szakértőkkel szembeni követelmény, hogy az igazságügyi szakértőkről szóló törvényben előírtaknak megfeleljenek, tehát nem lehet sem kirendelt, sem magánszakértő bárki, aki az adott kérdés eldöntéséhez szükséges szakértelemmel rendelkezik. A szakértő igénybevételének további korlátja, hogy – a perelhúzás megakadályozása okán – a háromféle út egyszerre nem vehető igénybe.

A javaslat újításként vezeti be az állítási szükséghelyzetet, amelynek lényege, hogy a fél önhibáján kívül nem rendelkezik az érvényesítendő jogát alátámasztó valamennyi tény ismeretével, miközben az ellenfele ezen információk birtokában van, csak ezt nem áll érdekében feltárni. Ha az ellenfél nem valószínűsíti az állítás ellenkezőjét és a tényállítás tekintetében a bíróságnak kételye nem merül fel, a szükséghelyzettel érintett állítást a bíróság valósnak fogadhatja el. Ehhez hasonló a bizonyítási szükséghelyzet, amelyben a fél valószínűsíti, hogy a bizonyítási indítványához nélkülözhetetlen adatokkal kizárólag az ellenérdekű fél rendelkezik, és igazolja, hogy az ezek megszerzéséhez szükséges intézkedéseket megtette, a tényállítás bizonyítása számára nem lehetséges, de az ellenérdekű féltől elvárható az állított tények fenn nem állásának a bizonyítása, vagy a bizonyítás sikerességét az ellenérdekű fél neki felróhatóan hiúsította meg, és mindezek ellenkezőjét az ellenérdekű fél nem valószínűsíti.

A javaslat szabályozza a más eljárásban felvett bizonyítási eszköz felhasználását, továbbá főszabályként kimondja a jogsértő bizonyíték felhasználhatóságának tilalmát.

A javaslat hatékonyabbá kívánja tenni a perorvoslatokat annak figyelembe vételével, hogy a jogorvoslathoz való jog és a perelhúzás tilalma egyszerre érvényesülhessen. Lehetővé válik, hogy a fellebbező fél – az ítélet megváltoztatása nélkül – kizárólag hatályon kívül helyezést kérhessen. A másodfokú bíróság a fellebbezést főszabály szerint tárgyaláson kívül bírálja el és csak a felek kérelmére tart tárgyalást.

A javaslat szerint az új polgári perrendtartásról szóló törvény 2018. január 1-én lép hatályba, tehát több mint egy éve van a jogásztársadalomnak arra, hogy az új szabályok alkalmazására felkészülhessen. Az új Pp-nek nincs rögtöni hatálya, vagyis a hatályba lépését megelőzően indult perekben nem alkalmazható. A 2018. január 1-én indult perekben a jelenleg hatályos Pp-t kell alkalmazni, vagyis – a Ptk. alkalmazásához hasonlóan – a régi és az új perrendtartás még több éven keresztül él egymás mellett. Egyetlen példa: Egy 10 millió forint perértékű nemzetközi szállítmányozási per, amennyiben azt 2018. január 1. előtt megindítják, a jelenleg hatályos Pp. szerint értékhatártól függetlenül törvényszéki hatáskörbe tartozik. Ugyanez a per 2018. január 1-től kezdődően a szigorúbb eljárási szabályokat tartalmazó új Pp. hatálya alá tartozik, melyből eredően a perben első fokon a járásbíróság ítélkezhet.

dr. Závotka Zsolt

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

26

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR