//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Munkavégzés egyszerűsített foglalkoztatás keretében
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Az egyszerűsített foglalkoztatás jogszabályi hátterét Magyarországon egyrészt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, másrészt a módosított munka törvénykönyve biztosítja. (2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 89. Az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony).

2016. augusztus 22.

A magyar munkaerőpiacon jelentős igény mutatkozik az alkalmi, illetve időszakos jelleggel felmerülő feladatok elvégzésére képes rugalmas, megbízható munkaerő toborzására, kiválasztására, szervezésére és munkavégzési céllal történő rendelkezésre bocsátására. Az egyszerűsített foglalkoztatás jelenlegi hazai szabályozása kiválóan alkalmas az ilyen típusú, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban is fokozottan jelentkező foglalkoztatási igények kezelésére, a foglalkoztatással kapcsolatos feladatok és adminisztrációs terhek – nevéből adódóan is – lényegesen egyszerűbbek és kisebbek a „normál munkaviszony” keretében történő foglalkoztatásnál. Az ilyen típusú foglalkoztatás viszont kockázatokat is jelent a munkáltatók számára.

A legnagyobb kockázat a „nem szándékos” bejelentés nélküli munkavégzés, a „feketemunka kockázata”, ami elsősorban éppen abból adódik, hogy sokszor hirtelen, egyik napról a másikra, egyik műszakról a másikra kell szervezni és munkába állítani napról napra, műszakról műszakra változó, sokszor jelentős létszámú munkavállalót. Nagyon fontos, hogy a bejelentéseknek a munka megkezdése előtt meg kell történniük és minden esetben pontosan „szinkronban” kell lenniük minden munkavállalóra vonatkozóan. (Bejelentések, jelenléti ívek, elszámolt, kifizetett bérek – ellenkező esetben számíthatunk a hatóságok „érdeklődésére”). Korábban az egyszerűsített foglalkoztatás alapdokumentációja a „bélyegragasztós kiskönyv” volt, ma már az egész elektronikusan, online módon, webes alapon és háttérrel, naprakészen működik, percre pontosan lekérdezhetők és ellenőrizhetők a folyamatok.

Mi takar az egyszerűsített foglalkoztatás?

Az egyszerűsített foglalkoztatást a köznyelv sokszor alkalmi munkának nevezi, valójában azonban négy típusa van: az alkalmi munka, a mezőgazdasági igénymunka, a turisztikai idénymunka és a filmipari statisztaként történő munkavégzés.

Mivel azért ez alapvetően időszakos, átmeneti jellegű munkavégzést tesz lehetővé és a normál munkaviszonynál kedvezőbbek az ilyen típusú foglalkoztatás adó- és járulékterhei, a jogszabály időbeli és létszámkorlátokat határoz meg a munkáltatók részére az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmazására vonatkozóan. Ezek a következők.

Az egyszerűsített foglalkoztatás időkorlátai:
•    alkalmi munka esetén egy munkáltató és egy munkavállaló viszonylatában:
o    egy héten belül összesen legfeljebb 5 naptári nap,
o    egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári nap,
o    egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári nap.
•    mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén egy naptári éven belül összesen legfeljebb 120 naptári nap

Az egyszerűsített foglalkoztatás létszámkorlátai:
Az egyszerűsített munkaviszonyban alkalmi munkavállalóként egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma – a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg:
•    a főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az 1 főt,
•    1 főtől 5 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 2 főt,
•    6 főtől 20 főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a 4 főt,
•    20 főnél több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám 20 %-át.

A fenti létszámkorlátozást a szociális szövetkezetekben az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem kell alkalmazni.

Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén kifizetendő legkisebb bérek 2016-ban szakképzettséget nem igénylő munkakör esetén a bruttó minimálbér (639 Ft/óra) 85 %-a, azaz minimálisan 543 Ft/óra, szakképzettséget igénylő munkakörök esetén a garantált bérminimum (742 Ft/óra) 87 %-a, azaz minimálisan 646 Ft/óra.

Pótlékfizetési kötelezettségeink jelentkezhetnek a normál munkaviszonyhoz hasonlóan, de itt fontos megjegyezni, hogy az esetleges munkaügyi ellenőrzés vagy adóellenőrzés mindig a fent felsorolt minimálbérekhez viszonyítva ellenőrzi a pótlékok meglétét vagy hiányát.

A legfontosabb pótlékfizetési kötelezettségek:

•    15% éjszakai pótlék 22 óra és 06 óra közötti munkavégzés esetén (amennyiben a munkavégzés ideje ebben az időszakban meghaladja az egy órát),
•    50% túlóra pótlék a napi 8 óra munkavégzés feletti munkaidőre (egybefüggő több napra történő bejelentés esetén túlóra pótlék nélkül is lehet egyenlőtlen a beosztás, például egybefüggő 2 napra történő bejelentés esetén 1. nap 12 óra munkavégzés, 2. nap 4 óra munkavégzés, átlagosan maximum 8 óra munkavégzés történhet így túlóra pótlék kifizetése nélkül),
•    50% vasárnapi pótlék vasárnapi munkavégzés esetén,
•    100% ünnepnapi pótlék ünnepnapon történő munkavégzés esetén
•    A Munka Törvénykönyve szerinti műszakpótlékok több műszakban vagy folyamatos munkarendben történő munkavégzés esetén.

Ami pedig igazán vonzóvá teszi az egyszerűsített foglalkoztatást, az a napi munkavégzések után fizetendő közterhek mértéke: mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén 500 Ft/fő/naptári nap, alkalmi munka esetén 1000 Ft/fő/naptári nap, filmipari statiszta munka esetén 3000 Ft/fő/naptári nap. A napi kifizetett béreket semmilyen más közteher nem terheli, nincs fizetett szabadság vagy szabadságmegváltás, nincs betegszabadság vagy táppénz, sem felmondási idő, csak a ténylegesen ledolgozott napokra fizeti meg a munkáltató az előzetesen leegyeztetett munkabért és a napi közterhet.

Fontos tudni, hogy a már bejelentett munkavállalók munkavégzésének meghiúsulása esetén van lehetőség lemondani, kijelenteni adott napra a munkavállalót, ebben az esetben nem kell megfizetni feleslegesen a fenti közterhet. Jó példa erre a mezőgazdaság, ahol lehet, hogy reggel ugyan megjelennek a munkavállalók munkavégzési céllal, de az időjárás nem teszi lehetővé az aznapi munkavégzést és ezért dolguk végezetlenül haza kell küldeni a munkavállalókat. Erre a módosításra vagy törlésre a bejelentést követő két órán belül van lehetőség, vagy ha előzetesen a következő napi munkavégzésre jelentettük be a munkavállalókat, akkor a munkavégzés napján reggel 8 óráig van lehetőség az esetleges törlésre. Ellenkező esetekben a közterhet akkor is meg kell fizetnie a munkáltatónak, ha a munkavégzés bármilyen okból meghiúsult.

A bejelentés történhet telefonon a 185-ös zöld számon keresztül (tapasztalatunk szerint viszonylag jól és gyorsan elérhető), a munkáltató ügyfélkapuján keresztül elektronikus úton (ez a legcélszerűbb és legpraktikusabb megoldás), illetve van már a bejelentésekre vonatkozó, okostelefonokra letölthető alkalmazás is.

Nagyon fontos különbség a munkavállalók számára, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás során befizetett közteher mire nyújt és mire nem nyújt fedezetet számukra a normál munkaviszonyhoz képest a társadalom-biztosítás rendszerében. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkavállaló jogosult a befizetett közteher által baleseti egészségügyi szolgáltatásra, a ledolgozott munkanapok száma alapján nyugellátásra és álláskeresési ellátásra, az egyszerűsített foglalkoztatás során megfizetett közteher viszont a TB értelemben vett biztosítási jogviszonyra nem nyújt fedezetet (táppénz, kedvezményes gyógyszerek, kórházi kezelések), ezt a munkavállalók saját belátásuk szerint egyénileg rendezik a NAV-val 2016-ban havi 7050 Ft egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével és ez által válnak biztosítottá.

Nagyon kedvezőek viszont a munkavállalók számára a személyi jövedelemadóra vonatkozó szabályok, a legfontosabbak ezek közül:
Nem kell feltüntetnie a munkavállalónak az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételét a személyi jövedelemadó bevallásban, ha az ebből származó bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget. (az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma szorozva az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegével – napi mentesített keretösszeg 2016-ban: 5.110 Ft.)

•    Amennyiben más adóköteles jövedelme nincs, bevallást sem kell benyújtani.
•    Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget, a bevallásába munkaviszonyból származó jövedelemként csak az azt meghaladó részt kell beírnia és csak az azt meghaladó rész után kell megfizetnie a 15 % személyi jövedelemadót.
•    Egyszerűsített foglalkoztatás keretében az 1000 Ft-os vagy az 500 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 2016-ban: 10.220 Ft/nap/fő (a napi mentesített keretösszeg kétszerese).
•    Ennél magasabb összegű munkabért ebben a formában nem célszerű kifizetni, mivel ott már társasági adófizetési kötelezettség is keletkezik.
Amennyiben a munkáltatók munkaerő-kölcsönzés keretében vesznek igénybe szolgáltatást és a munkaerő-kölcsönző cég egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazza a munkavállalókat, akkor az adminisztrációs feladatok a következők szerint oszlanak meg a két cég között:
•    bejelentési és törlési kötelezettség a kölcsönbeadó (szolgáltató) céget terheli.
•    a munkaszerződések, írásbeli tájékoztatók elkészítése, a bérszámfejtés, a bérfizetés, a bérigazolások kiadása szintén a kölcsönbeadó cég feladata.
•    a jelenléti íveket a szolgáltatást igénybe vevő (kölcsönvevő) cég hitelesíti.
•    k ölcsönvevői adatszolgáltatási kötelezettség: 2012-től bejelentési (adatszolgáltatási) kötelezettség terheli a kölcsönvevő cégeket is a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott dolgozók és a kölcsönbeadó cég adatai tekintetében, legkésőbb a kölcsönzött munkavállalók munkakezdésének napján. Az adatok bejelentését a 16TMUNK számú adatlap ügyfélkapun keresztül történő beküldésével lehet megtenni (munkavállaló neve, adószáma, kölcsönbeadó cég neve, adószáma).

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkaerő-kölcsönzés legfontosabb előnyei a szolgáltatást igénybe vevő cégek számára:


•    napról napra, műszakról műszakra változó létszámigényeknek megfelelő számú munkavállalói létszám rendelkezésre bocsátása,
•    rendkívüli gyorsaság és rugalmasság, a munkavállalók biztosítása akár 1-2 napon belül, maximális igazodás a kölcsönvevő cég igényeihez,
•    a kedvező adózási és járulékfizetési feltételek miatt versenyképes kölcsönzési óradíjak,
•    elszámolás kizárólag a jelenléti íveken hitelesített, ténylegesen ledolgozott munkaórák alapján, a kölcsönvevő cég számára nem jelent költséget a szabadság, a betegszabadság és a felmondási idő sem,
•    komplex munkaerő-kölcsönzési megoldás a toborzási, kiválasztási, szervezési és a teljes körű munkaügyi adminisztrációs feladatok ellátásával, igény esetén az utaztatás megszervezésével is,
•    garanciavállalás a jogszabályoknak megfelelő, átlátható, a munkaügyi ellenőrzések próbáját is kiálló munkaerő-kölcsönzési konstrukcióra,
•    megbízható, kipróbált és elégedett munkavállalók biztosítása részükre hetente történő bérfizetéssel, kedvező adózási lehetőséggel, ellátások megtarthatósága melletti legális munkavégzés biztosításával.
•    folyamatos elérhetőség, problémakezelés és rendelkezésre állás biztosítása gyakorlott projektvezető és csoportvezető munkatársak által.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzés tapasztalatunk szerint sokszor kifejezetten vonzó és szimpatikus munkavállalóink számára, sokan szívesebben maradnak ebben a munkavégzési formában, mint normál munkaviszonyban. Ennek legfontosabb okai a kedvező adózási feltételek (a bruttó bér lényegében nettó bér a mentesített keretösszegig), a hetente történő bérfizetés a munkaerő-kölcsönző cég részéről, a regisztrált álláskeresői státusz megtarthatósága (egyéb támogatások, segélyek is megtarthatók), illetve sokszor a folyamatos munkavégzés biztosítása változatos munkák és munkahelyek révén is szempont azoknak, akik szeretik a változatosságot.

Ugyanakkor nagyon oda kell figyelnie a munkáltatóknak a szabályosságra, a bejelentések pontosságára az ilyen típusú munkavégzés esetén, folyamatos változnak a munkáltatói igények is (létszám lemondása vagy a létszám-igény módosítása), illetve a munkavállalók is folyamatosan jelentkeznek új információkkal, változások bejelentésével vagy kérésével, új igényekkel, lemondásokkal. Be kell látni, hogy az alkalmi munkaerő piaca nagyon gyorsan változik, mindig jön egy másik munka lehetősége, vagy sokszor „közbejön valami”, ami miatt a munkavállaló esetlegesen nem jelenik meg az előzetesen egyeztetett munkavégzésre. A legrosszabb eset pedig az, ha ezt előzetesen nem is jelzi, ilyenkor egyrészt feleslegesen történt meg a bejelentése és a közteherfizetés, másrészt a kölcsönző számára is kellemetlen, hogy az előzetesen megrendelt létszám nem áll rendelkezésre munkavégzés céljából. Lényegében egész napos (24 órás) elérhetőséget és odafigyelést igényel a munkáltatók részéről (munkaerő-kölcsönzés esetén leginkább a kölcsönbeadó cég részéről) ez a fajta tevékenység, ez a szolgáltatás egyik legjelentősebb hozzáadott értéke.

Végül egy példa arra, miért igényel folyamatos jelenlétet és odafigyelést ez a típusú foglalkoztatás: az egyik munkavállaló testvére váratlanul nem tudott eljönni dolgozni az előzetesen egyeztetett és bejelentett munkára, de a munkavállaló a legjobb szándékkal megoldotta a kérdést – a testvére helyett elhozta magával a sógorát. Ha ebben az esetben a munkakezdés előtt nem észleljük ezt, akkor az két hibát is jelentene: a kisebb probléma az, hogy a már bejelentett testvér után feleslegesen fizetjük meg aznapra a közterhet, a nagyobb probléma az, hogy a sógor a tudtunk nélkül bejelentés nélkül, „feketén” dolgozik aznap és egy esetleges munkaügyi ellenőrzésen ennek óriási a munkáltatói kockázata, munkaügyi bírság, „feketelistára” kerülés a hatóságoknál, közbeszerzésekből való kizárás. Szóval érdemes nagyon odafigyelni erre. 

Marek József

További hírek