CÍMKEFELHŐ
gazdasági szakkiadó | hivatalos állásfoglalás | adó | pénzügy | gazdasági folyóirat | szakkönyv | jogszabálykereső | kommentár | letölthető szerződésminták | tudástár | tanácsadás | gazdasági kiadványok | gazdasági konferencia | ingyenes számviteli tanácsadás | könyvelők kötelező továbbképzése | kötelező kreditpontok 2017 | közlöny | kormányrendelet | céginformáció

JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK - JOGSZABÁLYI KÖRKÉP

Az Infotörvény változásai, különös tekintettel a közérdekű adatigénylés új szabályaira
A hír több mint 30 napja nem frissült!

A 2015. évi CXXIX. törvény jelentősen módosította Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (Infotv.), a módosítást az alábbiakban foglaljuk össze.

2015. október 15.

A kötelező szervezeti szabályozás

A törvénymódosítás a magyar jogban is megteremti az Európai Unió több országában is alkalmazott, a kötelező szervezeti szabályozás alapjait. A kötelező szervezeti szabályozás az azt alkalmazó adatkezelők és adatfeldolgozók által folytatott adatkezelésre, illetve adatfeldolgozásra kötelezően alkalmazandó jogi eszköz. Ennek a jogi eszköznek a célja, hogy a személyes adatok védelmének feltételeit az azt alkalmazó adatkezelő minden szervezeti egysége tekintetében – az adatkezelés vagy adatfeldolgozás helyétől függetlenül – azonos módon biztosítsa, így lehetővé tegye a személyes adatoknak harmadik országba történő továbbítását is.

Az adatvédelmi incidens

A módosítás megállapítja továbbá az adatvédelmi incidens fogalmát, amelynek körébe tartozik minden olyan adatkezelési vagy adatfeldolgozási művelet, amely jogellenes (nem felel meg az Infotv. rendelkezéseinek), függetlenül attól, hogy a jogellenesség
− szándékosság,
− gondatlan magatartás vagy
− technikai hiba, esetlegesen
− külső behatás következménye-e.

Az értelmező rendelkezés szerint jogellenes kezelés különösen
− a jogosulatlan hozzáférés,
− megváltoztatás,
− továbbítás,
−  nyilvánosságra hozatal,
− törlés vagy
− megsemmisítés, valamint
− a véletlen megsemmisülés és
− sérülés.

A törvénymódosítás előírja az adatkezelő részére, hogy az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatban nyilvántartást vezessen annak érdekében, hogy ezekről kérelemre az érintettnek tájékoztatást adhasson (amely érintetti joggal ugyancsak a javaslat egészíti ki az Infotv.-t), illetve hogy az adatkezelőnek az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos tevékenységét –annak jogszerűségére kiterjedően – a hatóság ellenőrizhesse, és szükség szerint a további adatvédelmi incidensek megelőzése érdekében javaslatokkal élhessen.

Hasonlóképpen az adattovábbítási nyilvántartáshoz, ez a nyilvántartás sem az adatvédelmi incidenssel érintett személyes adatokat és az érintett természetes személyek azonosító adatait tartalmazza, hanem az adatok és személyek körére vonatkozó információt. Az adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos nyilvántartás adatkezelési időtartamára vonatkozó előírásokat a törvénymódosítás az adattovábbítási nyilvántartásra vonatkozó hatályos szabályokkal egyezően állapítja meg.

Az adatkezelő által vezetett nyilvántartásnak az adatvédelmi incidens definíciójából fakadóan az általa igénybevett adatfeldolgozó adatfeldolgozási tevékenysége során bekövetkezett adatvédelmi incidensekről is számot kell adnia. Ennek teljesítése érdekében az adatfeldolgozó részéről szükséges információátadást az adatkezelő és az adatfeldolgozó közötti adatfeldolgozási szerződés rögzítheti.

A közérdekű adatigénylés

Az állami, önkormányzati, illetőleg egyéb közfeladatokat ellátó szervezeteket érintő fontos változás lép hatályba 2015. október 1-jétől a közérdekű adatigénylés terén.

A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő, az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében biztosított alapvető jog gyakorlásának egyik eszköze a közérdekű adat megismerése iránti igény benyújtásának lehetősége. Az Infotv. hatályos rendelkezései részletesen tartalmazzák ezen igény benyújtásának és teljesítésének feltételeit. A jogalkalmazási tapasztalatok azonban rámutattak, hogy egyes esetekben az Infotv. rendelkezései nem kellően rugalmasak, és így egyes esetekben az adatkezelőkre olyan többletterheket rónak, amelyek mind alapfeladataik ellátását, mind a közérdekű adatok megismerése iránti igények maradéktalan teljesítését akadályozhatják.

A törvénymódosítás ezért – az alapvető jog érdemi érvényesülését nem érintve – a közérdekű adatok megismerése iránti igényekhez kapcsolódó eljárási szabályokat, így különösen – az igény teljesítésére rendelkezésre álló határidő hatályos szabályok szerint történő fenntartása mellett – az igénylés meghosszabbításának és megtagadásának feltételeit, valamint az igény teljesítéséért megállapítható költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket módosítja.

A közérdekűadat-igénylések egyes esetekben olyan adatokra vonatkoznak, amelyek vitathatatlanul közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülnek, azok az adatkezelő kezelésében vannak, azonban az igény teljesítése túlmutat egy egyszerű műveleten (például az adatokat tartalmazó adathordozóról történő másolat elkészítésén). Ide sorolhatók azon igénylések, amelyek során pusztán annak megállapítása is az adatkezelő részéről érdemi munkaerőforrás ráfordítását igényli, hogy az igényelt adatok rendelkezésre állnak-e és azok közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatként megismerhetőek-e, de azok az igénylések is ide tartoznak, amelyek megfelelő teljesítéséhez nagy számú adathordozó vagy adatbázis áttekintése és a kért adatok leválogatása szükséges. A szabályozás ezen kiegészítése nem érinti azon adatvédelmi jogalkalmazási gyakorlat helytállóságát, amely szerint a közfeladatot ellátó szerv nem köteles – kizárólag az adatigény teljesítése érdekében – új, minőségileg más adatot előállítani, hanem az ebbe a körbe nem eső, tehát teljesíthető, de jelentős munkaerő-ráfordítással járó adatigénylésekre vonatkozik.

Mindezekre tekintettel a törvénymódosítás a hatályos szabályokat kiegészítve jogkövetkezményeket fűz azokhoz az esetekhez is, amelyek során az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ezek a jogkövetkezmények
− egyrészt az adatigénylés teljesítésére vonatkozó határidő (egy alkalommal 15 nappal) történő meghosszabbításának lehetőségét biztosítják az adatkezelő részére,
− másrészt lehetővé teszik, hogy az adatigénylés teljesítését az azzal kapcsolatban felmerült költségek előzetes megtérítésének feltételéhez kösse.

Az utóbbi lehetőséget – a jelentősebb összegű költségtérítés megfizetésének esetleges elmaradásából eredő pénzügyi és adminisztratív következmények, jogviták elkerülése érdekében – a törvénymódosítás azon esetre nézve is biztosítja, ha az adatigénylésért fizetendő költségtérítés mértéke a Kormány rendeletében meghatározandó összeget meghaladja. A költségtérítés mértékéről az adatigénylőt – akár annak előzetes, akár utólagos megfizetésére kerül sor – a hatályos szabályokkal egyezően előre tájékoztatni kell. Ennek a tájékoztatásnak az ismeretében az adatigénylő választása szerint fenntarthatja igénylését vagy attól eltekinthet, emellett nyilvánvalóan új – módosított –tartalmú adatigénylést is benyújthat.

Abban az esetben, ha a költségekről való tájékoztatást követően a törvényben meghatározott határidőn belül az adatigénylő nem nyilatkozik, az adatkezelő az igény teljesítésére nem köteles, az adatigénylő határidőn túli, az adatigénylés fenntartására vonatkozó nyilatkozatát új adatigénylésnek kell tekinteni.

A törvénymódosítás, továbbá az adatkezelők szükségtelen többletterheit megelőzendő lehetővé teszi – a panaszokra és közérdekű bejelentésekre vonatkozó törvényi előírásokkal analóg módon – hogy az adatkezelő az azonos adatigénylőtől származó, azonos adatkörre vonatkozó ismételt, egy éven belüli adatigénylés teljesítésének kötelezettsége alól mentesüljön. Ez a rendelkezés érdemben nem érinti az információszabadság érvényesülését, hiszen az első adatigénylésre az adatkezelőnek minden esetben érdemben választ kell adnia, és a jogorvoslati út az adatigénylés megtagadása vagy a válaszadás elmulasztása esetén a továbbiakban is nyitva áll. A módosítás azt is egyértelművé teszi továbbá, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatok időközbeni megváltozása esetén e kivételi szabály nem alkalmazható. Az ismételt, szükségképpen azonos tartalmú válasz elkészítésével járó adminisztratív terhek elkerülésével az adatkezelő az alaptevékenységét képező közfeladat hatékonyabb ellátására, illetve a közérdekűadat-igénylések gyors és megalapozott teljesítésére fordíthatja a törvénymódosításban foglalt előírás eredményeként felszabaduló kapacitásait. Az adatkezelő ezzel a lehetőséggel addig élhet, amíg a korábbi adatigényléssel összefüggésben az adatalany által megadott személyes adatokat jogszerűen kezeli.

Az Infotv. 28. § (2) bekezdésének hatályos szövege is feltételezi annak szükségességét, hogy az adatigénylő egyes adatait az adatkezelő megismerje és kezelje annak érdekében, hogy az adatigénylés teljesíthető, az esetlegesen megállapított költségtérítés pedig érvényesíthető legyen. A módosító törvény ezzel összhangban rögzíti, hogy ha az adatigénylés a szükséges minimális adatokat sem tartalmazza, annak nem kell eleget tenni. Az adatigénylő nevének (szervezet esetén megnevezésének), illetve (postai vagy elektronikus) elérhetőségének ismerete hiányában az adatigényléssel kapcsolatos eljárási cselekmények
− pontosításra való esetleges felhívás,
− a határidő esetleges meghosszabbításáról, illetve
− a költségtérítés összegéről való tájékoztatás,
− az adatigénylés esetleges megtagadása nem lennének teljesíthetők, de
− magának az igényelt és rendelkezésre bocsátható közérdekű adatnak az igénylő részére való eljuttatása, illetve
− az azonos tárgyú, de eltérő személyektől származó adatigénylések elkülönítése sem lenne megoldható.

Az ilyen módon szükségképpen megismert adatok kezelésére a módosító törvény által további rendelkezéseiben rögzített keretek között kerülhet csak sor. Ezeknek az adatoknak a hiányában ugyanakkor az adatigénylés formális elutasítására sincs lehetőség az erre vonatkozó, jogorvoslattal támadható döntés közlésének lehetetlensége folytán, így a módosító törvény az adatok megadásának hiánya esetére az adatigénylés teljesítésének kötelezettsége alól mentesíti az adatkezelőt.

Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) – amely teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban – 5. cikkében előírja a konzultációs kötelezettséget abban az esetben, ha valamely tagállamhoz a birtokában lévő, valamely intézménytől származó dokumentum iránti kérelem érkezik. A törvénymódosítás megteremti e kötelezettség teljesítésének a közérdekű adatigénylés keretébe illeszkedő részletszabályait. A konzultációs kötelezettség teljesítéséhez ugyanakkor az adatigénylés teljesítésére nyitva álló általános határidő elégtelennek bizonyulhat, ezért a törvénymódosítás úgy rendelkezik, hogy az az időtartam, amely nem a magyar szerv vizsgálatának részét képezi, hanem az uniós intézmény bevonásából fakad, az adatigénylés teljesítésének határidejébe nem számít bele. A törvénymódosítás a szabályozást kiterjeszti, továbbá az Európai Unió tagállamai által előállított adatokra is, azok tekintetében ugyanis a tagállamok közti együttműködés ugyancsak az egyeztetés lehetőségének biztosítását indokolja, különösen az uniós jog területére tartozó adatigénylések esetén. Ez a szabályozás az uniós intézmények esetében nem érinti a rendelet 5. cikkébe foglalt, közvetlenül alkalmazandó szabályt, amely szerint ilyen esetben a tagállam a kérelmet átirányíthatja az uniós intézményhez. Az utóbbi esetben értelemszerűen a rendelet anyagi jogi és eljárási szabályai érvényesülnek, ideértve a határidő kérdését is.

A törvénymódosítás az egyértelmű és egységes jogalkalmazás érdekében törvényi szinten határozza meg a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok igénylésével összefüggésben megállapítható költségtérítés alapjaként figyelembe vehető költségelemeket. Ezek közé az elemek közé csak olyan költségeket sorol, amelyek az igényelt adat rendelkezésre bocsátásával közvetlen kapcsolatban állnak, és ténylegesen felmerülnek az adatigénylés teljesítése során. A hatályos szabályozás és az adatvédelmi hatóság következetes gyakorlata alapján a munkaerő-ráfordítás költségét nem lehetett felszámítani az adatigénylő számára. A törvénymódosítás ezen változtat, mivel szűk körben ugyan, de megengedi ezt a költségelemet is kiszámlázni. Az adathordozó anyagköltségén és a kézbesítés postai költségén túl a munkaerő-ráfordítást abban az esetben teszi érvényesíthetővé, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Ennek megfelelően
− a kis terjedelmű,
− könnyen hozzáférhető,
− elektronikus úton szolgáltatható adatok tekintetében ez a költségelem nem vehető figyelembe.

A törvénymódosítás a fentiek megállapításával tekintettel van a Kúriának a 16/2013. számú polgári elvi határozatban közzétett joggyakorlatára is, amely szerint a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat kiadására irányuló, illetve a költségtérítés mértékével kapcsolatos perben a Polgári törvénykönyv alapelvi rendelkezései – így különösen a joggal való visszaélés tilalma – általános jelleggel alkalmazandók. A törvénymódosításban foglalt szabályok azt célozzák, hogy ezeknek az alapelveknek az alkalmazására az Infotv.-nek az Alaptörvényből fakadó céljával és a jogviszony jellegzetességeivel összhangban, egyértelmű részletszabályok révén kerüljön sor.

Az említett bírósági elvi határozat indokolásának tényállása szerint az adatkiadás iránti kérelmet az alperes elutasította azzal, hogy az adatkezelő csak olyan adat közlésére köteles, amelyek a kezelésében vannak, nem kötelezhető arra, hogy az adott ügyeket különböző szempontok alapján csoportosítsa, és ezzel kapcsolatban kutatásokat végezzen. Miután a lajstromból, illetve a statisztikai nyilvántartásból az ott nem szereplő adatok kiadása csak az akták áttanulmányozásával lenne lehetséges, a kérelem ebben a részében nem teljesíthető.

Az alperes megtagadta az adatszolgáltatást a kérelemben megnevezett bíró személyével, szakmai pályafutásával, illetve szakmai tevékenységével kapcsolatos kérdések tekintetében is, hivatkozással arra, hogy ezek az adatok személyes adatok, amelyek kiadására nem köteles. A Kúria határozatának lényege az volt, hogy az Avtv., illetve az Infotv. által alkotmányos, illetve az Alaptörvényben biztosított alapjogként, tehát alanyi jogként igényelhető adatmegismerésre vonatkozó igény is polgári jogi igény, amelyet az adatigénylő polgári jogi igényként, annak megtagadása esetén polgári perben érvényesíthet az adatigénylést megtagadó adatkezelővel szemben. Ezért a Ptk.-nak az alapelvei az adatigényléssel kapcsolatban keletkezett polgári jogviszonyokban is érvényesülnek és alkalmazandóak. A Ptk. 5. § (1) bekezdése tiltja a joggal való visszaélést, és a (2) bekezdés szerint joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen, ha
− a nemzetgazdaság megkárosítására,
− a személyek zaklatására,
− jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy
− illetéktelen előnyök szerzésére vezetne.

Általában helytálló az a felfogás, hogy az adatigénylés indoka közömbös, és az adatigénylő nem köteles számot adni arról, hogy mely okból kívánja a közérdekű adat vagy a közérdekből nyilvános adat kiadását. Ettől függetlenül az alanyi jog gyakorlása nem ütközhet a Ptk. 5. §-ába, azaz a jog gyakorlásának rendeltetésszerűnek kell lennie. A perben a felperesek előadásából megállapítható, hogy az adatigényléssel érintett bíró tárgyalta az ügyüket, amelyben nem az általuk igényelt döntést hozta. Lényegében elő is adták, hogy erre tekintettel kérik a bírónőre is kiterjedő adatigénylés közlését. Beadványukban, gúnyos felhanggal, azzal indokolják kérelmüket: kíváncsiak, hogy más ügyben is hasonló buzgalommal járt-e el a bírónő. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a felperesek nem közérdekből, nem a közérdek érvényesülése céljából, hanem a konkrét ügyüket tárgyaló bírónővel keletkezett vélt konfliktusuk miatt, mintegy retorzióként kérték a rendkívül egyedi és a bíróság tevékenységére vonatkozóan érdemi információval alig-alig szolgáló speciális adatok kigyűjtését és kiadását. Kifejezetten személyes érintettség, ezen belül személyes sértettségük miatt kívánták az alanyi jogukat gyakorolni, amely nem fér össze az adatmegismerés Alaptörvényben, illetve az Infotv.-ben biztosított rendeltetésével. Az ilyen motivációjú személyes érdek által vezérelt joggyakorlás nyilvánvalóan nem felel meg az alanyi jog társadalmi rendeltetésének, azaz az ilyen joggyakorlás joggal való visszaélésnek minősül. Ezért ezekre az indokokra tekintettel a Kúria nem látott lehetőséget arra, hogy az alperest a felperesek által igényelt további adatok kiadására kötelezze.

Az adatvédelmi hatósági eljárásban kiszabható legmagasabb bírság összegét a törvénymódosítás 10 millió forintról felemelte 20 millió forintra.
 
 (dr. Pataki Evelin)

További hírek

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.







Mégse

Kérdését továbbítottuk szakértőink felé, akik a megadott elérhetőségein tájékoztatják a témával kapcsolatbam.

Ossza meg díjmentes tanácsadói szolgáltatásunkat kollégáival, ismerőseivel.

Kérek tájékoztatást várható konferenciákról, továbbképzésekről






Mégse

Kérését továbbítottuk, megadott elérhetőségein tájékoztatjuk várható rendezvényeinkről.

Az alábbi űrlap kitöltésével kérdezhet szakértőinktől.

Rendelkezik érvényes előfizetéssel?

Igen

Nem

Előfizetéssel rendelkező ügyfeleink kérdései priorítást élveznek

Megválaszolt adózási, tb, munkaügyi, számviteli kérdések a mai napon:

15

Kérdezzen itt Ön is!

AKTUÁLIS ESEMÉNYEK

Eseménykövetés

SZAKMAI KLUBJAINK

ADÓNAPTÁR