CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Az áfafizetési kötelezettség keletkezése
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Áfafizetési kötelezettség alapvetően akkor keletkezik, amikor az adóztatás alá eső ügylet megvalósul, vagyis megtörténik a teljesítés. De akkor is keletkezik, ha semmiféle teljesítésre nem került sor, csak az eladó kiállította a számlát.

2016. január 11.

Ilyen eset nem csak véletlenül fordulhat elő. Elképzelhető, hogy a felek között valamilyen vita alakul ki az eladó/szolgáltató fél teljesítését illetően. Eladó véleménye szerint részéről a teljesítés megtörtént, kiállítja az erről szóló számlát, a vevő viszont vitatja ennek jogosságát. Ha az eladó a számlát sztornózza, akkor elismeri, hogy nem történt teljesítés, és a vevővel szembeni követelésének megszűnik a jogalapja. Ha nem sztornózza a számlát, akkor pedig be kell fizetnie annak áfatartalmát bízva abban, hogy a jövőben valamikor be tudja majd hajtani a követelését a vevőn. Két eset lehetséges ebből a szempontból:
– Sikerül elismertetni a vevővel a teljesítést, és az eladó hozzájut a pénzéhez a jövőben. Ebben az esetben mindössze annyi történt, hogy az áfa megfizetése időpontjától a pénz befolyásának időpontjáig terjedő időszak tekintetében hozam- vagy kamatveszteséget szenvedett el az eladó az áfaösszegére vetítve. A hozamveszteség azt jelenti, hogy a késve megkapott pénzt az eladó az üzleti tevékenységébe beforgathatta volna, és azzal a tevékenység átlagos hozamát realizálhatta volna. Ha egyszerűen betette volna valamilyen bankbetétbe, akkor pedig annak kamatától esett el. Ez a veszteség az eltelt időtől, az érintett időszakban érvényes elérhető kamatlábak nagyságától és az áfa összegétől függően jelentős mértékű is lehet.
– Nem sikerül a vevővel a teljesítést elismertetni. Ebben az esetben az áfa összegét (és a társasági adót is) elbukta az eladó/szolgáltató vállalkozás. Azt ugyanis nem lehet megtenni, hogy amikor kiderül, a vevőt nem lehet sarokba szorítani, és soha nem fogja kifizetni a vitatott számla összegét, akkor az eladó sztornózza a számlát. A számla sztornózásának ugyanis az a feltétele, hogy bizonyítható legyen, hogy a teljesítés nem történt meg. Ha a számla kibocsátása és a számla sztornózása között hosszú idő telik el, nehezen bizonyítható, hogy nem történt teljesítés és az eladó véletlenül csak évek múltán vette ezt észre. Különösen nehéz a bizonyítás, ha maradandó dologról szól a számla, például épített ingatlanról vagy ingatlanrészről, amelynek létezését, és így a teljesítés megtörténtét egyszerű szemrevételezéssel meg lehet állapítani.
A számla kiállításával tehát körültekintően kell eljárni. Az adóhatóság ugyanis fokozott érdeklődést mutat a nagy összegű sztornó számlák iránt. Ez azt jelenti, hogy ha egy ellenőrzés alkalmával ilyet talál, akkor bizonyíttatni akarja majd az adózóval, hogy a sztornózásra azért került sor, mert valóban nem történt teljesítés. A vevővel szembeni vitás helyzetek elkerülését szolgálja a teljesítésigazolás. Ezt az igazolást az eladó/szolgáltató készíti elő, amikor megítélése szerint a teljesítés megtörtént. A vevő a teljesítés megtörténtét ellenőrzi, és vagy aláírja a teljesítésigazolást vagy nem. Ha aláírja, nagy esély van arra, hogy a számlát sem fogja vitatni. Ettől még persze előfordulhat, hogy kifizetni nem fogja, mert mondjuk nincs rá pénze. A nem fizetés kockázata tehát mindenképp megmarad még akkor is, ha a vevő fizetési szándéka megvan, hiszen előfordulhat, hogy az ő vevője nem fizetése miatt küszködik pénzhiánnyal. Ha a vevő a teljesítésigazolást nem írja alá, akkor a számla kibocsátása nélkül lehet a vitát rendezni, ami az eladó részéről azért jó, mert nem kell befizetnie az áfa összegét addig, amíg a számla befogadása és kifizetése nem valószínűsíthető.
A fentiekkel szemben bonyolultabb a helyzet akkor, ha a felek közti ügylet nem egyszeri, hanem rendszeres vagy folyamatos. Ezekre a helyzetekre a törvény ún. különös szabályokat állított fel.
2015. június 30-ig termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy ha például egy irodabérbeadás fizikai teljesítése valamelyik év júliusa, az erről kiállított számla fizetési határideje pedig augusztus 10., akkor a teljesítés időpontja is augusztus 10. attól függetlenül, hogy a bérbeadási szolgáltatás utolsó napja, vagyis a fizikai teljesítés időpontja július 31. Ennek azért van jelentősége, mert az áfabevallásba ez a számla az augusztusi hónapba fog kerülni, tehát augusztusban kell majd megfizetni a bérleti díj áfáját.
Ettől eltérően, 2015. július 1-jétől, ha a felek a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatásról időszakonkénti elszámolásban vagy fizetésben állapodnak meg, vagy a szolgáltatásnyújtás ellenértékét meghatározott időszakra állapítják meg, a teljesítés az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja. Tehát a teljesítés időpontja elválik a fizetési határidő időpontjától. Így például fizikailag a július hónapban teljesített könyvelési szolgáltatás teljesítési időpontja július 31., függetlenül attól, hogy mikor van a számla megfizetésének határideje.
Előbbitől eltérően teljesítési időpont (vagyis az áfafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja) a számla vagy a nyugta kibocsátásának időpontja, amennyiben az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszakra vonatkozó ellenérték megtérítésének esedékessége és a számla vagy a nyugta kibocsátása az érintett időszak utolsó napját megelőzi. Ha pedig az ellenérték megtérítésének esedékessége az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő időpontra esik, az ellenérték megtérítésének esedékessége, de legfeljebb az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napját követő harmincadik nap számít teljesítési időpontnak.
2016. január 1-jétől ez a szabály érvényes az összes ügyletre, melyben a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg.
Figyelni kell továbbá arra is, hogy az előleg fizetése szintén áfafizetési kötelezettséget keletkeztet termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében. Ilyenkor a teljesítést megelőzően ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt is ilyen módon kell kezelni. Tehát nemcsak a fizetés számít ebből a szempontból, hanem bármilyen vagyoni előny. A fizetendő adót pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában juttatott előleg esetében annak jóváírásakor, kézhezvételekor, egyéb esetben annak megszerzésekor kell megállapítani.
A jóváírt, kézhez vett, megszerzett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Aki az előleget kapta, befizeti az előleg összegének arányos áfaösszegét, aki pedig fizette, levonásba helyezheti annak áfatartalmát.
Ezt a szabályt kell alkalmazni az olyan szolgáltatás igénybevételéhez fizetett előleg esetében is, amelynél az adófizetésre az igénybevevő kötelezett, azzal az eltéréssel, hogy ebben az esetben az előleget nem lehet úgy tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy az előleg összegét nettó összegnek kell tekinteni, és az áfabevallásba fizetendő adóként erre az összegre, mint adóalapra számított áfaösszegét kell beírni (ebben az esetben a fizetendő és levonható áfarovatba egyaránt).
Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett (fordított adózás), a fizetendő adót az alábbi időpontok közül a legkorábban bekövetkező időpontban kell megállapítani:
a) az ügylet teljesítését tanúsító számla vagy egyéb okirat kézhezvételekor, vagy
b) az ellenérték megtérítésekor, vagy
c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján.
Lauf lászló

További hírek