CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Változások a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvényben
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait érintő törvények módosításáról szóló 2016. évi XXVI. törvény 2016. május 1. napjával jelentősen módosította a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényt (Mmtv.)

2016. július 12.

Egyéni vállalkozók

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira (ami lehet rehabilitációs ellátás vagy rokkantsági ellátás) az jogosult, aki keresőtevékenységet nem folytat. Korábban az egyéni vállalkozó mindaddig nem kaphatott ilyen ellátást, amíg meg nem szüntette egyéni vállalkozását. Maga a vállalkozói jogviszony fennállása kereső tevékenységnek minősült. Május 1. napjától azonban nem minősül keresőtevékenységet folytatónak akkor sem, ha tevékenységét szünetelteti. Az Mmtv. pontosítása is megtörtént, azáltal, hogy törvény kimondja: egyéni és társas vállalkozó alatt a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) szabályozott ilyen vállalkozókat kell érteni.

Az ellátáshoz szükséges előzetes biztosítási idő

Rehabilitációs ellátás, rokkantsági ellátás annak jár, akinek megvan a törvényben szabályozott, szükséges előzetes biztosítási ideje. Korábban a biztosítás időtartamára tekintet nélkül csak annak járt a megváltozott munkaképességű személyek ellátása, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül biztosítottá vált, és a kérelem benyújtását megelőzően 30 napnál hosszabb megszakítás nélkül biztosított volt. Az új szabályozás azonban már azon fiatal kérelmezők számára is biztosítja az ellátás megállapításának lehetőségét, akik a kérelem benyújtását megelőzően nem rendelkezhetnek a jogszabályban meghatározott biztosítási idővel. A törvény a rendelkezés céljának megfelelően pontosítja a kedvezmény feltételeit. A módosítás értelmében a kedvezménnyel azok élhetnek, akik a 35. életév betöltése előtt váltak megváltozott munkaképességűvé, és a 35. életévük betöltése előtt megkezdett tanulmányaik befejezését követő 180 napon belül váltak biztosítottá. A módosítás megteremti továbbá annak a lehetőségét, hogy az iskolai tanulmányok befejezése után biztosítottá váló személyeken túlmenően az iskolai tanulmányok folytatása mellett dolgozó személyek esetében is alkalmazni lehessen a rendelkezést.
A törvény egyértelművé teszi továbbá, hogy a biztosítás tartamára tekintet nélkül válhat jogosulttá megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira az a 2011. december 31-én rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra, rehabilitációs járadékra vagy az egészségkárosodott személyek szociális járadékaira jogosult személy is, aki bár jogosult volt a felsorolt ellátások valamelyikére, abban ténylegesen – a folyósítás szüneteltetése miatt – nem részesült.

A rehabilitációs ellátás időtartama

A rehabilitációs ellátásra való jogosultság időtartamát a komplex minősítés időbeli hatályához igazítja a törvény annak érdekében, hogy a rehabilitációs ellátás különböző elemei, így a pénzbeli ellátás és a rehabilitációs szolgáltatások időtartama ne csússzon el egymástól. A rehabilitációs ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatás visszamenőleges igénybe vétele fogalmilag kizárt, a rehabilitációs ellátást tehát főszabály szerint az eljárást lezáró döntést követő naptól kell megállapítani, kivéve abban az esetben, ha az ügyfél már rendelkezik komplex minősítéssel, és az eljárás folyamán ismételt minősítésre nem kerül sor. Ez esetben továbbra is a kérelem benyújtásának időpontjára visszamenőlegesen kell megállapítani az ellátást.
A korábbi jogszabályok szerint, ha az ügyfél a rehabilitációs tervben foglalt kötelezettségeinek neki felróható okból nem tett eleget, a rehabilitációs hatóságok rendelkezésére álló egyetlen törvényes eszköz az ellátás megszüntetése volt. A módosítás értelmében az együttműködési kötelezettség megszegése esetén első alkalommal a rehabilitációs ellátást nem megszüntetik, hanem 3 hónapra felfüggesztik. A megszüntetésről csak a kötelezettség ismételt megszegése esetén kell rendelkezni. A választott megoldással egy differenciáltabb, nagyobb visszatartó erőt jelentő, ugyanakkor a rehabilitációs ellátásban részesülőket az ellátásból nem azonnal kizáró szankciórendszer jön létre.

Rehabilitációs szolgáltató a jövőben csak akkreditált szerv lehet

A törvény szerint a rehabilitációs ellátásban részesülőknek a rehabilitációs hatóság biztosítja a szolgáltatásokhoz, a közfoglalkoztatási lehetőségekhez való hozzáférést. Ennek érdekében a rehabilitációs hatóság szükség szerint megállapodást köthet egyes szolgáltatókkal. A módosítás előírja a szolgáltatásokat biztosító szervezetek akkreditációjának kötelezettségét, amely által a jövőben egységes szolgáltatási színvonal biztosítható.

Az ellátás minimum és maximum összegei

A rehabilitációs ellátásnak és a rokkantsági ellátásnak van egy minimum és maximum összege. Ez korábban a 2012. évi minimálbér valamilyen százalékos mértékében volt meghatározva (ami 2016. április 30-ig nem is emelkedett). Annak érdekében, hogy a megváltozott munkaképességű személyek számára nyújtott ellátások minimum és maximum összegének értékállósága biztosítható legyen, a törvény ezen összegek vetítési alapját a 2012. évi minimálbér helyett fix összegben határozza meg, és előírja, hogy ez a vetítési alap (új megnevezése: alapösszeg) évente a nyugdíjemelés mértékével azonosan emelkedjen. A törvény szerint az alapösszeg 2016. évi mértéke a jelenlegi vetítési alapnak a 2016. évi nyugdíjemelés mértékével emelt összege, vagyis 94.500 forint.
Korábban azok esetében, akiknek nem volt az ellátás megállapításánál figyelembe vehető 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapja, a minimálbér alapján történt az ellátási összeg megállapítása. Ennek az a következménye, hogy az ellátási összeg esetükben magasabb lehet, mint azok esetében, akik rendelkeznek járulékalappal, de az a minimálbér összegénél alacsonyabb. A módosítás ennek kiküszöbölésére előírja, hogy azok esetében, akik nem rendelkeznek a referencia-időszakban megfelelő járulékalappal, az ellátás összege a rá irányadó ellátási kategória minimumösszegével azonos.

Az ellátás mellett folytatható keresőtevékenység

A törvény egységesíti a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységre vonatkozó szabályokat. Korábban a rokkantsági ellátásban részesülők esetében keresetkorlát, míg a rehabilitációs ellátásban részesülők vonatkozásában időkorlát érvényesült. A rokkantsági ellátást meg kellett szüntetni, ha az ellátott keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladta a minimálbér 150 százalékát. A rehabilitációs pénzbeli ellátás mellett korábban legfeljebb heti 20 órában lehetett keresőtevékenységet folytatni, ennél magasabb óraszámban folytatott keresőtevékenység esetén az ellátás folyósítását szüneteltetni kellett.

 

Figyelemmel arra, hogy a rehabilitációs ellátás célja a nyílt munkaerő-piaci integráció támogatása, amelyet a jelenlegi munkavégzéséi korlát nem szolgál megfelelően, a módosítás értelmében a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzésre is a rokkantsági ellátásra vonatkozó keresetkorlát érvényesül majd. Tehát a rehabilitációs ellátást is akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme 3 egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér 150 százalékát. A rokkantsági ellátásnál alkalmazott szabályhoz hasonlóan minimálbér alatt a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén a garantált bérminimumot kell érteni.

Az ellátás iránti kérelem

A korábbi rendelkezések gyakorlatilag korlátozás nélkül lehetővé tették az ügyfelek számára a kérelem benyújtását, függetlenül attól, hogy részesülnek-e megváltozott munkaképességű személyek ellátásában vagy sem. Az ellátásra egészségi állapotuk miatt nem jogosult személyek esetében az Mmtv. már korábban is biztosította, hogy csak abban az esetben kell újabb hatósági eljárást lefolytatni 12 hónapon belül, ha az ügyfél iratokkal valószínűsíti, hogy állapotában tartós rosszabbodás következett be. A módosítás ezt a korlátot kiterjeszti a megállapító döntéseket követően benyújtott kérelmekre is. A törvény ezen túlmenően tisztázza, hogy az ellátás megállapítását követő 12 hónapon túl benyújtott kérelmeket nem új igényként, hanem állapotváltozás bejelentéseként kell kezelni.


A jogalkalmazói gyakorlatban előfordul, hogy a rehabilitációs hatóságoknak a tényállás tisztázása érdekében a foglalkoztatót, felszámolót, végelszámolót, vagy az egykorú iratokat őrző személyt vagy szervezetet kellene megkeresniük, azonban korábban az Mmtv. erre nem biztosított lehetőséget. A módosítás ezt a hiányosságot is pótolja.


Az Mmtv. korábbi szabályai alapján a kérelem benyújtásakor már meglévő komplex minősítés időbeli hatálya alatt nem kellett ismételt minősítést végezni. Ugyanakkor az Mmtv. alapján az ügyfél kérhette a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó felülvizsgálatot. A módosítás e két szabályt összhangba hozva világossá teszi, hogy főszabályként a komplex minősítés időbeli hatálya alatt nem kell ismételt minősítést végezni, azonban ha az ügyfél kéri, akkor a minősítést – a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – el kell végezni.

A minősítés időbeli hatálya

A törvény meghatározza a komplex minősítés időbeli hatályát, és ezen időtartamhoz igazítja a pénzbeli ellátásra, valamint a minősítéshez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatásra, a foglalkoztatás támogatására, vagy egyéb foglalkoztatási kedvezményekre (például rehabilitációs kártya) való jogosultságot is. A módosításra azért volt szükség, mert korábban a megváltozott munkaképességhez kapcsolódó különféle ellátások, kedvezmények jogosultsági időtartamai elcsúsztak egymástól, ami a gyakorlatban kezelhetetlen és követhetetlen volt mind az ügyfelek, mind a foglalkoztatók számára.


A komplex minősítés időbeli hatályának kezdete mostantól egységesen azon közigazgatási hatósági eljárást lezáró érdemi döntést követő nap, amely során a komplex minősítést elvégezték. Az időbeli hatály vége attól függően differenciált, hogy a minősítésben részt vett személy részére rehabilitációs időtartamot kell-e meghatározni, a felülvizsgálatáról kell-e rendelkezni, illetve, ha felülvizsgálatáról kell rendelkezni, akkor megállapítanak-e számára rokkantsági ellátást. Amennyiben a komplex minősítés időbeli hatálya alatt új minősítést végeznek, akkor a korábbi minősítés az ismételt komplex minősítés alapján hozott döntés keltéig tart. Ezt követő naptól ugyanis az új minősítés lesz a hatályos.

Az együttműködési kötelezettség

A rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenységhez kapcsolódó időkorlát keresetkorláttá történő átalakításával összefüggésben az ellátásban részesülő személy együttműködési és értesítési kötelezettségei is értelemszerűen változnak. Az esetleges túlfizetések elkerülése végett a bejelentési kötelezettségek határideje – a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülőkre vonatkozóan egységesen – 15 napról 10 napra csökken.
Mind a rokkantsági, mind a rehabilitációs ellátás esetében szükséges a keresőtevékenység-korlát meghaladására vonatkozó bejelentéssel egyidejűleg a jövedelmek igazolása is, annak érdekében, hogy a megszüntetési ok fennállását a rehabilitációs hatóság meg tudja állapítani.

A felülvizsgálat

A törvény értelmében, ha az ellátásban részesülő felülvizsgálata során más minősítési kategóriát határoznak meg (egészségi állapota javul, vagy rosszabbodik), mint ami alapján ellátását a felülvizsgálatáig kapta, az ellátást az arról szóló döntést követő nappal kell megállapítani, mely időpont megegyezik a komplex minősítés időbeli hatályának kezdő időpontjával.


Az ellátás összegének meghatározásakor havi átlagjövedelemként a korábban figyelembe vett havi átlagjövedelem évente bekövetkezett fogyasztói árnövekedés felülvizsgálati döntés időpontjában érvényes mértékével növelt összegét kell figyelembe venni. Az ellátásban részesülők szociális biztonságának erősítése érdekében garanciális szabályként építették be azt a rendelkezést, mely szerint a felülvizsgálat során megállapított összeg – állapotjavulás kivételével – nem lehet kevesebb, mint a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összege.
Amennyiben állapotjavulás esetén az ellátás összege csökken, úgy a csökkentést csak a döntést követő második hónap első napjától kell végrehajtani.

A döntés módosítása, visszavonása

A törvény alapján – más társadalombiztosítási tárgyú jogszabályokhoz hasonlóan – az Mmtv. kiegészül egy olyan szabályozással, mely lehetővé teszi, hogy a rehabilitációs hatóság a döntés közlésétől számított öt éven belül módosíthassa vagy visszavonhassa a döntését, ha a döntés jogerőre emelkedését követően tudomására jutott tények, adatok alapján megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért. Ha a módosítás vagy visszavonás jóhiszeműen szerzett jogot sért, úgy az elrendelő határozat keltét követő hónap első napjától, ellenkező esetben a módosított vagy visszavont döntés keltének időpontjára visszamenőlegesen rendeli el azt. Az ügyfél javára a nem jogszabálysértő döntés az ügyfél kérelmére 3 éven belül, hivatalból 5 éven belül módosíthatóvá válik azzal, hogy a magasabb összegű ellátás visszamenőleg legfeljebb hat hónapra jár.

Megtérítés, visszafizetési kötelezettség

Az Mmtv. 20. §-a a rokkantsági és rehabilitációs ellátások visszafizetésére, megtérítésére, a követelés érvényesítésére, a méltányossági jogkör gyakorlására, továbbá az ellátások késedelmes kifizetésére vonatkozóan alkalmazandó szabálynak a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) VIII. fejezetének rendelkezéseit rendeli el alkalmazni. Indokolt volt az utaló szabályok kiegészítése az Ebtv. VII. fejezetében található 61. § (7) bekezdésére való hivatkozással, amely a kérelmek jogszabálysértő módon történő elutasítása és az alacsonyabb összegű ellátás-megállapítás esetére irányadó rendelkezéseket tartalmazza.

Ha a rehabilitációs hatóság saját hatáskörben vagy a másodfokú hatóság jogorvoslati eljárás keretében történt felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a kérelmet jogszabálysértő módon utasították el, vagy az ellátást alacsonyabb összegben állapították meg, az ügyfelet megilleti a jogszabálysértés felfedezésétől visszafelé számított öt éven belül járó összeg és az utána járó, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvényben (Art.) meghatározott késedelmi pótlék.


A módosítás értelmében a kilencven napon túl kifizetett jogalap nélküli ellátás felróhatóságra tekintet nélkül visszakövetelhető, ha jogosulatlan felvételre azért került sor, mert az ellátott EGT-államból, vagy szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezményben részes államból ugyanazon időszakra azonos típusú ellátásban részesült.
A módosítás kimondja, hogy a jogalap nélkül felvett ellátás megtérítése tekintetében gyakorolt, méltányossági jogkörben hozott döntés ellen fellebbezésnek nincsen helye.
Az Mmtv. nem tartalmazott rendelkezést arra az esetre, ha a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése kapcsán méltányosságból engedélyezett részletfizetési kötelezettségét az ügyfél nem teljesíti. A módosítás értelmében a jogalap nélkül kifizetett ellátás ilyen esetben egy összegben válik esedékessé.

A megváltozott munkaképességűnek minősülő személy meghatározása

A törvény a jogértelmezés egységessége érdekében meghatározza a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából megváltozott munkaképességű személynek minősülők körét, egyértelművé téve, hogy a komplex minősítésen részt vett személyek közül azok tekinthetők a rehabilitációs hozzájárulás fizetése szempontjából megváltozott munkaképességűnek, akiknek egészségi állapota a komplex minősítés alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira való jogosultság egyéb feltételeit (jogszerző idő megléte, a kereső tevékenység hiánya, valamint a rendszeres pénzellátásban való részesülés tilalma) ennek a rendelkezésnek az alkalmazásában nem kell vizsgálni.

Az ellátásra jogosultság életkori határa

A törvény – a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai iránti kérelemhez hasonlóan – a komplex minősítés elvégzésére, és az annak eredményéről szóló hatósági bizonyítvány kiállítására irányuló kérelem alsó életkori határát is 15 éves korban határozza meg. A hatósági bizonyítvány célja, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállalókkal kapcsolatos foglalkoztatási kedvezmények, támogatások igénybe vétele céljából igazolja a megváltozott munkaképesség tényét. Az életkori határt arra figyelemmel határozták meg, hogy a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) alapján keresőtevékenységet főszabály szerint 16 éves kortól, bizonyos esetekben 15 éves kortól lehet folytatni. A módosítás meghatározza a hatósági bizonyítvány időbeli hatályát is: ez a komplex minősítés időbeli hatályával egyezik meg.

Felhatalmazások

A törvény az Mmtv. módosításából következő felhatalmazó rendelkezéseket is tartalmaz. A foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások akkor lehetnek eredményesek, ha egységes a szolgáltatások minősége. Ennek érdekében szükségessé vált a foglalkozási rehabilitációs szolgáltatást nyújtók akkreditációjának szabályozása, a szolgáltatásnyújtás személyi és tárgyi feltételeinek meghatározása, továbbá a nyilvántartásba vett szolgáltatók ellenőrzése. A törvény ennek szabályozási lehetőségét teremti meg.
A rehabilitációs és rokkantsági ellátások legkisebb és legnagyobb összegének vetítési alapjaként a törvény bevezeti az alapösszeg fogalmát, és meghatározza annak 2016. évi mértékét. A továbbiakban az alapösszeg az évenkénti rendszeres nyugdíjemelés mértékével emelkedik, a konkrét összeget kormányrendeletben határozzák meg.
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy az akkreditált munkáltatók részére a munkahelyek rehabilitációs célú átalakítása és a bér- és költségtámogatás mellett a megváltozott munkaképességű munkavállalók képzése is támogatható legyen. A képzési támogatás részletszabályainak meghatározására a kormány kapott felhatalmazást.

 

dr. Futó Gábor

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

30

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR