CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Nem lesz új szabadságszabály, oda a hétvégi pótlék
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Bár a kabinet tavaly ősszel úgy döntött, mégsem módosít a Munka törvénykönyvén, most előállt egy új javaslattal, amely a korábbi tervezetnél sokkal kevesebb könnyítést adna a munkavállalóknak. A kiindulópont az uniós büntetés elkerülése, az újdonság pedig az, hogy egyes dolgozóktól elvennék a hétvégi pótlékot.

2016. április 25.

A kormány tavaly októberben tette közzé módosító javaslatát, amellyel a 2012-ben bevezetett új Munka törvénykönyvén (Mt.), illetve több más foglalkoztatási jogszabályon változtatott volna. Az indoklással együtt 41 oldalas javaslat egyfelől az EU-s jogharmonizációt szolgálta. Az Európai Bizottság 2015 elején kötelezettségszegési eljárást indított az Mt. miatt, mert az több ponton sértette az unió munkaidő-irányelvét, valamint egyéb más irányelveket is, amelyek például a munkaerő-kölcsönzést, a várandós nőket érintik. A javaslat azonban számos további, a munkavállalók számára kedvező módosítást, jogszabályi pontosítást is tartalmazott – az EU követelményeitől függetlenül.

A módosítót azonban nem nyújtották be törvényjavaslatként: a kormányzat, kevesebb, mint egy hónap után – indoklás nélkül – visszavonta az indítványt, miközben az érintettek többsége már biztosra vette, hogy azt elfogadja a parlament. Emiatt aztán a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) 2015 végi minimálbér-tárgyalásain sem történt előrelépés az Mt. módosításánál.

Alaposan kiherélték

Több hónapnyi csend után, a kabinet idén áprilisban váratlanul összehívta a szociális partnereket egy újabb VKF- fordulóra, amelyen napirendre került az Mt. módosítása is. A kormányoldal újfent egy, a korábbinál jóval rövidebb (indoklással együtt mindössze 7 oldalas) előterjesztéssel állt elő, amelyet azonban bizalmasan kezeltek és nem tettek ki a parlament honlapjára. A Napi.hu birtokába került javaslatból kitűnik: az immár csak az EU-s jogharmonizációt célzó szabály-módosításokat őrizte meg, valamint megjelent benne egy olyan pont, amely a készenléti jellegű munkakörben dolgozók szombat-vasárnapi munkavégzésre vonatkozó bérpótlék eltörlését tartalmazza.

A kormány célja a javaslattal és a VKF összehívásával az volt, hogy elkerülje, hogy az EU kötelezettségszegési eljárása olyan szakaszba jusson, amikor már esedékessé válhat a vaskos büntetés - értesült lapunk több szakszervezeti forrástól. Az új előterjesztést pedig vélhetően azért vágták meg ennyire, mert – a jelenlegi munkaerőhiány sújtotta helyzet miatt –, a kabinet nem akar ütközni a munkáltatói oldallal. Ám ezzel a politika "túltaktikázta" magát, hiszen a korábbi előterjesztés több munkavállaló-barát javaslatában korábban már egyetértés mutatkozott a vállalkozói és a dolgozói oldal között.

Az új javaslatot ugyanakkor SOS-jelleggel meg is tárgyalták a fórumon, s várhatóan nem is lesznek újabb viták ezzel kapcsolatban – így a parlament április végére elfogadhatja az indítványt. A munkavállalói szervezetek részéről sem váltott ki érdemi ellenállást, hogy a korábbi beadványt megcsonkították. A nyilvánosság elé csak a Vasutasok Szakszervezete (VSZ) és a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSZ) állt ki, amelyek elsősorban a hétvégi pótlék eltörlését kezdeményező "bónusz" javaslati pont ellen tiltakoztak.

Mi maradt benne?

A kormányülésen még nem tárgyalt új előterjesztés – az említett egy ponton kívül – tehát csak az EU-s jogharmonizációra koncentrál. A legfontosabb pontokat ismertetve: a dolgozók javára szigorítanák a pihenőidő szabályozását. Így amennyiben a munkavállaló számára 11 óránál rövidebb egybefüggő pihenőidőt biztosít a munkáltató, akkor úgynevezett egyenértékű kompenzáló pihenőidőt kell biztosítani. A módosítás rögzítené, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes időtartamának legalább huszonkét órát kell kitennie. Így a heti átlagos munkaidő 7 napos időtartamokkal számolva nem haladhatja meg a 48 órát. (A kormány 2012-es módosítása akár átlagosan heti 72 órás időtartamú munkavégzést is jogszerűvé tett.)

Változás, hogy az iskolaszövetkezetek közvetítésével dolgozókra is érvényesek lennének a szabadságra és a szabadság kiadására, valamint a szülési szabadságra és a fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályok.

A jelenlegi szabályok szerint a várandós, illetve terhességgel/szüléssel kapcsolatos kezelés alatt álló nő felmondási tilalom alatt áll, feltéve, hogy erről a munkáltatót tájékoztatta. Az új szabályok szerint azonban, ha a kezelés tényéről a dolgozó a felmondást követően tájékoztatja a munkáltatót, akkor az a tájékoztatás közlése utáni tizenöt napon belül a felmondást írásban visszavonhatná. A tervezet szerint a felmondás és a munkaviszony helyreállítása közötti időtartamot munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni, így meg kell téríteni a munkavállaló elmaradt bérét, egyéb járandóságait és kárát.

Az uniós irányelvek alapján az egyenlő bánásmód elvét kellene alkalmazni a munkaerő-kölcsönzés esetén is, ezzel a kölcsönzött dolgozók nem kaphatnának kevesebb fizetést, mint a kölcsönvevő cég saját alkalmazottai.

Ezen felül egyebek között megteremtik a külföldi munkáltató és a szolgáltatás jogosultjának felelősségét is a visszaélések megelőzése céljából, illetve változnak a csoportos létszámcsökkentés szabályai a tengerjáró hajók legénységére vonatkozóan.

Ami kimaradt

A tavaly kiadott verzióhoz képest sok elem immár nem nincs az új javaslatban

    Így októberben még napirenden volt az, hogy jogellenes munkáltatói felmondásnál a munkavállaló kárpótlásul kérhette volna a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresét.
    Szintén meglebegtették azt a módosítást, hogy a kormány a munkavállalók egyes csoportjaira nemcsak eltérő összegű kötelező legkisebb munkabért, hanem eltérő összegű garantált bérminimumot is megállapíthasson.
    A korábbi javaslat szerint a munkavállaló mentesült volna a munkavégzés és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól a munkáltató által kiadott szabadsága alatt - ez jelenleg nincs egyértelműen szabályozva és vitára ad okot.
    Szintén mentesült volna az apa gyermeke születésekor öt napra, ikerszülés esetén hét munkanapra a munkavégzési és rendelkezésre állás kötelezettség alól.
    Akkor még úgy tűnt, megvan a szándék arra, hogy pontosítsák a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék szabályozását: egyértelművé tették volna, hogy a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidőben dolgozókat mindig száz százalékos bérpótlék illeti meg.
    A pihenőnapok szabályozásánál rögzítették volna egyrészt, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani, továbbá ugyanilyen esetben a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot kellett volna beosztani.
    A felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében megszüntették volna a közfoglalkoztatási kötelezettséget - amely az indoklás szerint számos méltánytalan helyzet teremt.
    A korábbi tervezet az Mt.-n túl számos szakmai jogszabályt - így például a munkavédelmi törvényt is módosította volna: a korábbi javaslatban a mostaninál szigorúbb szabályozást javasoltak többek között a munkahelyi veszélyek megelőzése, a biztonságosabb, egészségesebb munkavégzés, a munkabalesetek következményei és a bírságolások körében.
    A közalkalmazottak illetménytáblája bővült volna három további fizetési fokozattal.
    A hosszú sorból érdemes még kiemelni, hogy a javaslat több ponton módosította, pontosította volna a munkaidő, a munkarend fogalmát és a pihenőnap kiadására vonatkozó szabályokat is, a túlmunka korlátozásának céljából. Ezen felül a munkajogi védelemben, a munkavállalói képviseletben is a dolgozók érdekében változtatott volna. Utóbbi pontokban már korábban egyetértés született a szociális partnerek között.

E törekvéseknek azonban mostanra már nyoma sincs. A friss tervezetben azonban megjelent egy új pont, amely ugyan megtakarítást hozna számos munkáltatónak, hétvégén dolgozó munkavállalók tízezreit érintené rendkívül hátrányosan.

Lesújt a "MÁV bosszúja"

Az Mt.-módosítás legújabb tervezete szerint elvennék a kötelező hétvégi pótlékot a készenléti jellegű munkakörökben dolgozóktól. Őket ugyanis eddig nem lehetett szombaton is rendes munkaidőre berendelni – csak hétvégi pótlék fejében – , azokon a hétvégéken, amikor vasárnap is szolgálatban kell lenniük. Ez azoknál a cégeknél lesz gyökeres változás, amelyeknél ügyelet helyett csupán készenlétben – vagyis a szokásosnál kevesebb munkával – kell bizonyos munkakörökben a szombatot tölteni, s másnap, pihenés nélkül kezdeni a vasárnapi műszakot. Ezeknek a dolgozóknak a törvényesnél lényegesen hosszabb ideig kell a munkahelyen tartózkodniuk.

Szakszervezeti körökben a "MÁV bosszújaként" emlegetik ezt a javaslatot: ugyanis a pótlék eltörlését a vasúttársaság javasolta a kormánynak – annak folyományaként, hogy hosszas pereskedések után, három év alatt elmaradt, mintegy 5 milliárd forint nagyságú hétvégi pótlékot kénytelen utólag kifizetni az ilyen munkarendbe vezényelt dolgozóinak.

A MÁV-csoporton belül mintegy tízezer munkavállalót érint majd hátrányosan a javaslat elfogadása. Ezzel együtt azonban a hatás tovagyűrűzik, hiszen a vasutasokon kívül is több tízezer ember dolgozik ilyen szisztémában, például egyes vállalatoknál a villamos-, és gáziparban. Így, a folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben működő üzemek karbantartói, portásai is – várhatóan – búcsúzhatnak a pótlékuktól, ám arról, hogy valójában hány ezer embert érinthet a vágás, a vegyipari szakszervezet jelenleg még felmérést készít. Amennyiben a kormány megszünteti az ilyen típusú bérpótlékokat, akkor a szövetség az ENSZ munkaügyi szervezetéhez, az ILO-hoz fordul.

 

napi.hu

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

13

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR