CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Felfüggesztett, törölt adószám – baj a cégnek, baj az üzleti partnereknek
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az adóhatóság egyre gyakrabban él az adószámok felfüggesztésének vagy törlésének eszközével. Meglepő módon az érintett cégek sokszor nem is reagálnak a NAV felszólító levelére, holott az adószám-felfüggesztések háromnegyede a vállalkozások kényszerfelszámolásával folytatódik.

2016. szeptember 06.

Felfüggesztés, törlés? Miért, mikor, melyik?

Az Art. 24/A-24/B.§-ai rögzíti azokat a szabályokat és esetköröket, melyek alapján az adóhatóság felfüggesztheti, illetve törölheti egy vállalkozás adószámát. Számíthat a cég e szankcióra, ha nem elérhető a hatóság számára, a levelek a címről többször is visszajönnek, a vállalkozás nem lelhető fel a székhelyén, képviselőjét az adóhatósághoz nem jelentették be, vagy nem érhető utol a megadott elérhetőségeken.
Ugyancsak az adószámával játszik az a vállalkozás is, amely egy évnél hosszabb ideje nem adja be bevallásait, a bevallott adóit több mint egy éve nem fizeti be.


Az adószámot akkor is felfüggesztik, amikor a 60 napos üzletlezárást, a tevékenység 60 napos szüneteltetését másodízben rendelik el, mondjuk nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt. Az elektronikus beszámoló közzététele elmulasztásának is az adószám felfüggesztése lehet az egyik következménye. (Amennyiben a vállalkozás a felfüggesztés 60 napja alatt sem teljesíti beszámoló-közzétételi kötelezettségét, a NAV kezdeményezi a cég megszűntnek nyilvánítását a cégbíróságnál.)

Az adóhatóság az adószám felfüggesztéséről határozattal dönt, a határozat elleni fellebbezést a közléstől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

Az adószám felfüggesztésének időszakában a vállalkozás nem gyakorolhatja adólevonási jogát sem, de fizetnie szabad: a szankció időtartama alatt benyújtott bevallásokban a teljes fizetendő adót be kell vallania és természetesen be is kell fizetnie, csak éppen levonható áfával nem számolhat.
 
Szerencsés esetben happy enddel zárul az ügy, a cég pótolja mulasztásait, helyre állítja törvényes működését és az adószám felfüggesztésének megszűntetéséről határoz az adóhatóság.
Ekkor a soron következő bevallásában már szerepeltethet levonható adót a megtért bűnös, illetve előző időszakról áthozott csökkentő tételekkel is számolhat. (Persze akkor, ha törlik a vállalkozás adószámát, a levonási jogát is elveszíti.)

Gyakori, hogy az adószám felfüggesztését felváltja annak törlése és ebből következően kényszertörlési eljárás lesz az ügy vége. Ilyenkor ha a cég rendelkezik elegendő vagyonnal, a végelszámoló a hitelezőket az eljárás folyamán kifizeti, majd a céget törlik a nyilvántartásból. Viszont – és ez elég gyakori eset – ha a társaság vagyona nem nyújt kellő fedezetet a hitelezők követeléseire, a végelszámolónak felszámolást kell kezdeményeznie. Ekkor azonban már elenyészően kicsi az esélye annak, hogy a hitelezők akár egy fillért is kapjanak.

A „problémás” adószám a hoppon maradt szállítók, az előleget immár az ügylet teljesítésének esélye nélkül fizetett vevők veszteségén túl további kellemetlenségeket is okozhat az eljárás alá vont cég üzleti partnereinek.

Bár a felfüggesztett adószámú vállalkozástól számlát befogadó cég – a felfüggesztett adószámú adózó által kibocsátott számlák alapján – élhet adólevonási jogával (természetesen a vonatkozó szabályok figyelembevételével), de ajánlott nagyon odafigyelniük az érintett szállítóra.
Ugyanis nagyon gyorsan a kényszereljárással megszűntetett cégek sorába kerülhet a jelenleg még csak adószáma felfüggesztésével büntetett vállalkozás is. Ekkor pedig az általa kibocsátott számla alapján a befogadó adólevonási jogával már nem élhet!
 

A NAV a felfüggesztett adószámú adózókról (az Art. 54. § (5) bekezdés b) pontja alapján) nyilvános adatbázist vezet, amely a honlapján elérhető (Főlap / Adatbázisok / Felfüggesztett, szankciós jelleggel törölt adószámok).

A fentiek miatt jól teszik a vállalkozók, ha időnként ellenőrzik, minden rendben van-e üzleti partnerük adószámával (a sajátot is okos rendszeresen figyelni, hiszen előfordulhat, hogy a cég nem kapja meg az adóhatóság levelét – például azért, mert pontosan az a gond, hogy székhelyén nem elérhető – és nem szerez tudomást arról, hogy felfüggesztették az adószámát).

Lényeges, hogy az adóhatóság említett adatbázisa mellett a cégjegyzékben valamennyi cég esetében jelzik az adószám (közösségi adószám) felfüggesztését, annak megszüntetését, az adószám törlését, illetve e határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, továbbá a határozat jogerőre emelkedésének napját.

Amennyiben az adószám felfüggesztésének kezdete utáni 30 napon belül a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló adózó elleni szankciót a NAV nem szüntette meg, az adóhatóság az adószámot határozattal törli. (Fontos tudni, hogy e határozat a közösségi adószámra is vonatkozik.) Az adószám törlésével az adózó azonban csak adójogilag szűnik meg, mivel cégjogi értelemben a vállalkozás törléséről az adóhatóság nem dönthet. (Igaz ez ilyenkor már csak – rövid – idő kérdése…)
Nézzük, mit is jelentenek az eddig részletezettek a gyakorlatban!

Felfüggesztették a cég adószámát, mi a teendő?

A Szürke Szamár a Ködben Kft. adószámát az adóhatóság felfüggesztette, mert a székhelyként megadott címen a társaságot, illetve annak képviselőjét ellenőrzéskor nem találták. A kft. működik, az adószám felfüggesztésének időtartama alatt is folytatta tevékenységét, kérelmezve a felfüggesztés törlését.
 
Kérdés, mi a teendő a társaság által kiállított, illetve befogadott számlákkal? Üzleti partnereiket értesíteniük kell-e a kft. adószámának felfüggesztéséről? A kiállított számlákat érvényteleníteni kell-e? Amennyiben az adóhatóság visszaállítja az adószámot, utólag a társaság korábban teljesített szolgáltatásai kiszámlázhatóak későbbi időponttal, de vajon a felfüggesztés időszakára vonatkozó időszaki elszámolások alapján?

A pórul járt társaság az adószáma felfüggesztésének időtartama alatt is működik, folytatja a tevékenységét. Fontos, hogy önmagában az adószám felfüggesztése nem változtatja (nem változtathatja) meg a cég szerződéses kapcsolatait, a teljesítések elszámolásának időpontjait. Ez egyben azt is jelenti, hogy a bejövő számlákat, illetve a kimenő számlákat a kapcsolódó szerződés szerinti időpontokkal könyvelni kell. Az adószám felfüggesztése alatti szerződés szerinti teljesítések, elszámolások utólagos módosítására, helyesbítésére sincs szükség, hiszen a kft. – az adószám-felfüggesztés indokán túlmenően – nem járt el jogszabályellenesen.

Az adószám felfüggesztésével kapcsolatban az Art. 24/A. §-a, illetve az Áfatörvény. 137. §-aiban célszerű elmélyednie a társaság vezetőinek. Az állami adóhatóság az adószám felfüggesztését elrendelő határozatát hirdetményi úton közli az adózóval. E hirdetményt 15 napra ki kell függeszteni a határozatot hozó adóhatóság hirdetőtáblájára, és ezzel egyidejűleg 15 napra az állami adóhatóság internetes honlapján is közzé kell tenni.

Az adózónak ebből következően nem kötelező a partnereit külön értesítenie. (Nem kötelező, de célszerű, a gyakorlatban a vállalkozások nem azzal kezdik a munkanapot, hogy ellenőrzik a szóban forgó listát a NAV honlapján, még akkor sem, ha ez egyébként okos dolog lenne, illetve az Áfatörvény. 168/A.§-ának előírásaiból elvárásként következne is.)
 
Az adószám felfüggesztésének időtartama alatt kibocsátott, illetve befogadott számlák visszavonása illetve visszaadása, azok újbóli kibocsátása, illetve befogadása nem lehetséges, ellentétes a vonatkozó jogszabályi előírásokkal.

Az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetésitámogatás-igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti.

Amint látjuk, a jogalkotó ezzel az előírással a „bűnös” céget – azt, amelynek adószámát felfüggesztették – kívánta megbüntetni. Ezt erősíti meg az áfatörvény is azzal, hogy rendelkezései szerint, ha az állami adóhatóság az adóalany adószámát felfüggeszti, az adóalany adólevonási jogát az adószám felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeitől függetlenül – nem gyakorolhatja.
Amennyiben az adóhatóság a vállalkozás adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adószámát, akkor az az adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül – ismételten gyakorolhatja.

Nézzük meg a fentieket egy konkrét példán is! Tegyük fel, hogy a Szürke Szamár a Ködben Kft. havi bevalló, az adószáma felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napja 2016. május 10., a felfüggesztés jogerős megszüntetésének napja pedig 2016. június 21.

Amennyiben a kft. az áprilisi áfabevallását május 10-ig még nem nyújtotta be, az adólevonási jogát már az áprilisi bevallásában sem érvényesítheti.
 
A felfüggesztett adószámú vállalkozó ugyanis az áfatörvény fogalmai szerint nem minősül adóalanynak, ebből következően adólevonási joggal sem rendelkezhet. Nagyon fontos, hogy az adószám felfüggesztésének időszakában a vállalkozás nemcsak az ebben az időszakban keletkezett levonási jogát nem gyakorolhatja, hanem az elévülési időn belül keletkezett, azonban korábban még nem érvényesített, korábbi bevallásban nem szerepeltetett levonási jogával sem élhet: nem állíthat be bevallásába mondjuk egy januári vagy februári teljesítési időpontú számla alapján eddig nem érvényesített, levonható adót.
Tekintettel arra, hogy (az Áfatörvény 131. § (1) bekezdése) levonási jog gyakorlását jelenti az is, ha a cég a korábbi adó-megállapítási időszakban keletkezett és onnan követelésként áthozott tétellel csökkenti a fizetendő adóját, a társaság adószáma felfüggesztésének időtartama alatt a korábbi időszakról áthozott csökkentő tételt sem szerepeltethet a bevallásában.

Szerencsés esetben az állami adóhatóság a cég adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy nem törli az adószámát. Ekkor adólevonási jogát az adószám felfüggesztését megszüntető határozat jogerőre emelkedésének napjától kezdődően – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – ismét gyakorolhatja a vállalkozás.

A fenti példánál maradva, ha a május 10-én jogerős határozattal elrendelt felfüggesztést június 21-én jogerősen megszüntetik, az adózó június 21-ét követően már a június hónapra vonatkozó adóbevallásában is élhet adólevonási jogával mind a felfüggesztést megelőzően, mind az az alatt keletkezett, mind a korábbi időszakról áthozott levonható csökkentő tétel esetében, azzal, hogy a felfüggesztéssel a fentiek szerint érintett adó-megállapítási időszak később nem önellenőrizhető.
 

Figyelni kell a levonható adó kapcsán is az elévülési időre. Abban az esetben, ha a társaság – valamilyen okból – több éven át nem vett figyelembe egy levonható tételt, és az az adószám felfüggesztésének időszakában évül el, az a levonható adó örökre elvész.

Abban az esetben, ha az állami adóhatóság az adóalany adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli az adóalany adószámát, az adóalany adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával elenyészik.

Azaz ha június 21-én nem az adószám felfüggesztését megszüntető határozat, hanem az adószám törléséről hozott határozat emelkedik jogerőre, akkor minden adólevonási jog a korábbi időszakról áthozott csökkentő tétellel egyetemben elvész, és többé nem érvényesíthető akkor sem, ha a társaság részére később új adószámot állapít meg a hatóság.


A helyzet komolyodik: törölték az adószámot

A Peches és Társai Kft. adószámát törölte az adóhatóság. Viszont a cégjegyzékben még szerepelnek. A társaság bérbe adja egyik ingatlanát egy másik vállalkozásnak, de amikor a bérleti díjat kiszámlázta, már nem élt az adószáma. Mi a teendő?
Fontos, hogy adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 20-21. §-ban foglalt kivétellel – mint például az ingatlan magánszemély általi bérbeadása (Art. 16.§.(1) bekezdése).

Áfa ügyben ismét az adótörvény 137. §.-ból kell kiindulnunk, amelynek (3) bekezdése szerint abban az esetben, ha az adóhatóság – az Art. rendelkezései alapján – a vállalkozás adószámának felfüggesztését úgy szünteti meg, hogy egyúttal törli is az adószámát, az érintett levonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával megszűnik.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha az adószám felfüggesztése kimarad a cég történelméből, és az adóhatóság azonnal az adószám törlésével kezdi a csatát. Ekkor a vállalkozás adólevonási joga az adószám törlését elrendelő határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.

Az Art. hivatkozott rendelkezéséből következően az adószám törlését követően a vállalkozás adószám hiányában gazdasági tevékenységét nem folytathatja, és adóigazgatási azonosításra alkalmas számlát sem bocsáthat ki.

A Peches és Társai Kft.-nek ezért helyre kell állítania törvényes működését (ideértve azon szabálytalanságok megszüntetését, amelyek megalapozták az adóhatóság eljárását), és új adószámot kell kérnie. Amikor ezzel rendelkezik, akkor lesz lehetősége mind neki, mind bérlőjének arra, hogy elszámolják a korábbi adószám törlésének időszaka alatt felmerült bérleti díj összegét.

Akcióba lép a cégbíróság is – oda a cég is: kényszertörlési eljárás

A Még az Ág is Húzza Bt. 2016. június 10-től bizonyos, a működését érintő szabálytalanságok miatt kényszertörlési eljárás alatt áll. Rendelkezik a hitelezői kifizetéséhez szükséges értékű vagyon egy részével, de eszközeit – köztük ingatlant is – előbb értékesítenie kell ahhoz, hogy pénzügyileg rendezni tudja tartozásait. Adószám hiányában állíthat-e ki számlát az eladott tárgyi eszközeiről, és abban feltüntethet-e áfát? Az adóalany vásárlók levonhatják-e ezt az adót?

Az adóalany vevők adólevonási jogát illetően az Áfatörvény 120. § b) pontja az irányadó, amely szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan fizetendő adóként megállapított.  
(Ideértve a termék EU-n belüli beszerzését is, és az előleget is, ha az adót a 140. § a) pontja szerint a szolgáltatás igénybevevője fizeti.)

Ugyanakkor az adótörvény az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételét is előírja (Áfatörvény 127. § (1) bekezdésének bb) alpontja). Eszerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon a nevére szóló számla, illetve mindazon okiratok, amelyek a fizetendő adó összegszerű megállapításához szükségesek.

Az adótörvény nem feledkezett meg azokról az esetekről sem, amikor a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vállalkozás felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll, és a termék, a szolgáltatás szokásos piaci értéke a 100 ezer forintot meghaladja. Ezeket az esetköröket a belföldi fordított adózás szabályainak hatálya alá vonta a jogalkotó (Áfatörvény 142.§).

A belföldi fordított adózás szabályai alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet teljesítésében érintett felek
- mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint
- egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

A fentieket összegezve: a jogalkotó szándéka szerint az adószám törlése és a felszámolási eljárás elrendelése nem eredményezheti azt, hogy adott esetben a felszámolás alá került cég nem lesz képes értékesíteni a vagyonát, tárgyi eszközeit, hiszen ezzel éppen a felszámolási eljárás egyik lényegi eleme – a hitelezők érdekeinek védelme –, célja hiúsulna meg.

A példaként hozott esetben, ha egyébként az ingatlan értékesítése eleve adóköteles, avagy a felszámolás alá került cég erre adókötelezettséget választott az áfatörvény szerint, érvényesülnie kell a fordított adózásra vonatkozó rendelkezéseknek.
 

Ekkor az ingatlant megvásárló adóalany adólevonási jogát biztosítja egyrészt az a tény, hogy ebben az ügyletben ő maga lesz az adófizetésre kötelezett, másrészt az is, hogy ilyen esetekben az adólevonási jog tárgyi feltételeként nemcsak az ügyletről szóló számlát nevesíti az áfatörvény, hanem egyéb olyan dokumentumot is, amelyből az adókötelezettség megállapítható (ilyen lehet mondjuk – jelen esetben – egy adásvételi szerződés).


Sinka Júlia

További hírek