//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A munkavállaló kártérítési felelőssége
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségének megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Az adott helyzetben általában elvárható magatartás azt jelenti, hogy az adott személy az általános elfogadott normák szerint cselekszik.

2016. január 14.

A munkavállaló vétkességét (azaz, hogy a munkavállaló nem az adott helyzetben elvárható norma szerint járt el, magatartása vagy mulasztása szándékos vagy gondatlan volt), a kárt, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét. (A korábbi szabály szerint ez a havi átlagkereset 50 százalékáig terjedhetett.)
Kollektív szerződés rendelkezése alapján, gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke legfeljebb a munkavállaló nyolchavi távolléti díjának összege lehet (a korábbi szabály értelmében legfeljebb hat havi lehetett).
Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni (a régi Mt. a súlyosan gondatlan károkozás tekintetében nem írt elő teljes kárfelelősséget, kizárólag a szándékos károkozásnál).
Szándékos károkozás: a károkozó kívánja tettének következményeit vagy legalábbis azokba belenyugszik.
Súlyos gondatlanság: a károkozó látja tettének következményeket, de könnyelműen bízik azok elmaradásában.
A teljes kárfelelősség alapján minden olyan kár követelhető, amely szoros összefüggésben áll a károkozó magatartással. A kártérítés a károkozás időpontjában esedékes, vagyis amennyiben később – pl. perbeni marasztalás esetén – kerül megfizetésre, úgy a kártérítés összegét kamat is terheli.
Nem kell megtéríteni azt a kárt, amelynek bekövetkezése a károkozás idején nem volt előrelátható, vagyis amelyekkel a munkavállaló a károkozás idején nem számolhatott, hiszen az a károkozó magatartással csak távoli okozati összefüggésben következett be (ún. következményi károk).
Szintén nem kell megtéríteni azt a kárt, amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A munkáltató a munkavállalóval szemben fennálló kárigényét bíróság előtt érvényesítheti, de arra is lehetőség van, hogy – a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó – igényét fizetési felszólítással is érvényesítse. A fizetési felszólítást írásba kell foglalni. A keresettel meg nem támadott fizetési felszólítás ítéleti hatályú, vagyis az alapján végrehajtás indítható.
A több munkavállaló által okozott kár tekintetében a kárt a munkavállalók vétkességük arányában, ha ez nem állapítható meg, közrehatásuk arányában viselik. A kárt a munkavállalók egyenlő arányban kötelesek viselni, ha a vétkesség vagy a közrehatás arányát nem lehet megállapítani.
Ha a kárt többen szándékosan okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye, azaz a kár bármelyik munkavállalótól vagy mindannyiuktól követelhető.

További hírek