CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

A közigazgatási eljárás egyes szabályainak változásai 2016. január 1-től
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény a Ket. egyes eljárási szabályainak módosítása mellett több új közigazgatási eljárási jogintézményt is bevezetett, melyek 2016. január 1-én léptek hatályba. A módosítások célja az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése, az eljárások egyszerűsítése és gyorsítása volt. Így csökkent az engedélyhez kötött tevékenységek köre, több közigazgatási ügytípus esetén rövidültek az eljárási határidők.

2016. január 13.

A változások a Ket. alábbi területeit érintik:
–    ügyintézési határidő,
–    belföldi jogsegély,
–    eljárás felfüggesztése, megszüntetése,
–    megjelent a sommás eljárás és a függő hatályú döntés jogintézménye,
–    másodfokú eljárás.

Az alábbiakban részletesen ismertetjük a fenti változásokat.

Ügyintézési határidő (33. §)

Az általános ügyintézési határidő továbbra is 21 nap, ennél hosszabb határidőt 2016. január 1-től kizárólag törvény határozhat meg. Korábban kormányrendelet is előírhatott 21 napnál hosszabb eljárási határidőt. Az ügyintézési határidő meghosszabbítását kizárta a jogalkotó. Míg 2016. január 1. előtt az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt annak letelte előtt kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatta, a jövőben erre már nem lesz lehetőség.

A Ket. régi szabálya alapján a hiánypótlás teljesítésére az ügyfél részére megfelelő határidőt kellett biztosítani. 2016. január 1-től a hiánypótlásra biztosított határidő nem lehet több negyvenöt napnál.

A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő továbbra is tizenöt nap, ez alól – a korábbi szabállyal ellentétben – sem törvény sem kormányrendelet nem tehet kivételt. A határidő meghosszabbítására a szakhatóság vezetőjének sincs lehetősége a jövőben.

Belföldi jogsegély (26. §)

A belföldi jogsegély iránti megkeresést a jövőben is kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján lehet megküldeni, ha a megkeresés
–    illetékességi területen kívüli eljárási cselekményre irányul,
–    az ügyfél jogos érdeke vagy költségtakarékosság miatt indokolt.
Ezekben az esetekben a megkeresést a belföldi jogsegélynek a megkeresett szervhez történő beérkezését követő 15 napon belül kell teljesíteni.

Változás e körben, hogy adatok vagy iratok iránti jogsegélykérelem során a kapcsolattartás kizárólag írásbelinek minősülő elektronikus úton vagy elektronikus levél útján történhet. Az ilyen jellegű megkereséseket a megkeresett szervhez történő beérkezést követően – a korábbi nyolc nap helyett – öt napon belül kell teljesíteni. A határidő meghosszabbítására ebben az esetben sincs lehetősége a hatóságnak.

Az eljárás felfüggesztése (32. §), megszüntetése (31. §)

A felfüggesztési lehetőségek köre 2016. január 1-től szűkül. A hatóság az eljárást felfüggeszti (abszolút felfüggesztési okok), ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben
–    az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik vagy
–    ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el,
–    ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a hatóság a folyamatban levő eljárást a kérelmező ügyfél kiesése esetén felfüggeszti.

Az eljárás felfüggesztésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha azt törvény lehetővé teszi.

Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, és törvény nem biztosít lehetőséget az eljárás felfüggesztésére, az eljárást meg kell szüntetni. Ebben az esetben az eljárás illetéke az ügyfélnek visszajár (az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés b) pont).

Az alábbi relatív felfüggesztési okok (amelyek esetén a hatóság mérlegelésére volt bízva, hogy az eljárást felfüggeszti-e) kikerültek a Ket-ből. 2016-tól így nem függeszthető fel az eljárás
–    az ügyfél kérelmére és
–    hatósági közvetítő kirendelése esetén.

A Ket. csupán egy relatív felfüggesztési okot ismer 2016-tól: ha a jogutód kiléte vitás, ennek eldöntéséig a folyamatban levő eljárást a hatóság felfüggesztheti, amennyiben nem a kérelmező ügyfél kieséséről van szó (hiszen ez esetben az eljárás felfüggesztése kötelező).

Sommás eljárás (29. § (1b)-(1c) bekezdések)

A hatósági eljárások egyszerűsítése érdekében vezette be a jogalkotó az ún. sommás eljárást. A sommás eljárás definiálásával a Ket. főszabállyá teszi a kérelemre induló eljárásokban az azonnali, de legfeljebb nyolc napon belül történő döntéshozatalt. A kérelemre induló eljárás akkor lehet sommás, ha
–    a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok (ide értve az olyan adatokat is, amelyek szolgáltatására a kérelmező nem kötelezhető) alapján a tényállás tisztázott,
–    nincs ellenérdekű ügyfél és
–    az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem haladja meg a két hónapot vagy a hatvan napot.

A sommás eljárásban hozott kérelemnek helyt adó eljárást lezáró döntésből mellőzhető az indokolás.

Ha a hatóság megállapítja, hogy fenti feltételek valamelyike nem áll fenn, a sommás eljárás szabályait mellőzi. Ebben az esetben 8 napon belül két lehetősége van a hatóságnak:
1.    függő hatályú döntést hoz vagy
2.    71/A. § (6) bekezdésének a) pontjában meghatározott valamely döntést hozza.

A 71/A. § (6) bekezdésének a) pontja alapján, ha nem kerül sor a függő hatályú döntés meghozatalára, a hatóság az eljárás megindításától számított nyolc napon belül, az egyes intézkedések feltételeinek fennállása esetén
–    érdemben dönt,
–    a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
–    az eljárást megszünteti,
–    az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja, vagy
–    nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul.

Így ha a döntés azonnal nem születik meg és a hatóság függő hatályú döntést sem hoz, az első három esetben az eljárás nyolc napon belül lezárul. Az utolsó két eset alkalmazására pedig – amint fentebb láttuk – csak szűk körben van lehetőség.

A függő hatályú döntés (71/A. §)

A függő hatályú döntés a hatóság jogszerű hallgatásának továbbfejlesztett változata. E döntés garanciát biztosít a kérelmező ügyfél számára a kérelmének ésszerű határidőn belül történő elintézésére. Ha az ügyfél valamely jogosultság iránt nyújt be kérelmet, a hatóság a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles meghozni a függő hatályú döntést. E döntésben a hatóság rendelkezik arról, hogy amennyiben a kérelem beérkezését követő két hónap elteltével az ügy érdemében nem döntött és az eljárást nem szüntette meg
‒    az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni,
‒    a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól,
‒    a kérelmezett jog gyakorlása megilleti az ügyfelet.

Törvény előírhatja, hogy a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. (Így például a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján az ingatlanügyi hatóságnak a földvédelmi eljárásban meghozott függő hatályú döntésében nem kell rendelkeznie a kérelmezett jog gyakorlásáról.)

A kérelmezett jog gyakorlása nem illeti meg az ügyfelet, az alábbi esetekben sem:
‒    ha a kérelme hatósági bizonyítvány kiállítására, hatósági igazolvány kiállítására, a hatósági nyilvántartásba való bejegyzésre, törlésre és módosításra irányul,
‒    azon eljárásokban, ahol az ügy érdemében a hatóság mérlegelésétől vagy a tényállás tisztázásától függő összeget kell meghatározni, valamint
‒    ha a Ket. ekként rendelkezik.

A kérelmezett jog gyakorlását lehetővé tevő függő hatályú döntést tartalmazó határozat elleni jogorvoslati határidő a kérelem beérkezését követő második hónap elteltét követő napon kezdődik.

Nem hoz függő hatályú döntést a hatóság, ha
a) az eljárás megindításától számított nyolc napon belül
‒    érdemben dönt,
‒    a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja,
‒    az eljárást megszünteti,
‒    az eljárást felfüggeszti vagy függőben tartja, vagy
‒    nemzetközi jogsegélykérelemmel külföldi hatósághoz fordul, vagy
b) a hatósági eljárás ügyintézési határideje legalább két hónap, vagy legalább hatvan nap.

A függő hatályú döntés tartalmazza
‒    az eljáró hatóság megnevezését, az ügy számát és ügyintézőjének nevét,
‒    a jogosult ügyfél nevét és lakcímét vagy székhelyét, továbbá az ügyfél által a kérelemben megadott, személyazonosítására szolgáló adatot,
‒    az ügy tárgyának megjelölését,
‒    a rendelkező részben:
–   a hatóság döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről, benyújtásának helyéről és határidejéről, valamint a jogorvoslati eljárásról, bírósági felülvizsgálat esetén a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatást,
–    a határozatban megállapított fizetési kötelezettség és a fellebbezési illeték vagy díj mértékéről és megfizetésének, lerovásának módjairól szóló tájékoztatást,
–    a fellebbezési határidő kezdő napjának dátumát.
‒    az indokolásban:
–    azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,
–    a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályra történő utalást,
‒    a döntéshozatal helyét és idejét, a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
‒    a döntés kiadmányozójának aláírását és a hatóság bélyegzőlenyomatát.

A függő hatályú döntés jogerőre emelkedéséről a hatóság értesíti a felügyeleti szervét, valamint akikkel a döntést közölte, és intézkedik az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak a visszatérítése iránt.

A függő hatályú határozattal szembeni jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásban vizsgálni kell, hogy a kérelmezett jogosultság gyakorlásának feltételei fennállnak-e.

A hatóság mellőzheti az eljárás megindításáról szóló értesítést azon eljárásokban, amelyekben a kérelmezett jog gyakorlásáról is rendelkező függő hatályú döntés meghozatalának van helye. A függő hatályú döntés a hatóság adminisztratív terheit nem növeli, mert az eljárás folyamatában az eljárás megindításáról szóló értesítés helyét veszi át, ugyanakkor azonban hatósági döntést ad az ügyfél kezébe az eddigi bizonytalan jogi helyzet helyett.

Ha a hatóság az előírt határidőben nem hoz döntést, és a kérelmezett jog gyakorlásáról szóló rendelkezést tartalmazó függő hatályú döntés meghozatalának nem volt helye, az ügyfelet megilleti a kérelmezett jog gyakorlása, amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú eljárásban nem vett részt és az ügyfél kérelme jog megszerzésére irányul. Hasonló szabály vonatkozik a szakhatóság állásfoglalására is: a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell tekinteni, ha a szakhatóság az előírt határidőn belül nem ad állásfoglalást. E szabály alól azonban törvény vagy kormányrendelet kivételeket állapíthat meg.

Fellebbezéssel kapcsolatos változások

A fellebbezést a jövőben indokolni kell (98. §). A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezésben elő kell adni annak alapjául szolgáló tényeket, és csatolni kell az azt alátámasztó bizonyítékokat. A Ket. végrehajtási szakaszában a végrehajtás megindításáról szóló végzés ellen a kötelezett kizárólag jogszabálysértésre hivatkozással élhet fellebbezéssel.

A jövőben a Ket. nem ad lehetőséget a másodfokú hatóságnak arra, hogy az elsőfokú döntést hozó hatóságot – a tényállás tisztázatlansága esetén – új eljárásra utasítsa. Fellebbezés esetén a másodfokú hatóság saját eljárásában folytatja le a szükséges bizonyítási eljárást, és ennek alapján jogerős döntést hozva helybenhagyja vagy megváltoztatja az első fokú hatóság döntését (105. § (2) bekezdés).

Megjegyezzük, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előkészítésével összefüggő egyes feladatokról szóló 1352/2015. (VI. 2.) Korm. határozat alapján a Ket-et előreláthatólag fel fogja váltani az úgynevezett általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény. Ennek tervezetét a Kormány már januárban tárgyalta.

A Ket. mellett az ágazati törvények széles köre is módosult a bürokrácia csökkentése érdekében 2016. január 1-től. Így például a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény több, korábban engedélyezéshez kötött tevékenység folytatásához csupán bejelentési kötelezettséget ír elő (pl. üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység, üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és -közvetítői tevékenység). A tevékenység megkezdéséhez ezekben az esetekben nem szükséges engedély, elegendő a tevékenység bejelentése, és a bejelentést követően megkezdhető. A hatóság a bejelentést követően engedélyezés helyett ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a tevékenység megfelel-e a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosításának eredményeként a szálláshely-szolgáltatási tevékenység is végezhető a bejelentést követően.

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

21

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR