//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2020 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Duplázódhat felmondás esetén a távolléti díj
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A kártérítés szabályain is változtatna az új munka törvénykönyvének tervezete.

2015. december 03.

A jelenlegi szabályok értelmében a munkáltató általi jogellenes munkaviszony megszüntetés esetén a munkavállaló kárának (beleértve az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítést is) megtérítése helyett követelheti a munkáltató általi felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget. A tervezet az átalány kártérítésnek összegét megduplázza, így a munkavállaló a felmondási időre járó távolléti díj kétszeresét követelhetné.
A munkáltató kártérítései felelőssége is változik. A jelenlegi szabályok szerint a munkáltató a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott teljes kárát köteles megtéríteni. Azonban nem kell megtéríteni többek között a kárnak azt a részét, amelyet a munkavállaló vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
A tervezet módosítása a munkáltató kártérítési felelősségét érintően egyértelművé tenné, hogy a kármegosztás alapjául szolgáló feltételekkel (munkavállaló vétkes magatartása, kárenyhítési kötelezettség elmulasztása) szemben a bizonyítás a munkáltatót terheli. A jövőben tehát a munkáltató köteles bizonyítani, hogy a kárt a munkavállaló vétkes magatartása okozta, illetve, hogy a munkavállaló kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
Ugyancsak a munkáltató kártérítési felelőssége körében pontosítanák az elmaradt jövedelem számításának módját, valamint a dologban bekövetkezett kár, hiány és a károkozással összefüggésben felmerült szükséges és indokolt költség megtérítésének feltételeit. A munkavállaló hozzátartozójának károkozással összefüggésben felmerült kárának megtérítésére a Ptk. rendelkezései irányadók. Az elmaradt jövedelem címén a kár bekövetkezését, illetve – ha az korábban történt – a munkaviszony megszűnését megelőző négy naptári negyedévre kifizetett munkabér és rendszeres juttatás átlagát kell figyelembe venni. Számításkor a teljes naptári negyedévekre, negyedév hiányában a teljes naptári hónapokra kifizetett jövedelmet, ennek hiányában az alapbért kell figyelembe venni. A tervezet szerint továbbá a munkáltató köteles megtéríteni a károkozással összefüggésben felmerült szükséges és indokolt költséget.
Kártérítési felelőssége a munkavállalónak is van. Jelen szabályok szerint a munkavállaló a munkaviszonyból származó kötelezettségeinek megszegésével okozott kárt köteles megtéríteni, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A tervezet pontosítaná a munkáltató kártérítési igényeinek jogcímeit. Meg kell téríteni a munkáltató elmaradt vagyoni előnyét, a dologban bekövetkezett kárát (hiányt), valamint a károkozással összefüggésben felmerült szükséges és indokolt költséget.
A munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei körében módosulnának a kártérítés helyett érvényesíthető igény feltételei. Jelenleg a munkavállaló kártérítés helyett a munkáltatói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeget követelheti. A módosítással az így követelhető összeg a kétszeresére nőne.
A tervezet felsorolja azokat az  eseteket, amelyekben a bíróság – a munkavállaló kérelmére – köteles helyreállítani a munkaviszonyt. Egyrészt bővül a felsorolás, mivel abban az esetben is helyre kell állítani a munkaviszonyt, ha annak megszüntetése a joggal való visszaélés tilalmába ütközik. Másrészt viszont törölnék azt a rendelkezést, miszerint helyre kell állítani a munkaviszonyt, ha a munkáltató a védett szakszervezeti tisztségviselőt megillető munkajogi védelem szabályait megszegi. Ehhez a módosításhoz szorosan kapcsolódik viszont az a változtatás, miszerint a munkavállalói képviselő fogalmába ezentúl bele kell érteni a védett szakszervezeti tisztségviselőt is. Így a munkaviszony helyreállításának esetköre valójában bővül, a tisztségviselő munkaviszonyát nem csak a munkajogi védelem megsértése esetén kell helyreállítani, hanem általában, ha a munkaviszony megszüntetésének jogellenességét a bíróság megállapítja.

(dr. Kelemen Miklós összefoglalója alapján)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

17

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR