CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Jövőre változik a kiva
A hír több mint 30 napja nem frissült!

2017. január 1-jétől jelentősen egyszerűsödnek a kisvállalati adó (a továbbiakban: kiva) szabályai. A Katv. a korábbiakban a pénzforgalmi szemléletű eredmény alapján rendelte megállapítani az adókötelezettséget. 2017. január 1-jétől az adóalanyok a vállalkozásból ki- és bevont vagyon egyenlege alapján állapítják meg adóalapjukat, így a pénzeszközök változása nem lesz hatással az adóalapra és jelentősen lecsökken a módosító tételek száma is.

2016. augusztus 22.

A választhatóság feltételeinek változása


Az új egyszerűbb és a számviteli alapelvekhez közelebb álló adóalap-koncepció mellett az adóalanyiság választására jogosultak köre is bővül. 2017. adóévtől az adóalanyiság választásának felső létszámkorlátja 25 főről 50 főre nő. Ezzel összefüggésben az adóalanyiság csak akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés eredményeként az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 100 főt. Szintén kedvező változás, hogy a mérlegfőösszeg meghatározásakor nem szükséges arányosítani 12 hónapnál rövidebb adóév esetén.

Az adóalap meghatározása


A kisvállalati adó alapja a tárgyidőszakban jóváhagyott osztalék és tőkeműveletek eredménye, amelyeket további növelő és csökkentő tételekkel és a személyi jellegű kifizetések összegével kell módosítani.

Ez azt is jelenti, hogy a felhalmozott, de a vállalkozásból ki nem vont pénzeszközök a jövőben fő szabály szerint nem növelik az adóalapot. Továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy a kisvállalati adó alapja – főszabály szerint – minimum a személyi jellegű kifizetések összege.

A személyi jellegű kifizetések meghatározása annyiban változik 2017. január 1-jétől, hogy a jövőben a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vagy társas vállalkozó járulékalapját ezen összeg meghatározásakor nem kell figyelembe venni.

Növelő tételek


-    A kisvállalati adó alapját növeli a vállalkozásból történő tőkekivonás (különösen a jegyzett tőke leszállítás) összege, valamint az adóévben jóváhagyott fizetendő osztalék összege. A jóváhagyott fizetendő osztalék összege nem tartalmazza a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévekben az adózott eredmény és eredménytartalék terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalék összegét.
-    Növeli az adóalapot a pénztár értékének tárgyévi növekménye is, de legfeljebb a pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének a pénztár mentesített értékét meghaladó része. A pénztár mentesített értéke alatt a tárgyévi összes bevétel 5 százalékát kell érteni, de legalább 1 millió forintot vagy az adóalanyiság első évének nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékét. Azok az adózók, amelyek a kisvállalati adózásra 2016. december 31-éig áttérnek, a pénztár mentesített értékeként a tárgyévi összes bevétel 5 százalékát, de legalább 1 millió forintot vagy a 2016. év nyitó mérlegében a pénztár kimutatott értékét kell, hogy figyelembe vegyék.
Adóalap-növelő tételként kell figyelembe venni továbbá
-    a tao -tv. 3. számú melléklet A) részében nevesített, a nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségeket, ráfordításokat;
-    az adóalanyiság időszakában bármely időszakra megállapított és megfizetett bírság, pótlék összegét és
-    az elengedett követelés összegét (kivéve, ha a követelés elengedése magánszemély javára történik, vagy az adózó olyan külföldi személlyel vagy magánszemélynek nem minősülő belföldi személlyel szemben fennálló követelését engedi el, amellyel nem áll kapcsolt vállalkozási viszonyban).

Csökkentő tételek


-    Csökkentő tételként kell elszámolni a tőkebevonás (különösen a jegyzett-tőke-emelés), valamint a kapott (járó) osztalék címén az adóévben elszámolt bevétel összegét és a pénztár értékének tárgyévi csökkenését, de legfeljebb a pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének a pénztár mentesített értéket meghaladó részét.
-    Speciális csökkentő tétel vonatkozik a 2017. január 1-jét megelőzően is a kisvállalati adó alá tartozó vállalkozásokra. E csökkentő tételt úgy kell meghatározni, hogy a 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos Katv. 20. § (4) bekezdés e) és f) pontjai (tőkebevonás és osztalék, osztalékelőleg megszerzése) szerinti csökkentés összegét csökkenteni kell a 2013. január 1-je és 2016. december 31-e között hatályos Katv. 20. § (5) bekezdés e) és f) pontja (tőkekivonás, osztalék, osztalékelőleg fizetése) szerint elszámolt növelés összegével és a Katv. 20. § (6)–(8) bekezdései (nem a vállalkozás érdekében felmerült költségek, ráfordítások, behajthatatlan követelés, kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek) szerint elszámolt növelés összegével, továbbá növelni kell a 2013–2016. adóévek pénzforgalmi szemléletű eredményével. Bár e tétel meghatározása bonyolultnak tűnik, fontos megjegyezni, hogy az állami adó- és vámhatóság a nyilvántartásában szereplő adatok alapján megállapítja e csökkentő tétel összegét és arról, valamint annak levezetéséről 2017. december 31-éig tájékoztatást küld az érintett adózóknak.

Elhatárolt veszteség


Amennyiben a fentiekben bemutatott módosító tételek egyenlege negatív, az adózó ezzel az összeggel a következő években csökkentheti pozitív adóalapját. Fontos megjegyezni, hogy az elhatárolt veszteség – főszabály szerint – nem csökkenti az adóalap személyi jellegű kifizetések részét.

2017. január 1-jétől megszűnik az elhatárolt veszteség 10 éves, egyenlő részletekben történő felhasználásának korlátja is. Elhatárolt veszteségként érvényesíthető a kisvállalati adó szerinti adóalanyiság időszaka előtt, a társasági adóalanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteség összege is. Az elhatárolt veszteség főszabályként a keletkezése adóévét követő adóévek adóalapját csökkenti. Kivételt jelent a tárgyévben beszerzett, előállított, korábban használatba nem vett immateriális jószág, tárgyi eszköz beruházással kapcsolatos kifizetések esete, amely esetben a kifizetés erejéig a keletkezés adóévében, illetve az azt követő adóévekben is csökkenthető az adóalap. Ez esetben a személyi jellegű kifizetések összege is csökkenthető, legfeljebb az elhatárolt veszteség tárgyévi negatív egyenleggel növelt összegéig.


További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

15

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR