CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Ptk.-módosítás - Változnak a zálogjog szabályai a törvényjavaslat szerint
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot nyújtott be az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésnek, a javaslat főként a zálogjog alapvető átalakítását célozza, továbbá tartalmaz kisebb változtatásokat például a szülőtartással vagy a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének felelősségével összefüggésben is.

2016. május 10.

A parlament honlapján olvasható javaslat szerint a módosítások indoka, célja zálogjogi területen a hozzájárulás a gazdasági növekedéshez, továbbá az uniós szabályoknak megfelelés, más területeken – például a szülőtartás intézményénél – pedig az alaptörvény rendelkezéseinek átültetése.
    A javaslat a hitelbiztosítékoknál visszaállítaná az új kódex által bevezetett különvált zálogjog helyett a magyar jogban korábban elterjedt önálló zálogjogot.
    A javaslat indoklása szerint "a bankszektor felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank határozott célja, hogy növekedjen a magyar jelzáloglevél-piac szereplőinek száma, ezzel együtt pedig a banki refinanszírozási piac is élénküljön". Ehhez szükséges "mindenekelőtt a jelzáloglevél-piac dinamikus fejlődéséhez elengedhetetlen önálló zálogjog intézményének újraszabályozása, a gazdasági igények kielégítése, valamint a hazai hitelélet fejlődése érdekében felülvizsgálatra szorult az a korábbi dogmatikai álláspont, amely az önálló zálogjog megszűnéséhez vezetett".


    A javaslat kitér arra is, hogy az önálló zálogjog újraszabályozásánál ki kellett küszöbölni az új Ptk.-t megelőző szabályozás hiányosságait, így például a "zálogkötelezettre nézve jelentős kockázatot rejtő kétszeres teljesítés veszélyét".
    Az új Ptk. által az önálló zálogjog helyett megalkotott különvált zálogjog a javaslat szerint nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, fenntartása nem indokolt. A javaslat ennek a konstrukciónak a hitelezési gyakorlatban betöltött "nem túl jelentős" szerepét megszünteti, és megteremti a lehetőségét annak, hogy a pénzügyi intézmény az ingatlanra vonatkozó járulékos jelzálogjogát önálló zálogjoggá alakítsa át, mely eltér az újraszabályozott önálló zálogjogtól.


    Februárban az Igazságügyi Minisztériumban (IM) a Ptk.-módosításról tartott háttérbeszélgetésen Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azt fejtegette: a jegybank az önálló zálogjog visszaállítása után szállhat be szabályozási és más eszközökkel a jelzálogpiac újjáépítésébe. Nagy Márton és Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára is azt hangsúlyozta a háttérbeszélgetésen, hogy a Ptk. jelzálogjogi rendelkezéseinek átalakítása nélkülözhetetlen a lakáshitelkamatok csökkenéséhez és a csok (családi otthonteremtési támogatás) sikeréhez.


    Akkoriban egy szakmai konferencián Bodzási Balázs, az IM igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára a zálogjog átalakításának szükségessége mellett érvelve elmondta: az MNB csak idén mintegy 300 milliárd forint értékben tervez jelzálogleveleket kibocsátani, és arról is beszélt, hogy a jelenlegi különvált zálogjog magyar szabályozása nincs összhangban az európai uniós tendenciákkal.


    A februári rendezvényen Csizmazia Norbert, a Kúria főtanácsadója vitába szállt a helyettes államtitkárral és úgy vélekedett: az uniós rendeletekből nem következik, hogy vissza kellene állítani az önálló zálogjogot. Félreértés az is - mondta -, hogy az új Ptk. szerint a különvált zálogjogot csupán egyszer lehet átruházni, Ausztria pedig példa arra, hogy ott is lehetséges dinamikusan működő jelzálogpiac, ahol nincsen önálló zálogjog.
    A Kúria polgári kollégiuma nem támogatja a Ptk. tervezett módosítását – jelentette ki a legfelsőbb bírói fórum főmunkatársa februárban.


    A kedden a parlamentnek benyújtott javaslat a gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek felelősségére vonatkozó szabályok körében a jelenlegi szabályozás helyett, amely a vezető tisztségviselő szerződésen kívüli károkozásáért egyetemleges felelősséget állapít meg és "a joggyakorlatban jelentős bizonytalanságot okoz", új rendelkezést alkot, amely szerint a vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A jogi személlyel egyetemleges felelősségnek akkor van helye, ha a kárt a vezető tisztségviselő szándékosan okozta.


    A javaslat a tőkepiaci szabályozással való összhang megteremtéséért kimondja, hogy a zártkörűen működő részvénytársaság részvényei abban az esetben nyilvánosan is forgalomba hozhatóak, ha a részvénytársaság megváltoztatja működési formáját.


    Nyomatékosítja a javaslat a nagykorú gyermekek alaptörvényben rögzített szülőtartási kötelezettségét, tovább egy új megtérítési igényérvényesítési lehetőséget is bevezet arra az esetre, ha a tartásra önhibáján kívül rászorult szülő szükségleteinek ellátásáról a tartásra köteles gyermek helyett más gondoskodik, akinek ez egyébként nem lenne kötelezettsége. Az ilyen ellátás ellenértékének megtérítését a tartást nyújtó követelheti a tartásra kötelezhető gyermektől.
    "Tehát olyan idős személyek esetén, akiknek a szociális ellátásáról akár állami, akár egyházi fenntartású intézmények – nem térítésmentes szociális ellátás juttatásával – gondoskodnak és az idős személy az ellátás ellenértékét nem, vagy csak részben tudja finanszírozni, a ki nem fizetett térítési díjat követelni lehet a szülője iránt tartásra kötelezhető nagykorú gyermektől" – áll a javaslatban.


    Megváltoztatná a javaslat a szerződésátruházás szabályait és egyszerűsítené az értékpapír fogalmát, továbbá a párhuzamosságok megszüntetéséért egységesítené az értékpapír alaki legitimációs hatására, átruházására és megsemmisítésére irányuló alapvető szabályokat.

MTI

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

30

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR