CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2021 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

SZAKMAI ÖSSZEFOGLALÓK

A munkajogi jognyilatkozatok közlése (1. rész)
A hír több mint 30 napja nem frissült!

Elsőre talán kevésbé tűnik érdekes és lényeges témának, hogy milyen szabályok szerint kell a munkajogi jognyilatkozatokat közölni, illetve mikor tekinthetők azok közöltnek, azonban nagyon sok múlhat azon, ha például a munkáltató a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatát nem az arra irányadó szabályok szerint közli, ezért pusztán a szabálytalan közlés miatt, a jogszerű indokolást tartalmazó felmondás is jogellenesnek minősülhet.

2015. október 28.

Jelen írásunkban áttekintjük a munkajogi jognyilatkozatok közlésének módját, azok szabályait és a közlés időpontjának megállapítását. A tértivevény különszolgáltatással kézbesített jognyilatkozatokkal kapcsolatban kitérünk a kézbesítési vélelemre, valamint annak megdöntésének szabályaira.

A jognyilatkozat személyes, közvetlen átadása


Az egyoldalú jognyilatkozatok a címzettel való közléssel válnak hatályossá.
A munkáltató az egyoldalú jognyilatkozatát közvetlenül, személyesen a munkáltatói jogkör gyakorlója, vagy általa felhatalmazott személy, például kézbesítő útján is közölheti. Nem szükséges, hogy a személyes közlésre munkaidőben, vagy a munkáltató székhelyén, illetve a munkahelyen kerüljön sor. Személyes közlés tipikusan a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatok átadásakor fordul elő, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy meghatalmazottja a munkavállalóval folytatott beszélgetés során átadja a felmondást, vagy azt megelőzően a felmondás mellett felajánlja a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Az átadás tehát nem más, mint magának az írásba foglalt jognyilatkozatnak a címzettel vagy az átvételre jogosult más személlyel történő közvetlen közlése, másképpen fogalmazva a jognyilatkozat bemutatása. Előfordul, hogy a munkavállaló ilyenkor megtagadja az átvételt, feláll és kirohan a szobából, vagy széttépi a dokumentumokat. Ezekre az esetekre rendelkezik úgy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 24. § (1) bekezdése, miszerint a közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza. Ilyen esetre a munkáltatónak célszerű már előre felkészülni, és az átadáskor tanúk jelenlétét is biztosítani. Továbbá, ha a munkavállaló megtagadta a felmondás átvételét, akkor arról jegyzőkönyvet érdemes felvenni, amely rögzíti, hogy a munkáltatói jognyilatkozat az átvétel munkavállalói megtagadása vagy megakadályozása miatt közöltnek minősül. A 2012. június 30. napjáig hatályos Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) 6. § (4) bekezdése elő is írta a jegyzőkönyv felvételét ilyen esetben. Az Mt. ezt a kötelezettséget kifejezetten már nem tartalmazza, de a közlés bizonyíthatósága érdekében mindenképpen célszerű.

Az elektronikus dokumentum közlése

Az Mt. egyik nagy újítása volt az elektronikus dokumentum bevezetése, amivel a jogalkotó felismerte és értékelte a számítástechnikai eszközök útján megvalósuló kapcsolattartás egyre nagyobb szerepét. Írásbelinek minősíti az Mt. ugyanis azt a jognyilatkozatot is, amelynek közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban jelenik meg. Ezt nevezi az Mt. elektronikus dokumentumnak.  Az elektronikus dokumentum fogalma nyitott, az a technikai fejlődés előrehaladásával minden bizonnyal bővülni fog. Az Mt. sem ad taxatív felsorolást, csak azokat a szempontokat határozza meg, amelyeknek egy jognyilatkozatnak meg kell felelnie ahhoz, hogy elektronikus dokumentumnak minősüljön. Ilyen lehet tipikusan az e-mail, az SMS és elvileg a különböző közösségi, kapcsolati hálózatok oldalain tehető bejegyzések is. Habár elsősorban polgári jogászok körében van olyan álláspont, miszerint az elektronikus dokumentumnak elektronikus aláírással is rendelkeznie kell, de nyilvánvalóan a jogalkotó célja nem az volt, hogy a munkavállalóktól is komoly technikai és szoftveres felkészültséget követeljen meg annak érdekében, hogy elektronikus úton is megtehessék jognyilatkozataikat.
Az elektronikus dokumentum akkor tekinthető közöltnek, amikor az a címzett vagy az átvételre jogosult más személy részére hozzáférhetővé válik. Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. Ha tehát a munkavállalónak ténylegesen (technikailag) lehetőségében áll ellenőriznie az elektronikus postafiókját, elvileg ez a feltétel teljesül - függetlenül attól, hogy valójában nem olvassa el a leveleit. Ebben a tekintetben tehát nincs jelentősége annak, hogy a címzett mikor nyitja ki az e-mailt, vagy mikor olvassa el az SMS-t. Ha az e-mail a postafiókba kerül (akár pihenőnapon vagy a szabadság ideje alatt) vagy az SMS a mobil telefonkészüléken megjelenik, a közlés joghatályosan megtörtént – feltéve, hogy a munkavállalónak lehetősége nyílott arra, hogy annak tartalmát megismerje.

Közlés a helyben szokásos és általában ismert módon

A helyben szokásos és általában ismert módon történő közlésnek minősül például a minden munkavállaló számára elérhető és megismerhető faliújságra történő kifüggesztés, vagy a belső intranet oldalon történő megjelentetés.
Az Mt. az alábbi jognyilatkozatokat írásbeli jognyilatkozatnak minősíti, amennyiben azokat a munkáltató a helyben szokásos és általában ismert módon közzéteszi:
– a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának meghatározása;  
– a munkaidő-beosztás közlése;  
– a rendkívüli munkaidő munkavállaló kérelmére történő írásbeli elrendelése;  
– az ügyelet és a készenlét elrendelése;  
– a teljesítménykövetelmény és a teljesítménybér-tényező közlése;  
– a behívás alapján történő munkavégzés időpontjának közlése.

Cikksorozatunk következő részében a postai szolgáltató útján történő közléssel folytatjuk.

 (dr. Jónás Tünde)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.








Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

28

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR