//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosítási jogviszonya
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kérdés kapcsán gyakran felmerül, hogy mikor lesz a mezőgazdasági őstermelő biztosított, ez esetben milyen járulékokat kell megfizetnie, továbbá ha egyéb keresőtevékenységet is folytat, akkor őstermelőként kell-e társadalombiztosítási közterheket megfizetnie. Az alábbiakban részletes tájékoztatást adunk az őstermelők biztosítási jogviszonyáról és az ennek keretében fizetendő társadalombiztosítási közterhekről, valamint az őstermelő családi járulékkedvezményéről.

2016. május 10.

Mielőtt rátérnénk a biztosítási jogviszonyra, nézzük meg, milyen meghatározást fogalmaz meg a személyi jövedelemadó törvény a mezőgazdasági őstermelőre.
Mezőgazdasági őstermelő az a 16. életévét betöltött magánszemély, aki nem egyéni vállalkozó, saját gazdaságában a személyi jövedelemadó törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat, és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik. Mezőgazdasági őstermelőnek kell tekintetni a családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is.


A mezőgazdasági őstermelő társadalombiztosításának objektív tényezői


Mindenekelőtt át kell tekinteni, milyen objektív tényezők fennállása kell ahhoz, hogy egy őstermelő biztosított legyen. Az őstermelői tevékenység akkor hoz létre biztosítási jogviszonyt, ha az alábbiak megvalósulnak.


1) Az első feltétel a szolgálati idő megszerzéséhez kötődik, azaz biztosított az a mezőgazdasági őstermelő, aki esetében fennáll, hogy a rá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év. Ennek az az oka, hogy teljes nyugdíj megállapításához minimum 20 év szolgálati idő szükséges. Ha az őstermelő rendelkezik 20 év szolgálati idővel, akkor őstermelői jogviszonya alapján a későbbiekben nyugellátásra lesz jogosult.


2.) Második feltétel az életkorhoz kötődik, azaz akkor lesz biztosított az őstermelő, ha már nem kiskorú, de még nem nyugdíjas. Nyugdíjasnak minősül a saját jogú nyugdíjas – beleértve a 40 éves jogosultsági idővel nyugdíjban részesülő nőket is – és az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.


Keresőtevékenység


Ha a fenti feltételek fennállnak, akkor ez még nem eredményezi azonnal a biztosítási jogviszony meglétét. Vizsgálni kell azt is, hogy az őstermelőnek van-e más biztosítási jogviszonya az őstermelés mellett, és ha van, akkor milyen biztosítási jogviszony áll fenn. Az őstermelő keresőtevékenységét vizsgálva megállapítható, hogy nem lesz biztosított az őstermelő ha munkavállalóként, egyéni vagy társas vállalkozóként, szövetkezet tagjaként, tanulószerződés keretében vagy egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyként is biztosított. Mi ennek az oka?


A munkaviszonyban álló személy, a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló, a nem nyugdíjas egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy biztosítási jogviszonya nem függ semmilyen feltételtől. Munkaviszony esetében például a biztosítási jogviszony a munkaszerződésben foglalt időponttól, ennek hiányában pedig a munkaszerződés megkötését követő naptól áll fenn.
Az egyéni illetve társas vállalkozói jogviszony szintén biztosítási jogviszonyt eredményez, azaz ezen biztosítási jogviszonyok létrejötte sem függ semmilyen különleges feltételtől, például adott jövedelemtől. Azaz az egyéni vállalkozó biztosított lesz az egyéni vállalkozói nyilvántartásba való bejegyzés napjától, vagy a kamarai tagság kezdetének napjától, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó esetén e szolgálat kezdő napjától. A társas vállalkozó biztosítása a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdetétől, egyéni cég tagja esetében az egyéni cég tagjává válás napjától, egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony, illetve vezető tisztségviselői jogviszony létrejötte napjától áll fenn.


A szövetkezet tagja, aki a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik – kivéve az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanulóját, hallgatóját és a szociális szövetkezetben tagi munkavégzés keretében munkát végző tagot – szintén minden egyéb feltétel nélkül biztosítottá válik.
Azaz a fenti esetekben az őstermelő az őstermelése mellett már egy „biztos” jogviszonnyal rendelkezik, így őstermelőként nem lesz biztosított.


Más a helyzet akkor, ha a biztosítási jogviszony fennállása valamilyen feltételtől függ. Azaz ha az őstermelő keresőtevékenysége például megbízási szerződésen vagy vállalkozási szerződésen alapul, vagy az őstermelő alapítvány, egyesület, lakásszövetkezet tisztségviselője, akkor a biztosítási jogviszony attól függ, hogy a díjazás eléri-e havonta a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét.


Azaz a biztosítási jogviszony ezekben az esetekben nem mindig jön létre, így az őstermelői tevékenység lesz az ún. „biztos” jogviszony. Ennek következménye az, hogy ha az őstermelő egyidejűleg megbízásban is dolgozik, ahol a havi megbízási díja 50 000 forint, akkor annak ellenére, hogy a megbízásban biztosított lesz, őstermelőként is biztosítottá válik.

A mezőgazdasági őstermelő biztosításának kezdete és vége
Ha a fenti kizáró körülmények nem állnak fenn, akkor a mezőgazdasági őstermelő biztosításának kezdete és vége az alábbiak szerint alakul:


1. A biztosítás az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány visszaadása napjáig áll fenn.
2.  Gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig.  Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi gazdaságból vagy a közös őstermelésből.
A biztosított mezőgazdasági őstermelő biztosítási jogviszonyát be kell jelenteni a T1041-es adatlapon az adóhivatalnak. Ugyancsak ezen a T1041-es adatlapon kell bejelenteni a biztosítás megszűnését is.


Társadalombiztosítási közterhek


A biztosított őstermelő köteles megfizetni a társadalombiztosítási közterheket. Az őstermelők társadalombiztosítási közteherfizetése függ az előző évi bevétel mértékétől, továbbá függ attól, hogy az őstermelő kezdő mezőgazdasági őstermelő-e. Kezdő mezőgazdasági őstermelő az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági őstermelőnek, azaz tárgyévben kezdi el a mezőgazdasági tevékenység folytatását.


Járulékok és szociális hozzájárulási adó alapja


A kezdő és a megelőző évben 8 millió forintnál nagyobb bevétellel rendelkező, biztosított  őstermelő a minimálbérnek megfelelő összeg után fizeti meg a 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási járulékot, a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Továbbá a minimálbér után köteles megfizetni a 27 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót is.


Mindezek alapján 111 000 forintos minimálbért alapul véve havonta
-    4 440 forint természetbeni egészségbiztosítási járulékot,
-    3 330 forint pénzbeli egészségbiztosítási járulékot,
-    11 100 forint nyugdíjjárulékot valamint
-    29 970 forint szociális hozzájárulási adót kell megfizetni.

Eltér a fentiektől a társadalombiztosítási közteherfizetés, ha az őstermelésből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot. Megjegyzés: a személyi jövedelemadó törvény azokat a mezőgazdasági őstermelőket, akiknek e tevékenységéből az adóévben megszerzett bevétele a 8 millió forintot nem haladja meg, mezőgazdasági kistermelőnek nevezi. A személyi jövedelemadó törvény szerint a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.


Ha a tárgyévet megelőző évben elért bevétel nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a társadalombiztosítási közteherfizetésnél az őstermelő tárgyévet megelőző évi bevételének 20 százalékát kell alapul venni, havi szinten ennek is az egytizenketted részét. Ha például az őstermelő tavalyi bevétele 5 millió forint volt, akkor havi szinten az 1 millió forint egytizenkettedét kell alapul venni és ebből kell megfizetni a következő járulékokat:


-    4 % mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és
-    10 % nyugdíjjárulékot.

Tekintettel arra, hogy ez esetben pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetnie, így az őstermelő sem táppénzt, sem csecsemőgondozási díjat, sem gyermekgondozási díjat nem kaphat.
A mezőgazdasági őstermelőnek azonban lehetősége van arra, hogy magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése céljából az adóévre vonatkozóan vállalja, hogy a 7% természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékot, valamint a 10% nyugdíjjárulékot magasabb összeg után fizesse meg. Ez esetben a 27% szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni, méghozzá a vállalt magasabb összeg után. Természetesen a magasabb összeg vállalásával jogosulttá válik a mezőgazdasági őstermelő a pénzbeli ellátásokra, azaz jogosult lehet táppénzre, csecsemőgondozási díjra, gyermekgondozási díjra. A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összeg választásáról a tárgyév első negyedévére vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak.


A mezőgazdasági őstermelő a fenti társadalombiztosítási közterheket negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak. Nem kell azonban megfizetnie a járulékot és a szociális hozzájárulási adót arra az időtartamra, amely alatt
-    táppénzben, baleseti táppénzben,
-    csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül;
-    gyermekgondozást segítő ellátásban (gyermekgondozási segélyben), gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás (gyermekgondozási segély), ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja.

Továbbá meg kell említeni, hogy a mezőgazdasági őstermelő, ha jogosult a családi adókedvezményre és a kedvezményt teljes egészében nem tudja adóban érvényesíteni, akkor családi járulékkedvezménnyel élhet.  A biztosított őstermelő által érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege:
-    a családi kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és
-    a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap különbözetének
a 15%-a.


A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi járulékkedvezményét úgy veheti igénybe, hogy az annak megfelelő összeget elsőként természetbeni egészségbiztosítási járulékra érvényesíti. Ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet, akkor a járulékkedvezményt a pénzbeli egészségbiztosítási járulékra is rávezetheti. Ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes fedezetet, akkor a járulékkedvezményt nyugdíjjárulékban érvényesíti.

 

dr. Radics Zsuzsanna

További hírek