CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Az adózó képviselete
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Magánszemélyként nem annyira szeretünk az adóhatóságnál ügyet intézni, vagy azért mert nem értünk hozzá, vagy azért mert a fellépésünket nem tartjuk kellően határozottnak ahhoz, hogy ügyünket képviseljük. A jogi személyek képviselete pedig megoldandó kérdés, fontos, hogy felelősségtudattal rendelkező szakértő személyre bízzuk. Egyes esetekben pedig a jogszabály kötelező képviseletet is előír.

2016. július 12.

Nézzük, milyen szabályok vonatkoznak az adóhatóság előtti képviseletre az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.), és a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) rendelkezései alapulvételével.

Vegyük először górcső alá, hogy az adóhatóság milyen képviseletet fogad el a magánszemélyek vonatkozásában.
A magánszemélyt az adóhatóság az adópolitikát irányító minisztérium előtt ha ő maga nem kíván, vagy nem tud személyesen eljárni


  a törvényes képviselője,
    a képviseleti jogosultságát igazoló
o    ügyvéd, ügyvédi iroda,
o    európai közösségi jogász,
o    adószakértő,
o    okleveles adószakértő,
o    adótanácsadó,
o    könyvvizsgáló,
o    könyvelő,
o    számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja,
o    környezetvédelmi termékdíj-ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is
o    jövedéki adóügyben a jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,
    a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy
képviselheti.
Az egyéni vállalkozót mint magánszemélyt az Art. rendelkezése szerint adóügyben a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.

A szakemberek képviseleti joggal való felruházása költséges, de nagyobb biztonságot ad az adóügy megfelelő rendezéséhez.

A törvényes képviselő fogalmát, jogait és kötelezettségeit a Ptk. határozza meg.
A Ptk. szerint törvényes képviselő
    a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő,
    a szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő,
    a gyám és
    a gondnok.
A gyermek törvényes képviselői elsődlegesen a szülői felügyeletet gyakorló szülők vagy egyedülálló szülő, viszont a vagyonkezelői joggal nem rendelkező szülők, szülő a gyermek vagyoni ügyeiben törvényes képviselőként nem járhat(nak) el.
A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermeknek azokra a jognyilatkozataira, amelyeket jogszabály szerint kizárólag személyesen lehet megtenni – így például előfordulhat (elő is fordult), hogy a gyermek az adóhatóság előtt megjelenésre és nyilatkozattételre kötelezetté válhat.


A szülő adóügyben nem képviselheti a gyermekét akkor, ha ő maga, házastársa, élettársa, egyenes ági rokona vagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű fél. Ilyen esetben a gyámhatóság a gyermek ügyének képviseletére eseti gyámot köteles kirendelni.


A gyámra a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A gyám a gyámolt érdekeinek megfelelően köteles a tevékenységét gyakorolni. A gyámság a gyámhatóság határozata, veszélyeztetés esetén a gyámhatóság vagy bíróság döntése alapján keletkezik.


A gyámhatóság kérelemre gondnokot rendel annak, akit körülményei ügyeinek vitelében akadályoznak. A gondnokrendelést bármely érdekelt és bármely hatóság kérheti, annak hivatalból is helye van (pl. olyan adóügyben, amelynél az adózó vagy képviselője nem érhető el). A gondnok kirendelése a gondnokolt személy cselekvőképességét nem érinti. A távollevő gondnoka – a gyámhatóság előzetes hozzájárulásával – minden olyan intézkedést megtehet, amivel a gondnokolt személyt a károsodástól megóvja.


A gyámhatóság eseti gyámot is kirendelhet, ha kiskorú személy képviseletéről kell gondoskodni. Az eseti gyámra az eseti gondnokra vonatkozó szabályok vonatkoznak.
A gyámhatóság eseti gondnokot akkor rendel ki, ha
    a gondnok jogszabály vagy a gyámhatóság rendelkezése folytán, érdekellentét vagy más tényleges akadály miatt nem járhat el;
    sürgősen kell intézkedni és a cselekvőképtelen vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személynek nincs törvényes képviselője vagy annak személye nem állapítható meg;
    az ismeretlen, távollevő vagy ügyeinek vitelében egyébként akadályozott személy jogainak megóvása érdekében szükséges.

A Ptk. rendezi a képviselet általános szabályait és annak sajátos esetét is.
A képviseleti jog jogszabályon (szülői jog), bírósági (gyámság) vagy hatósági határozaton (gyámság és gondnokság), létesítő okiraton (ügyvezetés) vagy meghatalmazáson alapulhat – adóügyben leggyakrabban az utóbbi képviselettel találkozunk.


Általános szabály, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni, azaz más személlyel is megoldható a képviselet.
Adóügyi szempontból a jognyilatkozat joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozat, amely írásban tehető meg, de az Art. és a Ptk. szerint is alkalmazni kell a vélelmezett képviseletet is. De nézzük, mit is kell érteni ezen a komoly szakmai szövegen.


A képviselt írásbeli jognyilatkozattal, köznyelven meghatalmazással vagy megbízással közvetlenül a képviselőt jogosítja és kötelezi arra, hogy nevében a jognyilatkozatban nevesített ügyben eljárjon. A jognyilatkozat tulajdonképpen maga a kinyilatkozás arra vonatkozóan, hogy a képviselt milyen ügyben hatalmazza meg a képviselőt.
Vélelmezetten képviselőnek kell tekinteni (például a nyugtaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során) az üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok megtételére jogosult.

A Ptk. általános szabályai a jogi személyekre is vonatkoznak, így át is térhetünk a jogi személyek képviseletének szabályaira azzal, hogy a külön erre a kategóriára vonatkozó Ptk. rendelkezéseket áttekintjük.
A Ptk. a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő feladataként rendeli, aki ezen jogát önállóan gyakorolja.
A jogi személy önálló jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egységének vezetője az egység rendeltetésszerű működéséhez szükséges körben a jogi személy önálló képviselője.


Az ügyvezetés az ügyek meghatározott csoportjára nézve írásbeli nyilatkozattal a képviselet jogával ruházhatja fel a jogi személy munkavállalóit. A képviseleti jogot a munkavállaló az ügyvezetés írásbeli nyilatkozatában meghatározott, képviseleti joggal rendelkező más személlyel együttesen gyakorolhatja. A munkavállalóra vetített jogon túl természetesen lehetőség van szakemberek igénybevételére is.

Az Art. szerint a jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság, az adópolitikát irányító minisztérium előtt
    a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos,
    a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott,
    megbízás alapján eljáró
o    jogtanácsos, továbbá
o    ügyvéd, ügyvédi iroda,
o    európai közösségi jogász,
o    adószakértő,
o    okleveles adószakértő,
o    adótanácsadó,
o    könyvvizsgáló,
o    könyvelő,
o    számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetve egyéb szervezet alkalmazottja, tagja,
o    környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos ügyben termékdíj ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is,
o    a jövedéki adóügyben jövedéki ügyintéző szakképesítéssel rendelkező személy is
képviselheti.


Az áfatörvény szerint az általános forgalmi adó-visszatérítési jog érvényesítésére irányuló eljárásban a belföldön nem letelepedett adóalanyt az adóhatóság előtt külföldi magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet is képviselheti.


Az adózó a képviselet ellátására állandó meghatalmazást vagy megbízást adhat, azt az adóhatósághoz bejelentheti, de ezt a bejelentést az adóhatóság az általa lefolytatott eljárásban csak akkor fogadja el, ha az állandó meghatalmazás, megbízás tényét az adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon jelentették be.


Az adózó az eseti, illetve az állandó meghatalmazás, megbízás visszavonását, felmondását haladéktalanul köteles bejelenteni az adóhatósághoz, illetve a képviseleti jog megszűnését a meghatalmazott, megbízott is bejelentheti az adóhatóságnál.


A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósággal szemben az adóhatósághoz történő bejelentéstől hatályos azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.


Az adózó biztonságát szolgálja, hogy ha az állandó meghatalmazás, megbízás keletkezését, illetve annak megszűnését az adózó képviselője jelenti be, az adóhatóság a bejelentésről az adózót írásban értesíti.
Az eseti és állandó meghatalmazás-minták elérhetők a nav.gov.hu-n a következő lépésekkel: Főlap / Letöltések - egyéb / Adatlapok, igazolások, meghatalmazás-minták.
(http://nav.gov.hu/nav/letoltesek_egyeb/adatlap/meghatalmaz.html)

Kötelező a képviselet a magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vonatkozásában
    az adó feltételes megállapítására,
    a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására,
    a szokásos piaci ár megállapítására,
irányuló eljárásban, amelyekben az adózót kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő vagy könyvvizsgáló képviselheti.
Nem kötelező a képviselet a saját ügyben akkor, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy könyvvizsgálónak, adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül. A végzettséget – jogi szakvizsga megszerzését, a könyvvizsgálói, az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői minőséget – a hatósági eljárások megindítására irányuló kérelemmel egyidejűleg kell igazolni.


Ha a külföldi vállalkozás belföldi fióktelep alapítására kötelezett vagy ha ilyennel rendelkezik, a belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben a nevében és érdekében adózási ügyvivőként kizárólag a belföldi fióktelepe járhat el.
Az adózási ügyvivő köteles teljesíteni a külföldi vállalkozás belföldi adókötelezettségeit, és ő gyakorolja az adózót megillető jogokat is.


Amennyiben a külföldi vállalkozás több fióktelepet létesít, és az egyes fióktelepeken folytatott gazdasági tevékenységével összefüggő adókötelezettségeket a fióktelepek önállóan teljesítik, olyan jognyilatkozatokat csak együttesen tehetnek meg, amelyek a külföldi vállalkozás más belföldi fióktelepeinek adózására is kihatnak.


Van olyan külföldi vállalkozás is, amely belföldi gazdasági tevékenységével összefüggésben gazdasági célú letelepedésre nem kötelezett, viszont belföldi adókötelezettsége keletkezik. Ezek a vállalkozások az adókötelezettségeik teljesítésére pénzügyi képviselőt bízhatnak meg.


Pénzügyi képviselő az a korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság lehet, melynek jegyzett tőkéje az 50 millió forintot eléri, vagy ennek megfelelő összegű bankgaranciával rendelkezik. A pénzügyi képviselőnél feltétel az is, hogy az adóhatóságnál nem lehet nyilvántartott adótartozása. A feltételek meglétét a képviselet elfogadásának bejelentésekor, illetve ezt követően a pénzügyi képviselő a tevékenység folyamatos végzése alatt évente az adóhatóságnál köteles igazolni.


A pénzügyi képviselet létrejöttét, illetve annak megszűnését a külföldi vállalkozás képviseletére irányuló megbízás elfogadásától és a képviselet megszűnésétől számított 15 napon belül kell a NAV-hoz bejelenti a külföldi vállalkozás adataival és a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számlaszámmal együtt.


Az adóhatóság a bejelentés alapján a külföldi vállalkozást és pénzügyi képviselőjét nyilvántartásba veszi és a külföldi vállalkozás számára adószámot állapít meg.
A pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozás nevében teljesíti annak belföldi adókötelezettségeit, továbbá gyakorolja az adózót megillető jogokat.


A pénzügyi képviselet fennállása alatt a külföldi vállalkozás az adóhatóság előtt személyesen vagy más képviselője útján nem, csak a pénzügyi képviselő által járhat el.
A külföldi vállalkozás adókötelezettségéért a külföldi vállalkozást és a pénzügyi képviselőt egyetemleges felelősség terheli.


A képviselet megszűnése a külföldi vállalkozás adókötelezettségét nem érinti, azaz a képviselet megszűnése ellenére is teljesíteni kell az adókötelezettséget.
A pénzügyi képviselő elektronikus úton köteles a képviselt külföldi vállalkozás adóbevallási kötelezettségét teljesíteni, és a külföldi vállalkozások adózással összefüggő iratait elkülönítetten köteles nyilvántartani.


Az adóhatóság a belföldön székhellyel, telephellyel nem rendelkező külföldi vállalkozást megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a külföldi vállalkozás adóügyeivel összefüggésben nyitott belföldi pénzforgalmi számla javára történő átutalással teljesíti.


Ha a képviselet azért szűnt meg, mert a külföldi vállalkozásnak megszűnt a Magyarországon végzett gazdasági tevékenysége, a pénzügyi képviselő a külföldi vállalkozással kapcsolatban köteles záróbevallást készíteni és benyújtani. A pénzügyi képviselő az adózással összefüggő iratokat az elévülési időn belül köteles megőrizni.
A kezelt vagyon adózása tekintetében a bizalmi vagyonkezelő jár el.
    
Mi is az a bizalmi vagyonkezelés?

Konkrét megfogalmazását a jogrendszerben nem találjuk meg, ezért megpróbáljuk körülírni. Ebben a jogviszonyban az egyik jogalany, a vagyonnal rendelkező (vagyonrendelő) a vagyonát képező, a Ptk. szerint vagyontárgynak minősülő meghatározott dolog, jog és/vagy követelés tulajdonjogát egy másik jogalany, a vagyonkezelő részére átengedi, aki az átruházott döntési jogot gyakorolva kell hogy a rábízott vagyont egy harmadik személy (kedvezményezett) javára és érdekeinek elsődleges figyelembevétele mellett hasznosítsa.  Ilyen szerződés alapján bármely természetes és jogi személy ingóságok, ingatlanok tulajdonjogát, jogokat és követeléseket ruházhat át a bizalmi vagyonkezelőre. (A bizalmi vagyonkezelőre átruházható például a cégvagyon is.)


A vagyonelemek bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján való átruházása a vagyonrendelés, melynek eredményeként a vagyonrendelő tulajdonából kikerülnek a megjelölt vagyonelemek, és elkülönült, önálló vagyonként a bizalmi vagyonkezelő rendelkezik felettük.
A bizalmi vagyonkezelési szerződést kötelezően írásba kell foglalni, a kezelésért a vagyonrendelő köteles díjat fizetni. E tárgykörben a Ptk. a megbízási szerződés szabályainak alkalmazását írja elő.
A vagyon kezelése a vagyonkezelőre átruházott tulajdonjogból, más jogokból és követelésekből eredő jogosultságok gyakorlását és az azokból fakadó kötelezettségek teljesítését jelenti.


A kedvezményezettel szemben a hitelező(k) akkortól támaszthat(nak) igényt a kedvezményezett vagyontárgyaira, amikor e vagyontárgyaknak vagy azok hasznainak a kedvezményezett részére való kiadása esedékessé vált.
A vagyonkezelő a kezelt vagyonnal felel a vállalt kötelezettségek teljesítéséért.


A vagyonkezelő saját vagyonával korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, amennyiben a követelések a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a vagyonrendelő, a kedvezményezett tudta nélkül a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.


Abban az esetben, ha a vagyonrendelő több vagyonkezelőt is kijelöl, a vagyonkezelők kizárólag együttesen járhatnak el, és döntésüket is közösen kell hogy meghozzák.
Ha a vagyonkezelőknek kötelezettségvállalásaikért saját vagyonukkal is helyt kell állniuk, közös döntéseikért harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen felelnek.


A bizalmi vagyonkezelésből eredő kötelezettségek megsértéséért több vagyonkezelő a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel szemben egyetemlegesen felel.
Létezik olyan eset is, amikor a vagyonrendelő és a vagyonkezelő személye megegyezik. Ilyenkor a bizalmi vagyonkezelés a vagyonrendelő közokiratba foglalt visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozatával jön létre. (A közokirat olyan okirat, melyet a vagyonrendelő közjegyzőnél, bíróságnál vagy más hatóságnál eljárva a meghatározott formátumban állított ki, és az teljes bizonyító erővel tanúsítja a benne foglalt nyilatkozat – rendelkezés – tényét, annak valódiságát, továbbá tartalmazza a közokirat keletkezésének idejét és módját.)


A végrendelettel alapított vagyonkezelési jogviszony úgy jön létre, hogy a vagyonkezelővé való kijelölést a vagyonkezelő a végrendeletben meghatározott tartalommal elfogadja.
Az egyoldalú jogügylettel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az Art. úgy rendelkezik, hogy a bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adókötelezettségeit saját nevében, a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeg adószámának feltüntetésével teljesíti, továbbá gyakorolja a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyontömeget megillető jogokat.
A bizalmi vagyonkezelő a kezelt vagyon adózásával összefüggő iratokat elkülönítetten köteles nyilvántartani.
Az adóhatóság a kezelt vagyont megillető adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést a kezelt vagyon adóügyeivel összefüggésben a bizalmi vagyonkezelő által nyitott belföldi pénzforgalmi számla javára átutalással teljesíti.

 

Walchné Kremlicska Katalin

További hírek