CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Módosultak a lakáscafeteria feltételei
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás felhasználási lehetősége 2014-től kiegészült a lakáscélra felvett hitel törlesztésével, visszafizetésével, így megnyílt annak a lehetősége, hogy a munkáltatók szélesebb körben alkalmazzák ezt az adómentes juttatási formát. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az új lehetőséggel nem nagyon élnek a munkáltatók, melynek oka – nagy valószínűséggel – a juttatás adómentes elszámolásának feltételeként előírt számtalan adminisztrációs szabály.

2016. augusztus 12.

KI JOGOSULT AZ ADÓMENTES LAKÁSCÉLÚ MUNKÁLTATÓI TÁMOGATÁSRA?

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatást a munkáltató nyújthatja a munkavállaló részére. Nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló, határozatlan vagy határozott idejű a munkavállaló munkaviszonya.

MILYEN CÉLOKRA NYÚJTHATÓ TÁMOGATÁS?

Az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás lakáscélú felhasználásra adható, feltéve, hogy a lakás szobaszáma nem haladja meg a méltányolható lakásigényt.
Az szja -tv. rendelkezése alapján lakáscélú felhasználás:

•    a lakásvásárlás;
Lakásvásárlásnak minősül a belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése (ideértve a lakás zártvégű lízingbe vételét is).
•    a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;
•    a lakásbővítés;
Lakásbővítésnek minősül a belföldön fekvő lakás alapterületének legalább egy lakószobával történő bővítését eredményező növelése.
•    a korszerűsítés;
Korszerűsítésnek minősül a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, megfelelő beltéri légállapoti és használati meleg vizet biztosító épülettechnikai rendszer kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújuló energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig.


Figyelem!


2016. augusztus 1-jétől már nem feltétel, hogy a korszerűsítési munkákhoz kizárólag az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.
•    az akadálymentesítés;
Akadálymentesítésnek minősül a mozgáskorlátozott személy fogyatékossága jellegéből fakadó, a lakáshasználattal összefüggő életvitel nehézségeit csökkentő, a rendeltetésszerű használatot biztosító műszaki akadálymentesítési munkák elvégzése új lakóépületen, vagy új lakáson, meglévő lakóépületen vagy használt lakáson.
•    a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése;
•    a lakáscélú hitel törlesztése, visszafizetése.
Lakáscélú hitel törlesztésének, visszafizetésének minősül a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől  vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetése, törlesztése, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetése.
Hitelhez kapcsolódó más kötelezettség lehet különösen a kamat, a késedelmi pótlék, a végrehajtási díj, a jelzálogjog törlésének díja, az előtörlesztési díj és az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja.

MIT JELENT A MÉLTÁNYOLHATÓ LAKÁSIGÉNY, MINT TÁMOGATÁSI FELTÉTEL?

A méltányolható lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző vagy együttlakó családtagok számától, valamint a lakószobák számától függ.

Az új szabályozás szerint a méltányolható lakásigény meghatározásakor együtt költöző, együtt lakó családtagnak minősülnek – jövedelemtől és életkortól függetlenül – a támogatást igénylő munkavállaló Ptk. szerinti közeli hozzátartozói a testvér kivételével, továbbá élettársa és annak közeli hozzátartozói a testvér kivételével, feltéve, hogy a lakáscélú munkáltatói támogatással, munkáltatói lakáscélú hitellel érintett lakásba együtt költöznek be vagy ott életvitelszerűen együtt laknak.

A méltányolható lakásigény mértéke:
•    egy-két személy esetében: legfeljebb három lakószoba,
•    három-négy személy esetében: legfeljebb négy lakószoba.
Minden további személy esetében egy lakószobával nő a lakásigény mértéke.

A méltányolható lakásigény megállapításakor lakószobának minősül az a helyiség, amelynek hasznos alapterülete meghaladja a 8 négyzetmétert, de – a meglevő, kialakult állapotot kivéve – legfeljebb 30 négyzetméter, legalább egy 2 méter széles – ajtó és ablak nélküli – falfelülettel rendelkezik. A 30 négyzetméternél nagyobb helyiséget két szobaként kell számításba venni. Ha a nappali szoba, az étkező és a konyha osztatlan közös térben van, és hasznos alapterületük együttesen meghaladja a 60 négyzetmétert, úgy két szobaként kell figyelembe venni.


MEKKORA ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁS ADHATÓ ADÓMENTESEN?

A lakáscélú munkáltatói támogatás a vételár, a teljes építési költség, illetve a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, legfeljebb 5 millió forintig adható adómentesen.
Az 5 millió forintos összeghatárba  bele kell számítani a folyósítás évét megelőző négy évben a támogatást nyújtó munkáltató, valamint a korábbi munkáltató(k) által nyújtott adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás összegét is.
A korábbi munkáltató(k)tól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy - ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz - a magánszemély nyilatkozata igazolja.


Cikkünket teljes terjedelmében az augusztusi Adómódszertanban olvashatják.


dr. Teszéri-Rácz Ildikó
adójogi szakjogász


További hírek