CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Így módosulnak a számviteli szabályok jövőre
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Január elsejétől az EU számviteli előírásainak megfelelően változnak egyes számviteli szabályok. Nemcsak a könyvelést végzőknek lesznek feladatai, de a szervezetek vezetőinek, munkatársainak és tulajdonosainak is.

2015. november 11.

Az IFRS (International Financial Reporting Standards – nemzetközi pénzügyi beszámolási normák) fogalmaival összhangban a számviteli törvény fogalomrendszerében jövőre megjelenik a mértékadó befolyást gyakorló vállalkozás (az a vállalkozás, amely egy másik gazdasági társaságnál legalább a szavazatok 20 százalékával közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik), illetve a jelentős tulajdoni részesedés (más vállalkozások tőkéjében 20 százalékot meghaladó részesedés, vagy ehhez hasonló jogi konstrukció) fogalma.

Ezzel összhangban változik a számviteli szempontból kapcsolt vállalkozásnak minősülő gazdálkodók fogalma is. A mértékadó befolyásgyakorlás a meghatározás szerint csak a gazdasági társaságokban valósulhat meg.

2016-ban egyszerűsített éves beszámolási körbe tartozhatnak azok a cégek, amelyeknél az előző két évben a következő három adatból kettő nem haladta meg az értékhatárt. A mérlegfőösszeg (vagyon összértéke) vonatkozásában 1,2 milliárd forint, az éves nettó árbevétel vonatkozásában 2,4 milliárd forint, a foglalkoztatottak éves statisztikai létszáma vonatkozásában 50 fő az értékhatár. A Nemzetgazdasági Minisztérium becslése szerint ez a gazdálkodók 95%-ára teljesülni fog.
A legfontosabb változás, hogy 2016-tól az osztalékot abban az üzleti évben kell elszámolni, amelyben az osztalék mértékéről a döntést meghozták. A kifizethető osztalék maximális mértékére vonatkozó szabályok érdemben nem változnak, de bizonyos esetekben a gazdálkodó belső döntéshozatali eljárása módosul. Ennek következménye, hogy a mérleg szerinti eredmény beszámolói tétel feleslegessé válik, így az megszűnik, azaz a beszámoló (mérleg és eredmény-kimutatás) formailag is módosul.

További változás lesz, hogy a mérleg változatlanul elkészíthető kétoldalas (szokásos mérleg) vagy lépcsőzetes szerkezetben. Az eredmény-kimutatás azonban csak lépcsőzetes szerkezetben készíthető el. Változatlanul készíthető azonban összköltség és forgalmi költség eljárással.
Az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletének adattartalma csökken, ellenben konkrétan rögzíti a törvénymódosítás a kötelezően közzéteendő adatokat. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét és azok jellegét. Kötelező lesz bemutatni a bérjárulékok összegét is állománycsoportonkénti bontásban.

A változásokat csak a 2016-ben kezdődő üzleti év beszámolóira kell alkalmazni. A beszámolók összehasonlíthatósága érdekében a 2016-ban induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérleg-fordulónapi adatait a módosult mérleg és eredmény-kimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell közölni. A 2016. évi nyitó adatok nem a 2015. évi záró adatok lesznek, hanem azokat az új szabályoknak megfelelő átsorolások szerint kell rögzíteni. Azaz a számviteli többlet feladat az üzleti év zárásakor a kétféle mérleg és eredmény-kimutatás elkészítését jelenti. Ez nemcsak két eltérő táblázatot jelent, de a megfelelő tételek könyvviteli számlákon átvezetését is.
Mi lesz az előnye a változásnak? A beszámolók szerkezete megfelel a nemzetközi előírásoknak. Az osztalékfizetés mint gazdasági esemény valójában a tárgyévet követő évben történik. Az osztalékról szóló döntés, a döntést megelőző lezárt üzleti évek felhasználható összegeiről szól. Könyvvizsgálat esetén eddig szabályszerűen két hitelesítés kellett volna, az egyik az osztalékról szóló döntés előtt, a másik utána, ugyanis a mérlegszerinti eredmény beszámolási tételt csak az osztalékról szóló döntés után lehet megismerni.

A vállalkozások vezetőinek, tulajdonosainak tehát módosítani kell a számviteli politikát, a számlarendet, és azt a vállalkozáson belül használatba kell vetetni. A 2015. évi üzleti évet lezáró beszámoló elfogadásakor el kell fogadni a 2016. évi nyitó adatokat is az új szabályok szerint. Ez a kötelezettség módot ad arra is, hogy a gazdálkodók rendezzék eddig elhanyagolt feladataikat.

Egy adóellenőrzés során az adóhatóság mulasztási bírságot szabhat ki a számviteli rend megsértéséért, melynek mértéke 500 ezer forintig terjedhet. Amennyiben a beszámoló közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget, a bírság mértéke 1 millió forintig terjedhet, és ha ezután sem tesz ennek eleget, az adóhatóság adószámát törli, cég esetén pedig a cégbíróságnál kezdeményezi a megszűntnek nyilvánítási eljárást.
Aki a számviteli bizonylati rendet megsérti, a könyvvezetési, beszámoló készítési kötelezettségét megszegi, és ezzel a gazdálkodó pénzügyi, vagyoni helyzetéről a megbízható, valós kép kialakítását akadályozza, vagy lényegesen hibásan teljesíti azt, bűncselekményt követ el és három év szabadságvesztéssel büntethető. Ezt a nem megfelelő számviteli politika, számlarend is okozhatja. Ennek felelőse a vezető tisztségviselő, de az ellenőrző testületnek ezt ellenőrizni kell, és a tulajdonosnak a beszámoló elfogadásakor erről információval kell(ene) rendelkezni.
A lényeges hiba ebben az esetben azt jelenti, hogy a hibák abszolút értékeinek összege meghaladja a nettó árbevétel és mérlegfőösszeg közül a nagyobbik 20%-át, azaz az egymás hatását kioltó hibák is lényeges hibát jelenthetnek. Ha a számviteli rend megsértése következtében még valamilyen közteher hiány is előáll, felvethető a költségvetési csalás tényállás megvalósulása is.

 

dr. Kenyeres Sándor összefoglalója alapján


További hírek