CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

GAZDASÁGI HÍREK

Minden eddiginél nagyobb összeg K+F+I célokra
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A 2014–2020 közötti tervezési ciklusban minden eddiginél nagyobb összeg, uniós és hazai forrásokból összesen mintegy 1200 milliárd forint áll rendelkezésre K+F+I-célokra.

2016. április 11.

A felfedező kutatást, a célzott kutatást és az innovatív vállalkozásokat ösztönző pályázatok koncepcióját az EU-s operatív programokhoz és a Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégiához illeszkedve dolgozta ki a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI Hivatal).


Kifejezetten figyeltek arra, hogy olyan pályázati portfóliót állítsanak össze, amelynek az eredményei nemcsak kutatási jelentésekben vagy intézmények rezsielszámolásaiban valósulnak meg, hanem a létrejövő infrastruktúra működtetése fenntartható legyen a 2020 utáni időszakban is, amikor az EU-s strukturális alapokból lehívható célzott források helyett többségében már a közvetlenül pályázható pénzek lesznek elérhetők – tudtuk meg a NKFI Hivataltól. Ösztönözni akarták a felsőoktatási és az ipari szereplők együttműködését. Erre példa a Felsőoktatási és ipari együttműködési központok című pályázati kiírás, amely az egyetemek és az ipari szereplők K+F+I-együttműködését célozza azáltal, hogy újszerű formában intézményesíti és finanszírozza ennek kereteit új, konzorciumban működtetett kutatás-fejlesztési és innovációs központokban.

Még 2014-ben a hazai K+F mintegy 12 százalékát finanszírozták az uniós operatív programokból, 21,5 százalékát állami forrásokból, a közvetlenül pályázható EU-s programok szerepe 3,5 százalék volt. A finanszírozási struktúra nagyban eltér a vállalkozások, a kutatóintézetek és a felsőoktatási kutatóhelyek tekintetében. A kutató-fejlesztő intézetek ráfordításainak 9,7 százaléka származik az EU-s pályázatokból, 5,8 százaléka az operatív programokból, míg 70,3 százaléka más állami támogatás. A felsőoktatásban hasonló az uniós pénzek szerepe, azonban ez esetben 23,6 százalékos az operatív programok szerepe, és a ráfordítások több mint felét adják hazai források.

A vállalkozási kutatóhelyek finanszírozásában az állam, illetve az EU jóval kisebb szerepet játszik: az EU-s pályázatok súlya 1,3 százalék, az operatív programok mintegy tizedét finanszírozzák a vállalati K+F-nek, az egyéb állami források szerepe pedig csupán 5,3 százalék volt.


Az elmúlt időszakban a források szerkezete is jelentősen átalakult: összességében nőtt a külföldi és a vállalati források súlya. Ugyanakkor az uniós finanszírozás jelentőségét mutatja, hogy a 2015-ös tervezett KFI-pályázati forrásokban – az operatív programokon keresztül – 270,5 milliárd forint, míg hazai költségvetési forrásból, az NKFI Alap közvetlen hazai finanszírozásából 27,13 milliárd forint szerepelt.

vg.hu

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

13

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR