VÁLLALATI FOLYAMATMENEDZSMENT KIALAKÍTÁSA A MENEDZSER PRAXIS KFT. FIÓKTELEPÉN

A nyíregyházi Menedzser Praxis Kft. 9 860 000 Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a „Vállalati folyamatmenedzsment és elektronikus kereskedelem támogatása” című pályázati kiíráson az Új Széchenyi Terv keretében. A 19 720 000 Ft összköltségvetésű beruházásból 6 funkcionális célterület bevezetése, fejlesztése valósult meg.

Az óvodák beiskolázással kapcsolatos feladatainak jogszerű ügyintézése

Egyre közeleg a tanköteles korba lépő óvodás gyermekek beiskolázásával kapcsolatos rendkívül felelősségteljes, óvónői, óvodavezetői feladatkört érintő tanügy-igazgatási feladat. Ez egy folyamat, ebből következően nem egyszerűsíthető le az iskolaérettség megállapításának előttünk álló eldöntésére. A folyamat a gyermek óvodába lépésével kezdődik, és hozzátartozik személyiségfejlődésének folyamatos megfigyelése, nyomon-követése, az ehhez igazított egyéni fejlesztés biztosítása, rendszeres konzultáció a szülőkkel, szükség szerint szakmai segítőkkel. Az a lépés, amikor az óvoda a gyermek ismeretében meghozza a döntését már a folyamat végét jelenti.

2010 december 08.

Miről hoz döntést az óvoda?

Az óvoda döntése – pontosabban a kisgyermek óvónői és az óvodavezető közös véleménye alapján kialakított döntés – az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettség állapotára vonatkozik, mely meghatározza a tanköteles életkorú kisgyermek iskolakezdését. A tankötelezettség megkezdésének idejét befolyásolja tehát egyrészről a gyermek életkora, másrészről a gyermek fejlettsége. Figyelembe véve a gyermekek eltérő fejlődési ütemét, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (továbbiakban: Kt.) és az Alapprogramban is kiemelt hangsúlyt kap a rugalmas iskolakezdés lehetősége: „A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére hat-hét éves korra eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet. Belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellett lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.”  Az Alapprogram azt is meghatározza, milyen feltételek szükségesek az iskolakezdéshez: „testi, lelki és szociális érettség”. Ez magában foglalja pl. a testi fejlettséget, a kezesség kialakulását, a fogváltást, kellő fizikai erőnlétet, összerendezett mozgást, a gyermek motiváltságát az iskolára, önfegyelmet, monotónia tűrést, feladattudatot, alkalmazkodó készséget, a szándékos figyelem képességét, megfelelő kommunikációs készséget, problémamegoldó gondolkodást, megfelelő térészlelést stb. Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megítélése soha nem arra fókuszál, hogy a gyermek mekkora tudással, milyen ismerethalmazzal rendelkezik, hanem egyrészről arra, hogy fizikálisan és pszichésen mennyire terhelhető, másrészről, hogy mennyire motivált az iskolakezdésre, valamint, hogy mennyire áll készen az ismeretek befogadására, magára a tanulásra. Az iskolaérett gyermek lelkesen, tele kíváncsisággal, „nagyfiús/nagylányos büszkeséggel” készül az iskolába. Ha viszont még éretlenül kezdi meg az iskolát, testileg-lelkileg, szociálisan még nem készült fel erre az új kihívásra, akkor kudarcok sorozatát élheti át, mely negatívan befolyásolhatja az iskolához való viszonyát, és egy életre elveszi a kedvét a tanulástól. Tehát az sem jó, ha korábban megy iskolába, mint az indokolt lenne, de az sem jó, ha feleslegesen marad még egy évig az óvodában. Ezért rendkívül lényeges, hogy az iskola megkezdéséhez szükséges készségek, képességek, kompetenciák meglétének megítélésében résztvevők a gyermek fejlettségének megfelelően kivárják/kivárassák azt az optimális időpontot, amikor meg van az esélye, hogy sikeresen kezdhesse meg az iskolát, kudarc nélkül vehesse élete új szakaszának akadályait.

Az óvoda döntésének lehetséges eseteit a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 15. § (5) bekezdése írja elő, mely a Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény – röviden Óvodai szakvélemény – nyomtatványon realizálható:
?    „Javasoljuk a gyermek felvételét az általános iskola 1. évfolyamára”, vagyis az a) pont kerül aláhúzásra. Ebben az esetben az óvoda döntése azt jelzi, hogy megítélése szerint a kisgyermek az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet elérte.
?    „Javasoljuk a gyermek részvételét további egy évig az óvodai nevelésben”, vagyis a b) pont kerül aláhúzásra. Ebben az esetben az óvoda döntése azt jelzi, hogy megítélése szerint a gyermek nem érte el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
?    „Javasoljuk a gyermek szakértői bizottsági vizsgálatát”, vagyis a c) pont kerül aláhúzásra. Erre abban az esetben kerülhet sor, ha a sajátos nevelési igényű kisgyermek tanköteles életkorba lép – mivel ez a tanulási képességet vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság kompetenciája. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy szükséges-e a gyermek sajátos iskolai nevelésben és oktatásban való részvétele, illetve elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
?    „Javasoljuk a gyermek részvételét a nevelési tanácsadó vizsgálatán”, vagyis a d) pont kerül aláhúzásra. Erre általában abban az esetben kerül sor, ha az óvoda valamely oknál fogva (pl. a kisgyermek hosszas betegsége miatt sokat hiányzott a nevelési év közben, vagy pl. nevelési év közben érkezett, és nincs elegendő információja az óvodának a kisgyermekről) felelősségteljes döntést nem tud hozni a gyermek fejlettségét illetően. Abban az esetben is dönthet az óvoda a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából javasolt nevelési tanácsadó vizsgálata mellett, ha az óvoda és a szülő ellenkező véleményt képvisel, és nincs remény a gyermek érdekét néző megegyezésre.
Az óvoda szakvéleménye akkor hiteles, ha azt az óvodavezetője aláírta, és az óvoda bélyegzőlenyomatával ellátta.

Ki rendelkezik további döntési kompetenciával?

Már az óvoda döntésében megfogalmazottak is jelzik, hogy ennek a kérdésnek a megválaszolása nem egyszerű, mivel a döntés rendkívül összetett, több szempontot figyelembe vevő eljárás része. Az viszont már most kimondható, hogy a gyermek életkorától, fejlettségétől és az óvoda-szülő konszenzuskészségétől függően részt vesz az eljárásban a szülő, az óvoda, a nevelési tanácsadó, a szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint szükség szerint a település jegyzője.

Milyen esetek fordulhatnak elő?

A Kt. 6. § (2) bekezdése szabályozza a tankötelezettség kezdetének legkorábbi és legkésőbbi időpontját: „A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik.” Ez a gyermek életkorát figyelembe véve, egy igen hosszú, tág időszak. A jogalkotó rugalmas iskolakezdésre lehetőséget adó szándéka azonban a gyermekek védelmében sokoldalú, több szereplőre is kiterjedő szabályozással él. Nézzük életkorokra bontva:

A gyermek 6 éves kora előtt

Abban az esetben, amikor a kisgyermek hatodik életévét az adott naptári év május 31. után, de még december 31. napjáig betölti, kizárólag a szülő kérésére, megkezdheti az iskolát. Ennek további feltétele – a kisgyermek érdekében, hogy az Alapprogramban meghatározott iskolakezdéshez szükséges fejlődési jellemzőkkel rendelkezzen. Lehetséges esetek:
1.    A szülő kérelmével az óvoda egyetért, ezért igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, tehát a gyermek megkezdheti a tanév első tanítási napján tankötelezettségének teljesítését. Az óvoda döntését az Óvodai szakvélemény a) pontjának aláhúzásával jelzi.

2.    A szülő kérelmével az óvoda nem ért egyet, mivel nem tartja még vagy testileg, vagy lelkileg, – tapasztalatok szerint az esetek többségében szociálisan érettnek az iskolakezdéshez, ezért a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét javasolja. Amennyiben ezt a szülő elfogadja, akkor a gyermek marad még egy évet az óvodában. Ekkor szükségtelen az Óvodai szakvélemény kiállítása, mert a gyermek még nem tanköteles korú, nem kell jeleznie az iskola felé. Viszont, ha a szülő nem ért egyet az óvoda javaslatával, úgy kérheti a nevelési tanácsadó vizsgálatát. Ebben az esetben az óvoda javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba. Ekkor már szükséges az Óvodai szakvélemény kiállítása, melyen a d) pont kerül aláhúzásra. Azért válik szükségessé, mert az általános iskola igazgatója az óvoda szakvéleménye alapján, illetve ha az óvoda kezdeményezi, a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján dönt a tankötelezettség kezdetéről.

A nevelési tanácsadó szakvéleményében javasolhatja a tankötelezettség megkezdését, ezzel felülbírálja az óvoda véleményét, így a gyermek már iskolásként kezdheti az új tanévet.A nevelési tanácsadó egyetért az óvoda álláspontjával, és szintén éretlennek ítéli meg a gyermeket az iskolába lépéshez. Ekkor a gyermek marad még egy évet az óvodában.

Amennyiben a szülő nem fogadja el a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglalt javaslatot, a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából.

A gyermek tehát legkorábban 5 év 8 hónapos életkorban kezdhet iskolát, melynek feltétele, hogy a szülő ezt kérelmezze, valamint a gyermek rendelkezzen az iskolába lépéshez szükséges kompetenciákkal, illetve az általános iskola igazgatója felvegye őt az első évfolyamra.


A gyermek 6 éves korában

A gyermekek többsége általában 6 évesen a Kt. 6. § (2) bekezdésében rögzített tanköteles korban kezdi meg az általános iskolát. „A gyermek ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését.”

Lehetséges esetek:

1.    A gyermek elérte az iskolakezdéshez előírt fejlettséget, melyet az óvoda az Óvodai szakvélemény a) pontjának aláhúzásával igazol. Szülői egyetértés esetén a gyermek megkezdheti az általános iskola 1. évfolyamát.

2.    Szülői egyetértés hiányában
az óvoda javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba. Az óvoda az Óvodai szakvélemény d) pontját húzza alá. Tekintettel arra, hogy a kisgyermek tanköteles korú, ezért az óvodának tájékoztatnia kell a szülőt arról, hogy a jegyző kötelezheti őt, hogy gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, mivel arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van.

Amennyiben a szülő nem fogadja el az óvoda javaslatát, tehát nem járul hozzá a gyermek nevelési tanácsadó által történő vizsgálatához, és ragaszkodik a gyermek további óvodai nevelésben való részvételéhez, úgy az óvoda döntése ellen felülbírálati kérelemmel fordulhat az óvoda fenntartójához, aki a jegyző közreműködésével elbírálja, és másodfokú döntést hoz az ügyben. Várhatóan a döntés előtt kikéri a nevelési tanácsadó, mint független szakértő szakvéleményét.     Amennyiben a szülő elfogadja, és elviszi a gyermeket a nevelési tanácsadó vizsgálatára, akkor a nevelési tanácsadó a vizsgálat eredményeként javasolhatja:



A jegyző a kérelmet elutasíthatja – tehát az óvodának ad igazat –, vagy ha a szülő véleménye igazolódik be, akkor az óvoda döntését megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti és új döntés meghozatalára utasíthatja. Ezek függvényében:    javasolhatja a tankötelezettség megkezdését, ezzel alátámasztva az óvoda szakvéleményét     javasolhatja a szülői véleménnyel megegyezően a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét



ha a nevelési tanácsadó véleménye is alátámasztja a gyermek iskolaérettségét, akkor a jegyző a tankötelezettség megkezdésének teljesítésére, vagyis az általános iskolába történő beíratásra kötelezi a szülőt
    ha a nevelési tanácsadó véleménye szerint a gyermek még nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, akkor a jegyző engedélyezi a gyermek óvodában maradását további egy nevelési évre.*    ha a szülő nem ért egyet a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglalt javaslattal, akkor a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából.
az óvoda javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba. Az óvoda az Óvodai szakvélemény d) pontját húzza alá. Tekintettel arra, hogy a kisgyermek tanköteles korú, ezért az óvodának tájékoztatnia kell a szülőt arról, hogy a jegyző kötelezheti őt, hogy gyermekével jelenjen meg a nevelési tanácsadáson, mivel arra a tankötelezettség teljesítése érdekében szükség van.
Amennyiben a szülő nem fogadja el az óvoda javaslatát, tehát nem járul hozzá a gyermek nevelési tanácsadó által történő vizsgálatához, és ragaszkodik a gyermek további óvodai nevelésben való részvételéhez, úgy az óvoda döntése ellen felülbírálati kérelemmel fordulhat az óvoda fenntartójához, aki a jegyző közreműködésével elbírálja, és másodfokú döntést hoz az ügyben. Várhatóan a döntés előtt kikéri a nevelési tanácsadó, mint független szakértő szakvéleményét. Amennyiben a szülő elfogadja, és elviszi a gyermeket a nevelési tanácsadó vizsgálatára, akkor a nevelési tanácsadó a vizsgálat eredményeként javasolhatja:
A jegyző a kérelmet elutasíthatja - tehát az óvodának ad igazat -, vagy ha a szülő véleménye igazolódik be, akkor az óvoda döntését megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti és új döntés meghozatalára utasíthatja. Ezek függvényében:javasolhatja a tankötelezettség megkezdését, ezzel alátámasztva az óvoda szakvéleményét javasolhatja a szülői véleménnyel megegyezően a gyermek óvodai nevelésben való további részvételét
ha a nevelési tanácsadó véleménye is alátámasztja a gyermek iskolaérettségét, akkor a jegyző a tankötelezettség megkezdésének teljesítésére, vagyis az általános iskolába történő ha a nevelési tanácsadó véleménye szerint a gyermek még nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, akkor a jegyző engedélyezi ha a szülő nem ért egyet a nevelési tanácsadó szakvéleményében foglalt javaslattal, akkor a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjénél eljárást
beíratásra kötelezi a szülőtha a nevelési tanácsadó véleménye szerint a gyermek még nem érte el az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, akkor a jegyző engedélyezi a gyermek óvodában maradását további egy nevelési évre.*kezdeményezhet a szakvélemény felülvizsgálata céljából.

*Az is előfordulhat, hogy a nevelési tanácsadó a vizsgálat során az életkorhoz képest lényeges elmaradást tapasztal. Ebben az esetben javaslatot tesz a területileg illetékes Szakértői Bizottság további vizsgálatára.


A gyermek 6 éves kora után

Mint láttuk a rugalmas iskolakezdés – mivel nem csak a gyermek életkorát, hanem az iskola megkezdéséhez szükséges fejlettségét is figyelembe veszi – lehetőséget teremt a tanköteles korú, 6 éves gyermekek óvodában maradására. Felmerül a kérdés, hogy ezt meddig teheti meg? A Kt. 24. § (5) bekezdése szerint „A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Abban az évben, amelyben a gyermek a hetedik életévét betölti, akkor kezdhet újabb nevelési évet az óvodában, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában.” Rendkívül lényeges, hogy a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság ilyen javaslatot kizárólag a szülő kérésére és az óvoda nevelőtestületének egyetértésével tehet. A nevelőtestület egyetértését a gyermek, tanuló vizsgálatának megkezdése előtt kell beszerezni. Amennyiben a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság azt javasolja, hogy a gyermek további egy évig vegyen részt óvodai nevelésben, a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság kötelezettsége – szakvéleményének megküldésével – értesíteni a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.

Lehetséges esetek:
Az óvoda döntése alapján a gyermek nem érte el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, ezért javasolja, hogy tanköteles kora ellenére még további egy évig vegyen részt az óvodai nevelésben. Az Óvodai szakvéleményen a b) pont kerül aláhúzásra.

1.    Szülői egyetértés esetén a gyermek nem kezdi meg tankötelezettségének teljesítését az általános iskolában, még egy nevelési évet az óvodában tölt. Ettől függetlenül – mivel a gyermek tanköteles korú, az általános iskolai beiratkozáskor a szülő kötelessége az óvodai szakvéleménnyel jelezni a körzetes iskola felé, hogy gyermeke óvodában marad.
2.    Szülői egyetértés hiányában az óvoda javasolja, hogy a gyermeket az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérésének megállapítása céljából a szülő vigye el a nevelési tanácsadóba.
Amennyiben a nevelési tanácsadó az óvoda véleményével megegyezően megállapítja, hogy a kisgyermek még nem érte el a megkívánt fejlettséget, úgy tanköteles kora ellenére, továbbra is az óvodában marad.A nevelési tanácsadó, ellentétben az óvoda véleményével, az iskolai élet megkezdéséhez elég fejlettnek találja a gyereket. Ekkor a szülő beírathatja az általános iskola 1. osztályába, és a kisgyermek megkezdheti tankötelezettségének teljesítését.

Ebben az esetben is előfordulhat, hogy a szülő nem fogadja el a nevelési tanácsadó szakvéleményét, és jogorvoslati jogával élve a település jegyzőjénél eljárást kezdeményez a szakvélemény felülvizsgálata céljából. 
3.    Abban az esetben, ha a tanköteles korú kisgyermek még egy nevelési évet tölt az óvodában, akkor a következő beiskolázási időszakban életbe lép a fent jelzett Kt. 24. § (5) bekezdés szabályozása, vagyis csak szakvélemény alapján kezdhet újabb nevelési évet az óvodában.


Milyen speciális esetek adódhatnak az óvodában?


Sajátos nevelési igényű gyermekek
Az óvodai nevelésben részt vevő sajátos nevelési igényű gyermekek vonatkozásában az óvoda köteles kikérni a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét a gyermek beiskolázásával kapcsolatban. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek megkezdheti-e az általános iskolai tanulmányait, és ha igen, akkor a különleges gondozást igénylő ellátást milyen formában, milyen módon, és konkrétan hol kaphatja meg. A jegyző elrendelheti, hogy a szakértői vizsgálaton a szülő gyermekével jelenjen meg, mivel a tankötelezettség teljesítése érdekében ezt indokoltnak tartja.

Mit érdemes tudni az eljárásról?
A szakértői és rehabilitációs bizottság a lefolytatott vizsgálatok alapján készíti el a szakértői véleményét.  Ennek függvényében tájékoztatja a szülőt azokról a lehetőségekről, amelyek alapján gyermeke az óvodai nevelésben részt vehet, tankötelezettségének, illetve a fejlesztő felkészítésének eleget tehet. A kijelölt intézményt a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság által javasolt intézmények közül. Ha a gyermeket, tanulót a kijelölt óvoda, iskola nem veszi fel, erről a szakértői bizottság értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt.
A szakértői és rehabilitációs bizottság a szakértői véleményében tesz javaslatot a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, a szükséges szakemberre és annak feladataira. A szakértői véleménynek tartalmaznia kell többek között:
A gyermek fogyatékosságának megfelelő óvodára, csoportra, általános iskolára, csoportra, osztályra, tagozatra vonatkozó javaslatot és a kijelölt nevelési-oktatási intézmény megjelölését, a kijelölt iskolába való beíratás időpontját és a hivatalból történő felülvizsgálat időpontját, a gyermek nevelésével, oktatásával kapcsolatos sajátos követelményeket, javaslatot az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítésre.

Lehetséges esetek:
1.    Abban az esetben amikor a szakértői és rehabilitációs bizottság megállapítja, hogy a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, újabb időpontot tűz ki a szakértői vizsgálatra, és javasolja a gyermek óvodai nevelésben történő részvételét további egy nevelési évre. Tekintettel arra, hogy a kisgyermek tanköteles korú, ezért a szakértői és rehabilitációs bizottság köteles erről az illetékes jegyzőt értesíteni.
2.    Amennyiben a szakértői és rehabilitációs bizottság megítélése szerint a gyermek elérte az iskolai élet megkezdéséhez szükséges testi, lelki és szociális fejlettséget, úgy a szülő véleményének kikérésével kijelöli a gyermek fogyatékosságának megfelelő általános iskolát.
Lényeges eljárási szabály: ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megállapítása vagy a kijelölt iskolába való felvétel céljából kezdett szakértői vizsgálat a beíratásra meghatározott időpontig nem fejeződik be, a szakértői bizottság e tényről a szülő részére igazolást ad.


Amennyiben a szülő a szakértői véleményben foglaltakkal nem ért egyet, a szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője erről tájékoztatja az illetékes jegyzőt. A jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében.
A szülő a határozat ellen benyújtott fellebbezéssel kezdeményezheti a szakértői véleményben foglaltak megváltoztatását. A fellebbezés alapján induló eljárásban szakértőként az Oktatási Hivatal jár el. Az Oktatási Hivatal a szakértői véleményének elkészítéséhez igénybe veheti a közoktatásról szóló törvény 101. §-a szerinti szakértőt vagy a Szakmai Szolgáltató Intézményt.


Az óvodai nevelés alól felmentett gyermekek
Nagyon ritkán, de találkozhatunk azzal az esettel, amikor az óvoda vezetője a szülő kérésére felmentést ad a kisgyermek óvodai nevelésben való részvétele alól.  Ez előfordulhat pl. a kisgyermek krónikus betegsége miatt, vagy a szülők olyan életvitele miatt, aminek következtében biztosítottnak látszik a kisgyermek optimális fejlődésének biztosítása, viszont az óvodába járás pl. a nagy távolság miatt nagyon nagy terhet róna a kisgyermekre és családjára.

A pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 20. §-a szabályozza a nevelési tanácsadók feladatait. Ennek értelmében feladata – többek között – az óvodába járás alól felmentett gyermekek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása. Ezzel kapcsolatban kötelességet is tartalmaz, mégpedig a szülőre nézve: „A szülő, ha gyermeke nem jár óvodába, abban az évben, amelyben gyermeke eléri a tankötelezettség kezdetéhez előírt életkort, január 15. és március 31. között, a nevelési tanácsadó által meghatározott időpontban köteles gyermekét elvinni a nevelési tanácsadóba annak megállapítása céljából, hogy gyermeke elérte-e az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.”

Lehetséges esetek:
1.    A nevelési tanácsadó szakvéleménye szerint a gyermek nem érte el az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettséget, ezért kezdeményezi az óvoda vezetőjénél az óvodai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentés visszavonását, és egyben tájékoztatja a szülőt, hogy gyermekét köteles beíratni az óvodába.
2.    A nevelési tanácsadó az iskolába lépéshez szükséges fejlettség tekintetében a gyermek fejlettségét megfelelőnek találja, ezért a gyermek megkezdheti tankötelezettségének teljesítését az általános iskola 1. évfolyamán.

Amennyiben a szülő nem ért egyet a nevelési tanácsadó szakvéleményével, jogorvoslati lehetőségével élve eljárást kezdeményezhet az illetékes jegyzőnél.

Mint láttuk, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség megítélése több szereplős is lehet. Ennek megfelelően az óvoda az Óvodai szakvéleményen, döntésével jelzi, ha a gyermek fejlettségének megítélése vonatkozásában a szakszolgálat segítségét kéri. Amennyiben a szakszolgálat általi vizsgálatra is sor került, az óvodának fel kell hívnia a szülő figyelmét arra, hogy a gyermek általános iskolai beíratásakor az Óvodai szakvélemény mellett be kell mutatnia a nevelési tanácsadó, illetve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményét is, mert az iskola igazgatója ezek alapján dönt a gyermek felvételéről.

Rozmis Attiláné, oktatási szakértő

További hírek


FŐOLDAL    |     NETTÓ BÉR KALKULÁTOR    |     PÉNZTÁR ÁTLAG ELLENŐR
Impresszum - Szerzõdési feltételek - Szerzõi jogok - Adatvédelem - 2010 © Minden jog fenntartva Menedzser Praxis Kft.