//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Mikor jelent valódi segítséget az adóhitel?
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A társasági adótörvény 2016-ban életbe lépett módosítása adózás előtti eredményük növelésére – azaz forgalmuk növelésére és költséggazdálkodásuk átgondolására – ösztönzi a cégeket. Ehhez kapcsolódóan az üzembe helyezett beruházás, létszámnövelés további kedvezményt is jelenthet.

2016. május 09.

Az új adócsomag része a társasági adózásban a növekedési adóhitel kedvezmény, de a szabályok már a 2015. évre is alkalmazhatóak. Miről is van szó?
Mielőtt górcső alá vennénk a szóban forgó kedvezményt, azt rögtön tudnunk kell róla, hogy nem jelent végleges adókedvezményt, csak a tárgyévi adó megfizetésének halasztását a következő két adóévre – bizonyos feltételek mellett.


A növekedési adóhitel mértéke a tárgyévi adózás előtti eredménynek a megelőző adóévi adózás előtti eredményt meghaladó része azzal, hogy annak meghatározásakor a kapott osztalék, kamat, valamint a kapcsolt vállalkozásokkal folytatott ellenérték nélküli ügyletek kapcsán elszámolt adóévi bevételek összegét nem lehet figyelembe venni.
A kedvezmény igénybevételének három feltétele van, azaz az adózó csak abban az esetben alkalmazhatná a kedvezményt, ha


– a társasági adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben vagy korábban kezdődött, azaz, ha a tulajdonosok úgy döntenek, hogy már  2015-ben szeretnék igénybe venni a növekedési adóhitelt, ezt csak akkor tehetik meg, ha legalább 2012 óta létező társaságról van szó. Tudni kell, hogy a törvény nem ír elő feltételként meghatározott nagyságú árbevételt, eredményt, sőt a bevétel tényét sem. Ebből következően a kedvezmény igénybevételére egy még a cégnyilvántartásban szereplő, de nem működő – azaz alvó – céget is fel lehet használni!

– ha az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban,
de a tulajdonosváltás nem tartozik a fentiek szerint tiltott átalakulásba. Azaz, ha megvásárolunk egy korábban veszteséges, vagy majdhogynem nulla eredményt produkáló, tevékenységet már alig-alig folytató társaságot, a növekedési adóhitelt akkor is igénybe vehetjük.


– ha a növekedési adóhitel összege eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének ötszörösét.


A harmadik feltétel kapcsán nagyon fontos, hogy a cég adózás előtti eredményéről van szó és nem az árbevételéről vagy a társasági adó (tao) alapjáról.

Miért nagyon fontos ez?

 

Abban az esetben, ha a jogalkotó az árbevétel egyik évről a másikra való ötszörös növekedését tűzte volna ki célul, akkor az ennek megfelelő cégek vezetőit egy kisnyugdíjas is bátran meghívhatta volna teára és kuglófra, nem kellett volna aggódnia azért, hogy nem férnek el a nappaliban.
Ha a társasági adó alapjának növekedése döntené el a kérdést, akkor az adóalapot növelő tételekkel manipuláltak volna a dörzsöltebb ügyvezetők (persze ehhez bizonyos cégnagyságra és a szóba jöhető adóalapot növelő tételeket megalapozó ügyletekre is szükség van).
Mivel az adózás előtti eredmény növekedése a feltétel, ez több – adott esetben veszteséggel vagy ahhoz közeli állapottal harcoló – cég számára is elérhetővé teszi a lehetőséget.


Egy nulla eredmény közeli társaság lehet leginkább a kedvezményezettje ennek az új szabálynak.
A jelentősebb veszteséget produkáló társaságok viszont nehéz helyzetben lesznek, ha a kedvezményre ácsingóznak, hiszen esetükben az abszolút érték szabály miatt nem könnyű ötszörös pozitív eredményt elérni.
Az sem mellékes, hogy a törvény a kedvezményezett vállalkozások méretére sem ír elő korlátozást, így akár a legnagyobbak is élvezhetik a növekedési adóhitel előnyeit.

Nézzünk erre egy példát! Egy kft. az előző adóévben veszteséges volt, azaz adózás előtti eredménye 2014-ben 500 ezer Ft volt. 2015-ben várhatóan nyereséges lesz, 3 millió Ft adózás előtti eredményre számítanak.
Ha várakozásai teljesülnek, megfelel-e az adózás előtti eredmény ötszörös növekedése feltételének? Számoljunk egy kicsit!
A cég adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része 3 millió Ft (ahhoz, hogy 500 ezer Ft-ról 3 millió Ft-ra növekedjen az eredmény, 3,5 millió Ft-tal több adózás előtti eredményt kell elérniük).
A megelőző adóév adózás előtti eredménye abszolút értékének ötszöröse 2,5 millió Ft (500 ezer Ft abszolút értéke 500 ezer Ft, annak ötszöröse 2,5 millió Ft).
Tehát, a társaság, ha eléri a 3 millió Ft adózás előtti eredményt 2015-ben, és teljesíti a többi feltételt is, akkor élhet a növekedési adóhitel kedvezmény választásával.


A fenti feltételek teljesülése esetén az adózó az adóelőleg-kiegészítési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőig (azaz a tárgyév december 20-ig) nyilatkozhat a kedvezmény igénybevételéről. Ezzel párhuzamosan, ugyanezen határidőig a társaságnak meg kell állapítania és be kell vallania a várható növekedési adóhitelre jutó adó összegét, amelynek 25 százalékát adóelőlegként két egyenlő részletben a tárgyévet követő adóév első két negyedévében (a negyedév 2. hónapjának 20. napjáig) kell megfizetnie.


Azaz, az adóévben az adóelőleg kiegészítésekor (ha erre kötelezett) a növekedési adóhitel összegére jutó adóelőleg összegét nem kell megfizetnie. A növekedési adóhitel összegére jutó adót nyolc részletben lehet megfizetni.
(A támogatott adóalanyok tao-alanyiságának megszűnésekor azonban a még meg nem fizetett adóhitel azonnal esedékessé válik.)

A cég majd a tárgyévi társasági adóbevallásában állapítja meg és vallja be a növekedési adóhitel összegére jutó adó összegét. Az adót – a fentiek szerint megfizetett adóelőleget is figyelembe véve – a cég hat egyenlő részletben fizeti meg, az adóévet követő adóév harmadik és negyedik negyedévében, valamint az adóévet követő második adóévben negyedévenként (a negyedév második hónapjának 20. napjáig).


A növekedési adóhitel kedvezményt – ami végső soron az adókötelezettséget nem csökkenti, csak későbbre tolja ki – az adózó először a 2015. adóévre vonatkozóan alkalmazhatja. (Egy dinamikus növekedési pályán lévő társaság likviditását érezhetően javíthatja a kedvezmény akkor is, ha később meg kell fizetni a halasztott adót. Az, hogy nem egy összegben, hanem 8 részletben lehet megfizetni a társasági adót, valós segítséget nyújthat a vállalkozások számára.)


Előírás továbbá, hogy a növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni.


A jogalkotó célja ezzel az volt, hogy semlegesítse az eredmény programozását, a mesterséges adótervezési lehetőségek bevetését. Persze ezek a mesterkedések – legalábbis a tárgyalt kedvezmény szempontjából –, akár hátrányára is válhatnak a cégnek. Azoknak a társaságoknak – például – amelyek az előző adóévben kapcsolt vállalkozásaiktól támogatást kaptak, vagy azok elengedték kötelezettségüket, a bázisévre nem, csak a tárgyévre vonatkozóan kell ezeket a bevételeket az eredményből kiszűrniük, így nem lesz könnyű a vágyott (ötszörös) eredményt elérniük.
(Ebből az is következhet, hogy az adóhatóság az eddiginél is éberebben figyel a transzferárakra, azaz növeli az ellenőrzések számát és szigorát, hiszen a cégcsoportoknak nehéz lesz ellenállniuk a kísértésnek, hogy az egyik évben az egyik, másik évben a másik csoporttag „érjen el” jelentősebb adózás előtti eredményt.)


A kedvezmény lehetősége 2015. évre valószínűleg sok társaság számára „elúszott” – a jogkövető cégek már hónapokkal ezelőtt elkészítették és benyújtották beszámolóikat –, de a 2016-os évre még e tekintetben is fel lehet készülni.
Mint egy jól működő cég életében minden mást, ezt is tudatosan meg kell tervezni. (Egy nagy növekedést követő bevételcsökkenés esetén a halasztott fizetési kötelezettség akár a viszályára is fordulhat!)

A növekedési adóhitellel halasztott adó mindezeken túl még akár tovább is csökkenthető tárgyieszköz-beruházás és létszámnövelés megvalósítása esetén. Ez azért jó hír a cégek számára, mert lehetőségük nyílik arra, hogy az egyébként csak halasztott adót jelentő kedvezményből tényleges, végleges adókedvezmény legyen.

Hogyan? A társaságnak ehhez – a növekedési adóhitelről benyújtott nyilatkozatot követő két évben – beruházást és létszámnövelést kell megvalósítania. Ha ez sikerül, akkor a még esedékessé nem vált növekedési adóhitel összege csökkenthető.

Fentiek értelmezésében beruházásnak minősül a cég által beszerzett vagy előállított, még használatba nem vett tárgyi eszközökkel kapcsolatos beruházás, amelyekre terv szerinti értékcsökkenés számolható el (így például termőföld vásárlása egy mezőgazdasági tevékenységet folytató társaság esetében sem vehető e körbe figyelembe).
A kedvezmény igénybevételénél figyelembe vett tárgyi eszközök értékcsökkenését az adótörvény szerint már elszámolt értékcsökkenésnek kell tekinteni.

A létszámnövelés mint feltétel akkor teljesül, ha az adóév utolsó napján, a megelőző adóév utolsó napján fennálló állapothoz képest növekedett a társaságnál a foglalkoztatottak száma.
A várható létszámnövekedést év közben is figyelembe lehet venni a növekedési adóhitel csökkentés számításakor. Ha a társaság várható létszámnövekedés alapján érvényesített kedvezményt, és az adóév utolsó napján a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma nem haladja meg a megelőző adóév utolsó napján fennálló létszámot, köteles visszafizetni a nem teljesített létszámnövekedés és 10 millió forint szorzata 19%-ának megfelelő összeget.

Fontos további törvényi elvárás, hogy a létszámnövekedéssel érintett új munkahelyeket legalább két éven keresztül az érintett régióban fenn kell tartani, azaz nem oldja meg a helyzetet néhány új munkavállaló néhány hónapos alibi foglalkoztatása.
Abban az esetben, ha a kedvezmény meghatározásánál figyelembe vett foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma csökken, a cég – a fentiekhez hasonlóan – köteles visszafizetni a nem teljesített létszámnövekmény és 10 millió forint szorzata 19%-ának megfelelő összeget.

Fontos, hogy a növekedési adóhitel kedvezmény igénybevétele nem zárja ki azt, hogy a társaság egyidejűleg adóalap-kedvezménnyel is éljen! Viszont kizárja a növekedési adóhitel kedvezményt, ha a cég


– beruházásra vonatkozó adókedvezményt vesz igénybe,
– ha művészeti, film, látvány-csapatsport támogatásáról nyilatkozattal rendelkezett a társasági adóelőleg megfizetésével kapcsolatosan. Az sem mellékes, hogyan kell kiszámolnunk a kedvezmény összegét.
A beruházási érték 19%-át megszorozzuk a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának növekményével és 10 millió forinttal. A kedvezmény nem lehet több, mint a növekedési adóhitelre jutó adó – esedékessé nem vált összegének – 70%-a.

Nézzünk erre is egy példát! Tegyük fel, hogy egy társaság 2015. évi adózás előtti eredménye 1,5 millió Ft-tal haladta meg a 2014. évi adózás előtti eredményét. Nyilatkozik arról, hogy igénybe kívánja venni a növekedési adóhitel kedvezményt (a feltételeknek megfelel). Az erre jutó társasági adó 1,5 millió Ft, ennek 70%-a 1,05 millió Ft.

2015-ben felvesz új munkavállalót (havi bruttó bére 150 ezer Ft), és üzembe helyez egy gépet, amelynek bekerülési értéke 1 millió Ft.

A beruházás értékének 19%-a tehát 190 ezer Ft. A beruházás és a létszámnövekedés miatti kedvezmény tehát (190 x 1) x 10 millió Ft, azaz 1,9 millió Ft. Az 1,5 millió Ft halasztott adóból 1,05 millió Ft-ot nem kell utólag sem megfizetnie. Ez az újonnan felvett dolgozó bérének és azok közterheinek kicsit több, mint 5 havi összegét fedezi.

 

Sinka Júlia

További hírek