CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Munka törvénykönyve: változik a pihenőidő kiadása a jövőben
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az egyenértékű kompenzáló pihenőidő megállapítása, a munkabalesetek kivizsgálására és elévülésére vonatkozó előírások változása, a munkaügyi ellenőrzési törvény hatályának kiterjesztése az európai uniós előírásokhoz igazítás jegyében történik a jövőben.

2016. július 18.

Több, egymástól eltérő tárgyú törvény módosítása mellett a Magyarország 2017. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2016. évi LXVII. törvény rendelkezik a Munka Törvénykönyve jogharmonizációs célú módosításáról. A jelenlegi szabályok szerint a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell a munkavállaló részére biztosítani. 2017. január 1-től kezdődően, amennyiben a tizenegy óránál kevesebb egybefüggő pihenőidőt biztosított a munkáltató – amely időtartamnak ebben az esetben is legalább nyolc órának, a nyári időszámítás kezdetének időpontjára eső pihenőidőnek legalább hét órának kell lennie – ezen rövidebb napi pihenőidőt követő beosztás szerinti munkavégzését követő napi pihenőidejének és a rövidebb pihenőidőnek együttesen legalább huszonkét órának kell lennie, a tizenegy óránál rövidebb pihenőidő kompenzálásaként. Ezt az előírást a 2017. január 1-ét követően kezdődő munkaidőkeret vagy közölt munkaidő-beosztás tekintetében kell alkalmazni.

A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzésre vonatkozó – 2016. évi LXXIX. törvényben megállapított – új előírások 2016. július 8-tól hatályosak.

A munkavédelmi törvény hivatkozott módosítása szerint a munkabaleset kivizsgálásába szükség esetén be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító orvost. Súlyos munkabaleset kivizsgálásában az alapszolgálat orvosának kötelező részt vennie. Ennek indoka, hogy a munkabalesetek kivizsgálása vonatkozásában a munkáltató nem tekinthető adatkezelőnek, emellett nem rendelkezik olyan ismeretekkel, amelyek alapján például a baleset súlyosságáról vagy a gyógytartamról nyilatkozhat.

A törvénymódosítás kiterjeszti a munkavédelmi képviselő kötelező alkalmazását a legalább húsz fő alkalmazottat foglalkoztató munkáltatókra. A korábbi előírások szerint munkavédelmi képviselőt a legalább ötven fő munkavállalót alkalmazó munkáltatóknál kellett kötelezően foglalkoztatni. Nem választható munkavédelmi képviselővé az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. A munkavédelmi hatóság – a munkáltató felelőssége mellett – a munkavállaló szabálytalan munkavégzését ötszázezer forintig terjedő, ismételten is megállapítható közigazgatási bírsággal sújthatja.

Változik a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény, amennyiben annak hatálya kiterjed a külföldön letelepedett és határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás céljából munkavállalót Magyarországra küldő munkáltatóra azon rendelkezések tekintetében, amelyektől a nemzetközi magánjog vagy a Munka Törvénykönyve előírásai szerint megállapodással nem lehet eltérni.

MP

További hírek