//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Módosult az új Ptk. - jönnek a pénzforgalmat élénkítő változások
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az önálló zálogjog újbóli bevezetése, az óvadékra és az értékpapírokra vonatkozó szabályok pontosítása, valamint a jogi személyek vezető tisztségviselői felelősségének változása is bekerült az új Ptk. tegnap elfogadott módosításai közé. A leglényegesebbeket az alábbiakban foglaljuk össze.

2016. június 14.

A vezető tisztségviselő kárfelelősségére vonatkozó rendelkezéseknél főszabály szerint rögzítették, hogy a jogi személy (például egy kft, vagy bt.) felelős a vezető tisztségviselő által e jogkörben eljárva, harmadik személynek okozott kárért. A jogi személy és a vezető tisztségviselő egyetemleges felelőssége csak a vezető szándékos károkozásának esetében állapítható meg.

A legmélyrehatóbb változások a zálogjogi szabályozást érintik. A gyakorlatban nem működő, különvált zálogjog intézménye helyett újból bevezetésre kerül a korábbi Ptk-ban meghatározott önálló zálogjog intézménye. Új elem a korábbi – 2014. március 15-ét megelőző – szabályozáshoz képest, hogy önálló zálogjog kizárólag ingatlanon és kizárólag pénzügyi intézmény javára alapítható. Ezzel egyidejűleg kivezetik a különvált zálogjogra vonatkozó szabályokat annak jogi garanciái mellett, hogy az önálló zálogjoggá alakítással egyidejűleg a zálogkötelezett helyzete az átalakítást megelőző állapothoz képest nem súlyosbodhat és a hitelezői kockázat sem növekedhet.

Az óvadékul szolgáló vagyontárgyak köre – a fizetésiszámla-követelés mellett - a betétszámla-követeléssel bővül. Egyértelművé válnak a kézizálogjogként is alapítható óvadéki szabályok: csak pénzen és nem dematerializált értékpapíron, továbbá minden olyan vagyontárgyon és olyan formában alapítható, amelyből a rendelkezési jog korlátozottsága kívülállók számára is egyértelműen azonosítható. A törvénymódosítás fogyasztói zálogszerződés esetében a zálogjogosult kielégítési jogát jelentősen korlátozza: fő szabályként csak bírósági végrehajtás útján gyakorolható, a bírósági végrehajtás elkerüléséről külön meg kell állapodnia a zálogkötelezettel.

A zálogjogi változásokkal összefüggésben a törvény kimondja, hogy a fogyasztói jogügyletekben a követelés biztosítására tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására kötelezettség, továbbá vételi jog nem alapítható. Ez a jövőben valamennyi követelésre (nem csak a pénzkövetelésekre) vonatkozik. Ezzel egyidejűleg a vállalkozásokkal megkötendő jogügyletekhez kapcsolódóan a felsorolt biztosítékok lehetővé válnak.

Megváltoznak a szerződésátruházás szabályai: a szerződésátruházással csak abban az esetben szűnik meg a szerződés biztosítéka (például kezességvállalás), ha a biztosíték az átruházott pozícióval (például adós) járó kötelezettséget biztosít és a biztosíték nyújtója a szerződés átruházásához nem járul hozzá.

Lényegesen egyszerűsödnek és egyértelműbbé válnak az értékpapírokra vonatkozó szabályok. Kikerülnek a Ptk-ból a dematerializált (jogszabályban meghatározottak szerint elektronikus úton előállítható és továbbítható) értékpapírok előállítására, átalakítására, átruházására vonatkozó szabályok, mivel azokat a tőkepiaci törvény részletesen tartalmazza. A Ptk. fenntartja az elsősorban okirati formában egyedileg kibocsátott – bemutatóra vagy névre szóló értékpapírokra vonatkozó szabályozást. Emellett a nevesített értékpapírfajták mellett azoktól eltérő, jogszabályban nem nevesített értékpapírok (úgynevezett nyitott értékpapírok) létrehozását is lehetővé teszi.

A Pkt. módosítása 2016. július 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit fő szabályként a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megtett nyilatkozatokra kell alkalmazni. A törvénymódosítás további része a különvált zálogjog önálló zálogjoggá történő átalakításának – az úgynevezett átalakításos önálló zálogjog - részletes szabályait tartalmazza.

dr. Závotka Zsolt

További hírek