//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Az átalányadózó egyéni vállalkozó havi járulékalapjának megállapítása
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.), illetve Tbj. végrehajtásáról szóló 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet (Tbj.vr.) szerint az átalányadózást választó egyéni vállalkozó a járulékait az átalányban megállapított jövedelem után fizeti meg.

2016. április 26.

A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó nyugdíjjárulékot fizet.
A biztosított egyéni vállalkozó nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék (szociális hozzájárulási adó) fizetésére kötelezett (biztosított főfoglalkozású egyéni vállalkozó a járulékait, ha az átalányban megállapított jövedelem ennél kevesebb lenne, havonta legalább a minimum járulék és minimum adóalap után köteles fizetni).

Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozó a tárgyhavi járulékfizetési kötelezettségének megállapításához az átalányban megállapított jövedelmet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján a tárgyhavi bevételéből annak vélelmezett költséghányadának levonásával állapítja meg.
Ennél többet azonban ebben a témakörben társadalombiztosítási jogszabály nem mond.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 50–57. §-ai tartalmazzák az átalányadózásra vonatkozó szabályokat. Ezek szerint adóévenként, az adóév egészére átalányadózást választhat az olyan egyéni vállalkozó, akinek az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben a vállalkozói bevétele a 15 millió forintot nem haladta meg.
Ettől eltérően az olyan egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói tevékenysége az adóév egészében kizárólag külön jogszabályban  meghatározott kereskedelmi tevékenység, átalányadózást akkor választhat, ha az átalányadózást közvetlenül megelőző adóévben vállalkozói bevétele a 100 millió forintot nem haladta meg.
Az átalányadózás kizárólag az egyéni vállalkozói tevékenység egészére választható. Aki egyéni vállalkozóként is és mezőgazdasági kistermelőként is jogosult az átalányadózás választására, külön-külön és egyidejűleg is alkalmazhatja a kétféle tevékenységre elkülönülten az átalányadózást.
Az átalányadózás következő adóévre történő választásáról vagy annak megszüntetéséről már működő adózók esetében az előző évre benyújtott személyi jövedelemadó bevallásban lehet nyilatkozni az Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóknak. Ez a nyilatkozat a visszavonásig érvényes.
Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele a 15 millió forintot, a kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó bevétele a 100 millió forintot nem haladja meg.

Az átalányban megállapított jövedelem

Az átalányban megállapított jövedelem kiszámításakor a vállalkozói bevételt kell alapul venni (Szja-tv. 4. számú, valamint 10. számú mellékletében foglaltak szerint), amelyet kedvezményekkel nem lehet csökkenteni. A bevételből a jövedelem az elismert, egyes tevékenységek szerint különböző százalékban meghatározott költséghányad (költségátalány) levonásával állapítható meg. A költséghányad megállapításánál nem a bejelentett tevékenység az irányadó, hanem az, hogy mely tevékenységből származott bevétele az egyéni vállalkozónak. Az azonos tevékenységet folytatók közül azok, akik nyugdíjasként a Tbj. szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülnek, kisebb költséghányadot érvényesíthetnek.
A Tbj. szabályai szerint kiegészítő tevékenységet folytató a saját jogon nyugdíjas egyéni vállalkozó és az olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt már betöltötte.

Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségátalányok

a) A bevételből 40 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 25 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem a bármely tevékenységre vonatkozó, általánosan alkalmazható rendelkezés szerint.
b) A bevételből 80 százalék, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 75 százalék az elismert költséghányad akkor, ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási és kereskedelmi tevékenység(ek)et folytat. Aki más tevékenységet is folytat, annak az egész bevételére a 40 (illetőleg a 25) százalékos költséghányadot kell alkalmaznia.
c) Az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozói bevételből 87, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 83 százalék költséghányad levonásával állapítható meg a jövedelem.
A c) pontban említett egyéni vállalkozó, feltéve, hogy a tevékenysége külön-külön vagy együttesen az adóév egészében kizárólag a törvényben felsorolt üzlet(ek) működtetésére terjed ki, a bevételből 93, kiegészítő tevékenység folytatása esetén 91 százalék költséghányad levonásával állapíthatja meg a jövedelmét. Ha ez a kiskereskedő a felsoroltakon kívül más kiskereskedői tevékenységet is folytat, akkor az egész bevételére a c) pont szerinti költséghányadot alkalmazhatja, ha pedig a b) pontban említett tevékenységből is szerez bevételt, akkor az egész bevételére a b) pont szerinti költséghányad vehető figyelembe. Végül, aki bármely kedvezőbb költséghányadú tevékenysége mellett az a) pont alá tartozót is folytat, annak csak 40 (kiegészítő tevékenység esetén 25) százalék költséghányadot lehet érvényesítenie.

Ha az egyéni vállalkozó tevékenysége év közben úgy változik, hogy a korábban alkalmazottnál alacsonyabb költséghányad illeti meg, akkor a változást megelőzően keletkezett bevételeire is csak az utóbbit alkalmazhatja. Más a helyzet annál az egyéni vállalkozónál, aki az adóév egy részében kiegészítő tevékenységet folytatónak is minősül, esetében az adóévi összes bevételre a magasabb költséghányad alkalmazható.
Az átalányban megállapított jövedelem is az összevont adóalap részeként adózik.

Nyilvántartás

Az átalányadózást alkalmazó egyéni vállalkozó – amennyiben áfa levonási jogát nem érvényesíti – csak bevételi nyilvántartást vezet (a pénztárkönyv bevételi adatait vezeti). Az átalányadózásra való jogosultság bármely ok miatt történő megszűnése esetén a részletes bevételi és költségnyilvántartást, illetőleg pénztárkönyvvezetést, valamint a szükséges részletező nyilvántartások vezetését haladéktalanul meg kell kezdeni. Ilyen esetben az átalányadózás időszaka alatt keletkezett költségeket a nyilvántartásba – annak rovatai szerinti bontásban – egy összegben be kell jegyezni, ugyanis az átalányadózásra való jogosultság az adóév elejéig visszamenőlegesen szűnik meg, vagyis az egyéni vállalkozó a teljes adóévre a vállalkozói személyi jövedelemadózás szabályai szerint adózik. Az átalányadózás időszaka alatt az elhatárolt veszteség évenkénti 20-20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Ugyancsak elszámoltnak kell tekinteni az összes költséget és az erre az időszakra jutó értékcsökkenési leírást is.
Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét. Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozónak a bevétel megszerzése érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.
 
(dr. Futó Gábor)

További hírek