CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Civil szervezetek megszűnése – A végelszámoló feladatai a civil szervezetek megszűnésekor
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A végelszámoló feladatai a civil szervezetek megszűnésekor Ha egy civil szervezet megszűnik, a végelszámolónak rengeteg feladattal, szerteágazó adminisztrációval kell szembenéznie. Cikkünkben ezeket a teendőket gyűjtöttük egybe.

2016. július 21.

A végelszámolás közzétételétől számított tizenöt napon belül a végelszámoló – szükség szerint – értesíti a végelszámolás megindításáról
a) az ingatlanügyi hatóságot a végelszámolás tényének bejegyzése érdekében,
b) ha a civil szervezet valamely vagyontárgya országos közhiteles vagy közérdekből vezetett nyilvántartásban szerepel, e nyilvántartást vezető szervezetet,
c) a területileg illetékes állami munkaerő-piaci szervezetet,
d) az illetékes környezetvédelmi felügyelőséget arról, hogy maradtak-e fenn olyan környezeti károsodások, környezeti terhek, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, a károsodások elhárításához, illetve a terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat,
e) a civil szervezet pénzforgalmi számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót,
f) a civil szervezet vagyoni részvételével működő jogalanyok vezető tisztségviselőit,
g) a civil szervezet által vagy ellen indított és folyamatban lévő hatósági és bírósági eljárásokban az eljáró hatóságot vagy bíróságot.

A végelszámoló a végelszámolás során felméri a civil szervezet vagyoni helyzetét, követeléseit behajtja, tartozásait kiegyenlíti, jogait érvényesíti és kötelezettségeit teljesíti, vagyoni eszközeit pedig szükség esetén értékesíti. Amennyiben a végelszámolás a megindításának évében nem fejeződik be, a végelszámoló a számviteli törvényben meghatározott üzleti évenként köteles elkészíteni a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást annak feltüntetésével, hogy a civil szervezet végelszámolás alatt áll.
A végelszámoló emellett évente tájékoztatót készít a döntéshozó szerv és a bíróság részére, amelyben bemutatja a végelszámolás alatt álló civil szervezet helyzetét, annak okát, hogy az eljárás befejezésére miért nem került még sor, továbbá tájékoztatást ad az eljárás befejezésének várható időpontjáról is.
A végelszámolást a végelszámolás kezdő időpontjától számított legkésőbb három éven belül be kell fejezni.

A végelszámoló a hitelezők részére nyitva álló igény-bejelentési határidő elteltét követő tizenöt napon belül a követelésekről jegyzéket készít, ezen belül külön kimutatja az elismert és a vitatott hitelezői igényeket. A követelések jegyzékét a végelszámoló további tizenöt napon belül benyújtja a bírósághoz. A vitatott hitelezői igények hitelezőit a végelszámoló a követelésük ilyen minősítéséről ugyanezen időtartam alatt értesíti.
Az a hitelező, akinek bejelentett követelését a végelszámoló vitatja, igényét a végelszámoló értesítésének kézhezvételétől számított harmincnapos határidőn belül a bíróság előtt perben érvényesítheti, ennek megindítását a végelszámolónál igazolnia kell. A végelszámoló a vitatott igények fedezetére köteles lekötött tartalékot képezni.

A végelszámoló végelszámolási nyitómérleget készít, majd a hitelezők igénybejelentésére nyitva álló határidő elteltét követően – legfeljebb hetvenöt napon belül – a hitelezői követelések jegyzékéből kiindulva, szükség szerint, korrigálja a végelszámolási nyitómérleget (korrigált végelszámolási nyitómérleget készít), amelyet a civil szervezet döntéshozó szerve elé terjeszt.

Ha a végelszámoló a korrigált végelszámolási nyitómérleg alapján azt állapítja meg, hogy a civil szervezet vagyona a hitelezők követeléseinek fedezetére nem elegendő, és a hiányzó összeg harminc napon belül nem pótolható, haladéktalanul köteles felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelmet benyújtani. A felszámolás iránti kérelem előterjesztéséhez a döntéshozó szerv hozzájárulására nincs szükség, de a végelszámolónak a döntéshozó szervet a felszámolás kezdeményezéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell.

A végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és – a civil szervezetnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt – a döntéshozó szerv elé terjeszti jóváhagyásra
a) az adóbevallásokat,
b) a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót,
c) a vagyonfelosztási javaslatot, amelyben a végelszámoló díjának mértékére is indítványt tesz,
d) a végelszámolási időszak esetleges gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló összefoglaló értékelést (zárójelentést), valamint
e) a civil szervezet vagyoni részesedésével működő jogalanyok sorsára vonatkozó javaslatot.
A döntéshozó szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz. A határozatban, szükség esetén, rendelkezni kell a végelszámoló díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a civil szervezet megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is. A döntéshozó szerv továbbá dönt a felosztott vagyon kiadásának időpontjáról, amelynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a civil szervezet törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően.

A végelszámoló köteles gondoskodni a civil szervezet iratanyagának elhelyezéséről. Az ezzel kapcsolatos költségeket és a megszűnés utáni iratőrzés költségeit a vagyonfelosztási javaslatban fel kell tüntetni. A vagyonfelosztás során úgy is meg lehet állapodni, hogy a civil szervezet iratanyagának őrzését (ingyenesen vagy ellenérték fejében) a tagok (alapítók) valamelyike vállalja.
A végelszámoló a társadalombiztosítási jogszabályban meghatározott módon adatszolgáltatást köteles teljesíteni a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíj-biztosítási adatokról.
A végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a civil szervezetnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek, továbbá akkor sem, ha a civil szervezettel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.
A végelszámolás befejezésére csak akkor kerülhet sor, ha az adott eljárás megszűnt vagy a civil szervezet a fél személyében bekövetkező változás miatt az eljárásnak többé nem alanya.
A civil szervezet törlése iránt a végelszámoló nyújt be kérelmet. A civil szervezet a végelszámolási eljárás során bármikor – a civil szervezet törlésére irányuló kérelem benyújtásáig – elhatározhatja a végelszámolás megszüntetését és a civil szervezet működésének továbbfolytatását.

A végelszámoló haladéktalanul köteles intézkedni, ha
– a szervezet korábbi képviselőjével nem tud kapcsolatba lépni,
– hitelezői követelés bejelentésére nem került sor,
– a civil szervezetnek nincs munkavállalója,
és be kell szereznie az alábbi adatokat, igazolásokat.

A végelszámoló kezdeményezi a civil szervezet nyilvántartásból való törlését, ha
a) a civil szervezettel szemben a bíróságnál követelés bejelentésére nem került sor és ellene bírósági, közjegyzői vagy más hatósági eljárás nincs folyamatban,
b) a civil szervezet fellelhető vagyonára vonatkozóan érdemi adat nem merül fel,
c) az adó- és vámhatóság és a társadalombiztosítási igazgatási szerv a bíróságot arról tájékoztatja, hogy eljárás nincs folyamatban, valamint a civil szervezetnek nincs munkavállalója,
d) a végrehajtó, vagy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara a bíróságot arról tájékoztatja, hogy tudomása szerint végrehajtási eljárás nincs folyamatban és a bíróság a civil szervezetet törli a nyilvántartásból, egyidejűleg rendelkezik arról, hogy a civil szervezet fellelhető iratainak elhelyezéséről a szervezet volt képviselője, ennek hiányában az egyesület bármely fellelhető tagja gondoskodjon és ennek megtörténtét a bíróságnak igazolja, valamint az iratok őrzésének helyéről nyilatkozatot tegyen.

Ha a bíróság azt észleli, hogy a végelszámoló a kötelezettségeit nem teljesíti – ideértve a bíróság által határozatban megjelölt kötelezettséget is –,
a) határidő kitűzésével és pénzbírság terhe mellett felhívja a mulasztás pótlására, és ennek eredménytelensége esetén
b) 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiróható pénzbírsággal sújtja.
Az egyesület működése során előfordulhat, hogy nincs lehetőség közgyűlés megtartására, mert a tagok nem elérhetőek. Ez utóbbi esetben a szervezetek képviselőjének (ha esetleg már sem ő sem elérhető) a még meglévő tagoknak az ügyészséghez kell kérelmet benyújtaniuk, melyben nyilatkoznak arról:  
– mióta nem működik, nem végez tevékenységet az egyesület,
– mikor volt a legutóbbi közgyűlés,
– hány fő tagja van az egyesületnek,
– szedi-e az egyesület a tagdíjat,
– van-e bankszámlája, adószáma a szervezetnek,
– rendelkezik-e vagyonnal, ha igen milyen vagyonnal (ingó, ingatlan, követelés, tartozás) az egyesület.
Az ügyészség az iratok birtokában pert indít az egyesület megszűnésének megállapítása iránt és kényszervégelszámolási eljárást folytat le. Alapítvány esetében végelszámolási eljárás lefolytatására azután kerülhet sor, hogy a bíróság megállapította az alapítvány megszűnését.
A végelszámolás elrendeléséről és a végelszámoló kijelöléséről az alapító hoz határozatot, majd változás-bejegyezési eljárás keretében jelenti be a nyilvántartást vezető törvényszéknek a végelszámolás megindítását.

 

dr. Gaál Nóra

További hírek