CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Hamarosan módosítják a könyvvizsgálókról szóló törvényt
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A Magyar Könyvvizsgáló Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2002. évi LXXV. törvény (Kktv.) módosítása tárgyában Országgyűlés elé terjesztett javaslat szerint változnak többek között a könyvvizsgálók közfelügyeletére, függetlenségére, valamint a szakmai szkepticizmusra vonatkozó előírások.

2016. május 06.

A tagországoknak 2016. június 17-ig kell a nemzeti jogba átültetniük a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek jogszabályban előírt könyvvizsgálatára vonatkozó egyedi követelményekről szóló európai uniós rendelkezéseket. A Kktv. hatálya a jövőben kiterjed a könyvvizsgálói hálózat tagjaira is, valamint azon külföldön tevékenységi engedéllyel rendelkező könyvvizsgáló gazdálkodókra is, amelyek Magyarországon végeznek jogszabályon alapuló kötelező könyvvizsgálói tevékenységet. A javaslat bevezeti az „illetékes főhatóság”, a „fő könyvvizsgáló partner” és a „szoros kapcsolat” fogalmakat, és pontosítja a nemzetközi könyvvizsgálati standardok fogalmát.

2013. július 01-től kezdődően – a korábban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Bizottság helyett –  közfelügyeleti hatóságként a Nemzetgazdasági Minisztérium Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Főosztálya jár el. A módosítás hatályba lépésével jelentősen bővülnek a közfelügyeleti hatóság feladatai többek közt a kamara által alkotandó nemzeti standardok jóváhagyása, a könyvvizsgálói tevékenység folytatásának igazolása, a kamarai tag könyvvizsgáló minősítésének visszavonása és képzése tekintetében.

Jogszabályi kötelezettségen alapuló, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknál (ilyenek a Magyarországon tőzsdén jegyzett társaságok, hitelintézetek, biztosítók és befektetési vállalkozások) könyvvizsgálói tevékenységet végző könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek tekintetében a minőségellenőrzési feladatokat a közfelügyeleti hatóság végzi. Az említett körbe nem tartozó vállalkozások minőségellenőrzését a továbbiakban is a kamara látja el, azonban a kamarai minőségellenőrzések másodfokú hatóságaként a közfelügyeleti hatóság jár el.

A javaslat a könyvvizsgálói függetlenségre vonatkozó szabályt kiterjeszti a könyvvizsgálat eredményét közvetlenül, vagy közvetve befolyásolni képes személyek körére, amennyiben a vizsgált gazdálkodó szervezet mellett ezen személyek döntéshozatalában sem vehet részt a könyvvizsgáló. A törvény kiegészül a korábbi megbízott könyvvizsgáló foglalkoztatásának tilalmára, valamint a szakmai szkepticizmusra vonatkozó rendelkezésekkel. Utóbbi előírások szerint a könyvvizsgálónak különösen figyelemmel kell eljárnia a valós értékekre, az eszközök értékvesztésére, a céltartalékokra, valamint a gazdálkodói tevékenység folytatására vonatkozó képesség szempontjából lényeges jövőbeni cash-flowra vonatkozó vezetői becslések vizsgálatakor.

A javaslat a pénzmosási törvényből eredő rendelkezések mellett további eseteket határoz meg, amelyekben a könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget nem köti titoktartási kötelezettség. Ilyenek például a minősítéssel kapcsolatos eljárások, vagy az újonnan megbízott könyvvizsgálóval való együttműködés.

Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó tekintetében a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenysége legfeljebb öt üzleti évre szólhat, ennek lejártával be kell szüntetnie a könyvvizsgálói eljárásban való részvételét.

A Kktv. módosítással összhangban sor kerül a tőzsdéről, hitelintézetekről, biztosítókról, befektetési vállalkozásokról szóló törvények módosítására is.

A törvényjavaslat a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosításáról is rendelkezik. Ennek hatályba lépésével a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatása mentes lesz a személyi jövedelemadó alól, így ezen a jogcímen kifizetésre kerülő összegből a munkáltatónak nem kell személyi jövedelemadót és járulékokat levonnia, továbbá ezen összeg után szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie.

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

28

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR