//

CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2018 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

Közalkalmazott további jogviszonya
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény személyi hatálya az állami és a helyi önkormányzati költségvetési szerveknél, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására létrejött közalkalmazotti jogviszonyokra terjed ki. A legnagyobb közalkalmazotti létszámot az egészségügyben és a közoktatásban tevékenykedők képezik.

2015. november 02.

Az 2014. évi KSH adatok szerint a közoktatásban összesen 237 600 fő dolgozott, melyből 236 100 fő volt a közalkalmazott. Szintén 2014. évben a humánegészségügyi és szociális ellátásban összesen 170 700 fő tevékenykedett, melyből 164 100 fő volt közalkalmazott. A közalkalmazotti jogviszonyban is – hasonlóan a közszolgálati tisztviselői jogviszonyhoz – létesíthető további jogviszony, de bizonyos feltételek fennállásai szükségesek hozzá.

A közalkalmazott a munkaköri feladatait a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak, az egyéb szakmai szabályoknak és szokásoknak, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a közérdek figyelembevételével látja el. A törvény fő szabályként csak az összeférhetetlenség fennállása esetén nem teszi lehetővé a további jogviszony létesítését. Az összeférhetetlenség elméleti és gyakorlati szabályait a kollektív szerződés normatív része foglalhatja magában. Ha a közalkalmazott munkaidejét nem érinti az ellátni kívánt további jogviszony, előzetes bejelentési kötelezettség ebben az esetben is terheli a közalkalmazottat, de nem szükséges a munkáltató előzetes írásbeli engedélye. Ha a munkáltató úgy ítéli meg, hogy összeférhetetlen a további jogviszony létesítése, írásban zárkózik el annak létesítésétől, vagy tiltja meg annak további gyakorlását. Ha a munkáltató az összeférhetetlenségről nem a közalkalmazott bejelentése révén szerez tudomást, a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül írásban felszólítja a közalkalmazottat az írásbeli bejelentésre és ennek függvényében hozza meg döntését. Ha a további jogviszony a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, és jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatására, továbbá közérdekű önkéntes tevékenységre irányul bejelentési kötelezettség sem terheli a közalkalmazottat, ha ez a tevékenység nem érinti a közalkalmazotti jogviszony munkaidejét.

A törvény tehát annak megfelelően köti előzetes munkáltatói engedélyhez a további jogviszony létesítését, hogy az érinti-e a közalkalmazotti jogviszony munkaidejét. Ha a közalkalmazott további foglalkoztatásra irányuló munkaideje részben vagy egészben azonos időtartamra esik a főállás szerinti munkaidővel, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. Ebből a szabályból következik, hogy ha a közalkalmazotti munkaidőn kívül látja el további tevékenységét a közalkalmazott, nem kell írásbeli engedélyt kérni a munkáltatótól, de bejelentési kötelezettség ekkor is fennáll. A helyi önkormányzatok által fenntartott szolgáltató feladatokat ellátó egyes – jogszabály szerinti – költségvetési szerveknél a magasabb vezető és vezető munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik ez a tilalom arra a jogviszonyra, amelyet tudományos, ismeretterjesztő, oktatói vagy szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesített a vezető, illetve magasabb vezető. Tiltó szabályt állapít meg a törvény a közalkalmazotti jogviszonyban álló személlyel ugyanazon munkahelyen létesítendő egyéb munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítésére. Ugyanazon munkáltató tehát a közalkalmazottal nem létesíthet semmilyen munkavégzésre irányuló további jogviszonyt.

Egyébként nem határozza meg a törvény a további foglalkoztatási jogiszony jellegét, melyből következően az lehet újabb közalkalmazotti jogviszony, vagy kormánytisztviselői, vagy köztisztviselő jogviszony, továbbá lehet munkaviszony. Ha tehát pl. egy közalkalmazotti jogviszonyban tevékenykedő pedagógus nem állami fenntartású, pl. egyházi oktatási intézményben kíván ellátni további pedagógusi feladatot, munkaviszony keretében teheti azt, a munka törvénykönyv hatálya alatt. Nem lehet azonban ellátni további jogviszonyt a Polgári Törvénykönyvben szabályozott vállalkozási szerződés, valamint megbízási szerződés alapján végzett munka keretében, továbbá nem lehet ellátni közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködéseként, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködésében, valamint közérdekű önkéntes tevékenység keretében és szövetkezet tagjaként vállalkozási vagy megbízási szerződés alapján és végül nem lehet önálló kereskedelmi ügynöki szerződés alapján munkát végezni. Az itt felsorolt tevékenységek ugyanis A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény rendelkezései révén nem minősülnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak. A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása megbízással történik, de az nem azonos a polgárjogi megbízási szerződéssel. Ennek a megbízásnak a feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait és a fenntartói, vagy munkáltatói megbízás a vezetői, illetve magasabb vezetői feladat ellátására irányul. Ezt a megbízást és annak elfogadását is írásba kell foglalni.

Ha a közalkalmazott munkahelye, az alapító vagy a munkáltató döntése alapján az Mt. hatálya alá tartozó munkáltató számára kerül átadásra, a munkáltató átadásra kerülő szervezete vagy tevékenysége keretében foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya az átadás időpontjában megszűnik és munkaviszony keletkezik az átvevő munkáltatónál. Nem létesíthető azonban munkaviszony az új munkáltatónál, ha ezzel összefüggésben összeférhetetlenség áll fenn, és ha az összeférhetetlenséget kiváltó okot nem szüntették meg.

Az egészségügyben foglalkoztatott betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő csak olyan személy lehet, aki megfelel a jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályoknak. Ezt az előírást kell alkalmazni nem csak a közalkalmazotti jogviszonyban, hanem a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény személyi hatálya alá tartozó, tehát alapítványi, vagy egyházi stb. fenntartású betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselő esetében is.

Vannak olyan speciális közigazgatási szervek, melyekre speciális összeférhetetlenségi szabályok az irányadóak. Ilyen a katasztrófavédelmi szervezetek, melyek megfelelő működésére kimondja a törvény, hogy a katasztrófavédelmi feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatóknál összeférhetetlen a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, vagy ha a munkavégzésre a közalkalmazott munkáltatójával gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor. Úgyszintén összeférhetetlen a nemzetbiztonsági feladatot ellátó, végrehajtási jogszabályban megnevezett munkáltatónál a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, ha a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató jogszabályban előírt tevékenysége eredményességét veszélyezteti, vagy ha a munkavégzés a nemzetbiztonsági feladatot ellátó munkáltató tevékenységi körébe is tartozik, továbbá ha a munkavégzésre a munkáltatóval gazdasági vagy egyéb elszámolási kapcsolatban álló munkáltatónál kerül sor és végül ha a munkavégzés veszélyezteti a közalkalmazott munkaköri kötelezettségének teljesítését. Speciális összeférhetetlenségi szabályt tartalmaz a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó szabályrendszer is. Előírja a törvény, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által fenntartott köztestületi költségvetési szervnél, valamint a központi költségvetési intézményként működő kutatóintézeteknél összeférhetetlen az olyan munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése, amelynek keretében a közalkalmazottat foglalkoztató üzleti titkát képező módszerek, eljárások, ismeretek, know-how-k alkalmazására, hasznosítására kerülne sor.

Speciális összeférhetetlenségi előírások vonatkoznak a vezetőkre. A magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott beosztásával összeférhetetlen, ha hozzátartozójával ellenőrzési, vagy elszámolási kapcsolatba kerül. Nem összeférhetetlen viszont a köznevelési intézményben magasabb vezető, vagy vezető foglalkoztatása, ha közeli hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerül. Összeférhetetlen a magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazott foglalkoztatása, ha olyan gazdasági társaságban lát el vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsági feladatot, amely gazdasági kapcsolatban áll a közalkalmazott munkáltatójával. Ez alól kivételt képez a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti költségvetési kutatóhelyen végzett tevékenység.

Az egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott esetében viszont, a közalkalmazott létesíthet további jogviszonyként vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsági tagságsági tisztséget akkor is, ha ez a munkáltató a közalkalmazotti jogviszony munkáltatóval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet végez, illetve a közalkalmazotti munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban áll.

A Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjaira speciális testületi tagsággal járó összeférhetetlenségi szabályok az irányadóak. Nem lehet ugyanis ennek a testületnek a tagja, aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja, illetve rektor, vagy kancellár valamint kormánytisztviselő. Ha ilyen testületi tagsággal együtt járó összeférhetetlenség áll fenn, a miniszter a felterjesztést és a miniszterelnök a kinevezést megtagadja. A felsőoktatási intézményben magasabb vezetői és vezetői megbízással rendelkezők és e személyek közeli hozzátartozói nem tölthetnek be olyan intézményi társaságban vezető tisztségviselői feladatokat és nem lehetnek tagjai a felügyelőbizottságnak, továbbá nem láthatnak el könyvvizsgálói feladatot sem, amelyet a felsőoktatási intézmény hozott létre, vagy amelyben részesedéssel rendelkeznek. Ezen korlátozás megtartása mellett a magasabb vezető és a vezető megbízásával nem összeférhetetlen a gazdasági társaságban betöltött igazgatósági, vagy felügyelőbizottsági tagság.

A munkáltatói intézkedés ellen jogorvoslatnak annak függvényében van helye, hogy a közalkalmazott munkaidejét érinti-e a további jogviszony. Ha részben, vagy egészben azonos a további jogviszony időtartama a közalkalmazott munkaidejével, a munkáltató írásbeli hozzájárulást megtagadó döntésével szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető. Ha a közalkalmazott munkaidejét nem érinti a további jogviszony időtartama, a munkáltató munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető. Szintén munkaügyi jogvita kezdeményezhető, ha az egészségügyi szolgáltató megtiltja a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltendő vezető tisztségviselői, vagy felügyelőbizottsági tagságot.

Felhasznált jogszabályok:
– Közalkalmazottak jogállásáról szóló 2012. évi XXXIII. törvény;
– A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény;
– A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény;
– Az egészségügyről szóló CLIV. törvény;
– Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény;
– A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény;
– A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet;
– A felsőoktatási minőségértékelés és-fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) kormányrendelet;
– A Klebelsberg Intézményfenntartó Központról szóló 202/2012. (VII. 27.) kormányrendelet.

(dr. Mareczky Ferenc)

További hírek